A politikában is könnyebben megvezethető, aki nem olvas, állítják a kutatók

Az olvasás hanyatlásával kapcsolatban folyamatosan kongatni kell a vészharangot – és nem sznobizmusból, hanem azért, mert ez a rossz tendencia előbb-utóbb az életünk legtöbb területére hatással lesz.  

Bajusz? Macska? Macskabajusz?

A The Economist cikkében egy egyszerűnek tűnő kísérlettel szemlélteti a probléma nagyságát. Amerikai kutatók nemrég irodalom szakos hallgatókat kértek arra, hogy olvassanak és értelmezzenek néhány bekezdést. „Más szóval: néhány angol irodalmat hallgató egyetemistát arra ösztönöztek, hogy 19. századi angol irodalmat olvasson. Mi lehet olyan nehéz ebben?” – teszik fel a kérdést a lapban. 

Ám hamarosan kiderült: a hallgatók annak ellenére nem bírtak Charles Dickens A puszta ház (Blake House) című regényével, hogy kifejezetten nyelvi és irodalmi érdeklődéssel kerültek be az egyemre. A feladat megoldása komoly nehézséget okozott az egyetemistáknak, akik a kutatók értelmezése szerint „alig tudtak írni-olvasni.”

Az egyik hallgató például a „bajusz” kifejezést nem ismerte, és azt hitte a mondat valami olyasmit jelent, hogy „a férfi egy állattal van egy szobában….talán egy macskával.” („One student thought that when a man was said to have “whiskers” it meant he was “in a room with an animal I think…A cat?”) 

Nincs mese 

Kutatások bizonyítják, hogy a tinédzserek állnak a legrosszabbul a könyvek terén, de a felnőttek is egyre kevesebbszer olvasnak. A gyerekek egy részének pedig szinte egyáltalán nem mesélnek.  A The Economist által is idézett felmérés szerint a britek mintegy fele, 40 százaléka tavaly egyetlen könyvet sem olvasott vagy hallgatott végig. (Magyarországon a felnőttek 15 százaléka olvas rendszeresen, 29 százaléka alkalmanként, 56 százaléka pedig egyáltalán nem – a szerk.)

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csupán arról van szó, hogy az emberek kevesebbet olvasnak. Az olvasmányok szövege is sokat változik. A mondatok évről évre egyre rövidebbek és egyszerűbbek. 

Több száz New York Times bestseller elemzése után az derült ki, hogy a mondatok csaknem egyharmadával rövidültek az 1930-as évek óta. 

Ha nem értjük a szöveget, nem tudunk árnyalni

Persze, lehet legyinteni: „Na és? Brit tudósok sopánkodnak az olvasás hanyatlása miatt.” A dolog azonban nem ennyire egyszerű. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az irodalom iránti érdeklődés visszaesése a politikára is rossz hatással van. 

Sir Andrew Jonathan Bate professzor egyenesen azt állítja, ha elveszítjük egy összetettebb prózai szöveg olvasásának és megértésének képességét, akkor elveszíthetjük azt a tudást is, hogy komplexebb gondolatokkal álljunk elő, meglássuk az árnyalatokat és észrevegyük az ellentmondásokat. 

Tehát nem fogjuk észlelni, ha megvezetnek minket, és képtelenek leszünk dekódolni azokat az üzeneteket, amelyek alapján döntenünk kellene országunk jövőjéről és az életünkről. 

A lap arra is rávilágít, hogy az olvasás a társadalmi mobilitás egyik leghatékonyabb motorja is egyben, amely nem csupán eszköz, hanem az élet egyik legnagyobb öröme – áll a cikkben.