Drogból, sárból, betegségből is sokakat kiemelt a segítő kéz Nyírpilisen

A romák felzárkóztatása mindenki érdeke

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírpilis főútján nyomorúságos építménybe lép sietve az ott lakó férfi, mintha zavarná a sok idegen. Sokan vagyunk, ez tény, döntéshozók, szakemberek, sajtósok, mindannyian a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) Felzárkózó települések (FeTe) programjának eredményeit jöttünk megnézni. A civil szervezet sajtóesemény keretében mutatja be, mit hozott eddig a FeTe program. Hogy miért éppen ide látogattunk el? A falu egyike annak a háromszáz településnek, amelyeket 2019-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a leghátrányosabb helyzetű települések közé soroltak, és ahol ugyanebben az évben a FeTe program indulhatott.

Nyírpilisen ezerhatvan ember él, Beri Márk polgármester tájékoztatása szerint 95 százalékuk roma származású. 

Nyolcvan óvodás-, 160 iskoláskorú gyermek jár a tanintézményekbe, amelyeket a máltaiak alapítványa tart fenn. A felnőttek jelentős része a közmunkaprogramban jut álláslehetőséghez, esetleg a közeli nagyobb településeken található gyárakba ingáznak. 

Mint a bevezetőben utaltunk rá, a falu a legtöbb problémájával – több száz más településhez hasonlóan – évtizedeken át magára maradt. Pár éve azonban közvetve félmilliárd ember állt Nyírpilis mögé, ahogy Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének gazdasági elemzője fogalmaz, hiszen a máltaiak által vezetett projekt – amelynek áldásait a nyírpilisiek is élvezhetik – az EU támogatásával valósul meg. „Hányszor vártuk, hogy Európa segítsen, most itt a támogatás” – hangsúlyozza Gyenes Zoltán. 

Csatlakozik hozzá Kovács Edit társadalmi esélyekért felelős helyettes államtitkár, aki úgy vélekedik: ami 2019-ban még víziónak számított, mára valósággá vált. Hozzáteszi, hogy a jelenlét e program esetében nem csupán fizikális, hanem lelki is, amely során együtt gondolkodás alakult ki a helyi közösségekkel. És rámutat a projekt egyik legfontosabb elemére: a romák támogatása, felzárkóztatása mindenki érdeke.

Az alap a kölcsönös bizalom

Elindulunk a településen, hogy a saját szemünkkel is meggyőződhessünk arról: nyílt szívvel, felelős döntésekkel, partnerséggel és célzott támogatással mi mindent lehet elérni egy olyan faluban, amire korábban legfeljebb legyintettek. 

Útközben a szakemberektől megtudjuk: a máltaiak Jelenlét módszertanán alapuló, EU-s finanszírozású FeTe program keretein belül tavaly már 240 magyar kistelepülés kaphatott helyi diagnózisokon alapuló, szakszerű segítséget, és az érintett települések száma ebben az évben éri majd el a kitűzött célt, a háromszázat. 

A faluban egyszerre van jelen – ma még – a 20. és a 21. század: beomlott tetőzetű, elhagyott házat ugyanúgy látni, mint a program keretében modernizált lakóépületeket. Az MMSZ Balázs János Általános Iskola és Óvoda udvarán napelemeket állítottak fel, az iskolát, az óvodát – amely előtt modern játszóteret is kialakítottak – egyaránt felújították, a riport elején említett kis házikótól nem messze modern sportpálya várja a mozogni vágyó fiatalokat. 

A Szimfónia Program (ami a világhírű venezuelai El Sistema adaptációja) keretében számos kis- és nagyobb gyermek énekelhet, zenélhet – sorolják az eredményeket a máltai kollégák. Az ember nem győz ámulni.

Lantos Szilárd, az MMSZ Modellprogramjainak vezetője arra is rámutat: a bizalomépítés csodákra képes, hiszen a projekt keretében a 300 településen 300 ezer ember lakhatási, álláskeresési, oktatási és egyéb problémáját kell(ett) megoldaniuk sok más karitatív szervezettel karöltve. A diagnózisalapú metódus mindenhol működik, csak mindenhol másképp, hiszen nincs két azonos település, és így nincs mindenhol adaptálható eszközrendszer sem. Azt a helyiekkel együtt kell megtalálni, a munka kölcsönös bizalom hiányában igen nehézkes lenne.

Aminek a japánok is csodájára járnak 

Míg beszélgetünk, elérünk a Jelenlét ponthoz, ahol ügyeiket intézhetnek az itt élők, de moshatnak, száríthatnak vagy akár zuhanyozhatnak is, míg a rászorulóknak ételt, tápszert, gyógyszert biztosítanak, mondja a polgármester. Itt érhető el az MMSZ Mozgó Játszótér programeleme. A módszer egyszerű: egy mikrobusszal játékokat visznek a településekre, akár egy réten is leparkolhatnak. A siker garantált: az udvar önfeledt gyermekzsivajjal telik meg. 

Ugyancsak a telken parkol a telemedicinális technológiával felszerelt mobil rendelő. Ez a világ egyik csodája, nem véletlenül tanulmányozták már a rendszer működését japán szakemberek is. 

A kisbusz-rendelő folyamatosan járja a vidéket, hogy olyan falvakba is eljusson az egészségügyi szolgáltatás, ahol akár évek óta betöltetlen a házi orvosi praxis. 

A szűrővizsgálat alkalmával megmérik a páciens vérnyomását, EKG-ját, boka-kar-index vizsgálatot végeznek rajta, meghallgatják a szívét, a tüdejét, és vért is vesznek tőle, amelyet a Málta saját laborjában, Bicskén elemeznek. Már e szolgáltatások léte is nagyszerű, de a rendelés során a távolból vizsgáló orvos kérheti a jelenlévő asszisztenst, hogy vércukorszintet, vizeletvizsgálatot vagy gyulladásértékeket is vizsgáljon. Az eredményeket az interneten keresztül azonnal látja az orvos. 

A programon belül egyes szakorvosi vizsgálatok is elérhetők, így például bőrgyógyász, gasztroenterológus, endokrinológus, lipidológus, szemorvos. Az MMSZ működtet egy ultrahangos kisbuszt is, amellyel hasi, pajzsmirigy- és karotiszvizsgálatokat hajthatnak végre, ilyen esetben radiológus is a kisbusszal tart. Az egészségügyi szolgáltatás népszerű és eredményes: számos magas vérnyomással és kettestípusú cukorbetegséggel küzdő beteget szűrnek ki, mondja Szabó Johanna központi asszisztens. 

A kábítószerfüggés táptalaja

A hátrányos helyzetű településeken (is) komoly gondot okoz a drog. Tóth Máté, a prevenciós szakterület vezetője megemlíti: a felzárkózó településeken 2020 óta folyamatosan fejlődik a módszertan, bővül a prevencióval foglalkozó csapat. Az első lépcsőfok – a FeTe módszertanához igazodva – a diagnózis felvétele: meg kell tudniuk, milyen súlyos helyben a kábítószerprobléma, amiben nagy eltérések lehetnek. 

Vannak nagyon súlyosan fertőzött falvak, máshol szinte egyáltalán nincs jelen a droghasználat, illetve a kettő közötti fertőzöttséggel is találkoznak. Az MMSZ munkatársai prevenciós munkát végeznek az ifjúsági korosztályban, csoportfoglalkozást tartanak szerhasználóknak vagy hozzátartozóiknak, foglalkoznak a függőkkel, érzékenyítő vagy információt átadó lakossági fórumokat rendeznek, utcai munkát végeznek, családokat látogatnak meg. A cél, hogy a klienseket valamilyen magasabb küszöbű ellátásba juttassák. 

Munkájukra nagy szükség van, hiszen a legtöbb esetben halmozott mentális problémák állnak annak háttérében, hogy valaki droghoz nyúl – így próbál megküzdeni az őt ért lelki, fizikai, társadalmi presszióval. 

„E települések nagyon jó táptalajt jelentettek a drognak, hiszen adott volt egy társadalmi réteg, amely kiszorult a többségi társadalom adta lehetőségekből, rossz egészségügyi állapotban, rossz oktatási, anyagi, lakhatási körülmények között élt, és szinte e réteg egésze traumatizált családon belüli, fizikai vagy szexuális erőszak, nélkülözés, korai várandósság, elhanyagoltság miatt” – elemzi az okokat Tóth Máté.

A dizájner drogok nem csak a városokban vannak jelen, a kistelepüléseken az elmúlt tíz évben váltak népszerűvé. A drogokat a telepeken a köznyelv cracknek vagy kristálynak nevezi, de ez inkább csak egy általánosító elnevezés, hiszen az unióban több száz kristályvegyületet azonosítottak. „Valójában az egyéni munka során már nem igen számít, pontosan mit fogyaszt a szerhasználó, hiszen mi a fizikai és mentális állapotát nézzük, illetve a lehetőségeit, a motivációját vizsgáljuk” – húzza alá a szakember. 

Ugyanakkor Tóth Máté azt is kiemeli: sokan kezdtek újra alkoholt fogyasztani, vagy töltőgázt szippantani a bódulás eléréséhez, esetleg különböző porított gyógyszereket használni. Ennek az egyik oka, hogy bár a kristályokról az terjedt el, hogy olcsók, valójában éppen ellenkezőleg igaz. Egy adagra mindig találnak, szerezek pénzt a drogfogyasztók, mivel 0,1 grammért 1500–2000 forintot kérnek (igaz, öt éve még ötszáz forintba került egy ugyanekkora adag). A másik ok, hogy az utóbbi hónapok erőteljesebb bűnüldözői fellépése miatt beszűkült a kínálati oldal. 

Minden korosztály, még az állatok is nyernek

A drog ellen az egészséges élet népszerűsítésével, vagyis a sporttal is lehet küzdeni. A sportpálya a centrumban található, éppen edzést tartanak a gyerekeknek: a lányok és fiúk 12 éves korukig együtt fociznak. A pálya szinte megtelik ifjú érdeklődővel a Freestyle FC bemutatójára.

Innen nem messze a felelős állat-, pontosabban kutyatartás programelem részeként működő mobil ivartalanító állomással ismerkedhetünk meg. Hogy erre a programra miért van szükség?

A FeTe több száz településén a porták körül nem volt kerítés, ami azt eredményezte, hogy az elcsatangolt ebek száma hatalmasra duzzadt. Sok helyen rettegésben tartották a lakosságot, különösen a gyerekeket.

A több ezres egyedszámmal kezdeni kellett valamit, ezért az MMSZ kidolgozott egy programot. Két járművet átalakítottak műtő- és lábadozóbusszá. Ezekkel járják az országot, s ahol összegyűlik 25–30 jelentkező kutyatulajdonos, ott ivartalanító műtéteket hajtanak végre az ebeken. A – vérzéssel sem járó – műtét mellett csipet, veszettség elleni oltást, külső és belső élősködőmentesítést, vitaminokat kapnak a kutyák. A másik kisbuszban kenneleket helyeztek el, ezekben lábadozhatnak pár órán át a négylábúak. Az elmúlt években négyezer kutyát ivartalanítottak. 

Persze, ez még mindig nem a teljes megoldás, hiszen csak azokat a kutyákat tudják ivartalanítani, amelyeknek van gazdájuk. Ezért Sajókazán egy kutyamenhely kialakítását is elkezdték, reményeik szerint a jövőben évente négyszáz kutyát adhatnak majd onnan örökbe. A programban kutyaasszisztált érzékenyítő foglalkozásokat is tartanak, aminek keretében egy terápiás kutya vesz részt felvezetővel. 

A foglalkozáson a felelős ebtartás ismereteit csempészik játékelemek közé. Az óvodában épp ilyen foglalkozáson vehetnek részt a legkisebbek, akik Mira, egy fekete terápiás kutyus közelségében nagyon gyorsan feloldódnak, alig telik el pár perc, s már büszkén vezetik körbe pórázon a négylábút. Közben sok hasznos, a felelős kutyatartással kapcsolatos tapasztalatot szereznek észrevétlenül. 

A településen működik Babaház is, ami a koragyermekkori kísérés helyszíneként szolgál. Hajdú Krisztina, a gyerekeket érintő szakmai fejlesztésért felelős klinikai szakpszichológus vezet körbe bennünket a házban. 

Elmondja: alapvetés, hogy a Jelenlét pontokon szenzomotoros terem, vagyis speciális eszközökkel felszerelt játszószoba legyen. Nyírpilisen ennél is továbbléptek, és külön ingatlanban foglalkoznak a fiatal lányokkal, kismamákkal. 

Az eszközök segítségével a 0–3 éves gyerekeket tudják olyan speciális helyzetbe hozni, amelyben az idegrendszerérésük „indítókulcsokat” kaphat. Erre azért van szükség, mert az első ezer nap a legfontosabb a baba fejlődése szempontjából, ha ezt lekésik, utána már csak fejlesztésekkel lehet beavatkozni. Jelenleg 7600 gyermekkel dolgoznak a közel háromszáz településen. 

A magyar állam és az Európai Unió döntése értelmében a Jelenlét a felzárkózó településeken program révén újabb támogatási forrás áll rendelkezésre, ezzel a projekt finanszírozása 2029-ig biztosított.