Ez lesz a fiatalok új drogja? – a jövő párválasztásának nagy kérdései

Egy kattintás a tökéletesség

Sokan vágynak arra, hogy még tökéletesebben nézzenek ki. Ha a valóságban nem is, az online világban ez a lehetőség már pár kattintással mindenki számára elérhetővé vált a mesterséges intelligenciának (MI) köszönhetően. Sokan élnek is a lehetőséggel, elég, ha csak az új Facebook-filterekre gondolunk. A közelmúltban emberek milliói cserélték le a profilképüket a mesterséges intelligencia által „tökéletesített” másukra. 

Thoma Gábor szexuálpszichológus, a Dámia Szexuálterápiás és Mentális Egészség Központ munkatársa szerint nincs új a nap alatt, hiszen a közösségi médiában mindenki a legjobb arcát mutatja: milyen szép, hol nyaralt, nem azt, hogy rossz napja van, vagy épp összeveszett a párjával. 

A jelenség újdonságát a szakember az egyszerűségében látja: míg tíz évvel ezelőtt fotóink tökéletesítése a Photoshopban való jártasságot igényelt, ma már felhasználói szintű ismeret is elegendő hozzá. 

„Az MI roppant egyszerű megoldást ad az emberek kezébe, hogy olyannak láttassák magukat, amilyenek nem. Miért is küzdjön bárki fogyókúrával, miért dolgozzon önelfogadáson, önismereten, ha megteheti azt, hogy magára ránt egy filtert?” – véli a szakember, aki szerint akkor veszélyes ez igazán, ha valaki túlzásba viszi, mert akkor „könnyen torzulhat az önérzékelése, a testképe, mert a képek láttán elhiszi, hogy ő valóban úgy néz ki. Ám a valóság néha szembejön, akár egy randin, amikor a másik szembesíti azzal, hogy a képein máshogy néz ki. Ami aztán depresszióhoz vagy önbántalmazáshoz is vezethet, főleg tinédzser korban” – mondja a szexuálpszichológus. 

Természetesség hirdetése az MI-vel szemben

Az MI terjedésével párhuzamosan megjelentek olyan hangok, amelyek a természetes, valódi szépséget hangsúlyozzák. Ezen a téren élen jár a Dove cég, amely új kampányt indított: megtiltotta a mesterséges intelligenciával generált nők szerepeltetését a reklámokban. Thoma Gábor szerint, amikor valami szélesebb körben elterjed, mindig magával hozza, hogy megjelennek ellentétes vélemények, akik ebben az esetben azt fogják hirdetni, hogy igenis szedjük le a filtert, és mutassuk meg önmagunkat. 

„A nagy kérdés azonban az, hogy mit érnek vele, ugyanis, ha egy sztár smink nélküli fotót oszt meg magáról, a legtöbben azt mondják, milyen bátor, aranyos, aztán mégis a sminkelt fotóit nézegetik” – magyarázza a szakember, aki szerint az ember mindig – már az ókori Egyiptomban is – arra törekedett, hogy a szebb, vonzóbb énjét mutassa. Thoma Gábor nem gondolja, hogy komoly változást hozhatnak ezek a kampányok. Szerinte a szépség helyett inkább a mentális egészség oldaláról kell megközelíteni ezt a kérdést, ha ugyanis ez sokaknál mentális problémát, szorongást okoz, és ez biztosan a mesterséges intelligenciával hozható összefüggésbe, akkor idővel megálljt fognak parancsolni a jelenségnek az emberek. 

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Az MI által tökéletes párt is alkothatunk magunknak

Több hírt is lehetett hallani az elmúlt években arról, hogy emberek chatbotokkal alakítottak ki szorosnak tűnő kapcsolatot. Ugyanis ezek a fejlett szoftverek, amelyek képesek az emberihez rendkívül hasonló beszélgetésre és interaktív kommunikációra valós személy beavatkozása nélkül, képesek megadni azt az élményt is, hogy van egy társ, aki mindig elérhető, megértő és kedves. A mesterséges intelligencia térnyerése új utakat nyit meg azoknak, akik vágynak a kapcsolódásra, de nehezen teremtenek kontaktust másokkal, ugyanis ma már egy-két kattintással megalkothatjuk virtuális barátunkat/barátnőnket. 

Ő azontúl, hogy mindent megtesz nekünk, sohasem mond nemet, soha nincs rosszkedve, még tökéletesen is néz ki, pont úgy, ahogyan szeretnénk. 

Sőt még akár a plátói szerelmünknek vagy a volt párunknak is lehet a kiköpött mása, ha van néhány fotónk, videónk róla. Korábbi üzenetváltásaink felhasználásával az MI még a kommunikációs stílusát is képes elsajátítani. 

Mindez megadhatja nekünk egy valós párkapcsolat illúzióját. De csak az illúzióját, mert egy egészséges kapcsolatban nem mi mondjuk meg, hogy nézzen ki vagy mit mondjon a párunk.  „Az MI a legjobb képességeivel együtt sem tudja azt hozni, amivel egy valódi kapcsolat jár – mondja a szexuálpszichológus. – Hiszen nem úgy működik, mint egy valós viszony, nem kell pluszmunkát beletennünk, nem igényel tőlünk türelmet, toleranciát, sem energiát, amit időnként a másik elviselése követel. Ha nem használjuk ezeket a szociális képességeinket, idővel elsorvadnak, mint annak a testépítőnek az izomzata, aki abbahagyja az edzést.”

Az MI olyan lehet a fiataloknak, mint a drog

A szakember szerint ez a jelenség leginkább a fiatal korosztályra lehet káros hatással, ugyanis „ebben a hipermodern, túlhajszolt világban nagyon magányosak a fiatalok, nem randiznak, nem kötnek házasságot, nem vállalnak gyereket, mert nincsen rá idejük, ugyanakkor keresik a melegséget, a kapcsolódást, ahol csak tudják. Nekik az MI olyan lehet, mint a drog, mert itt könnyen, anélkül, hogy bármi energiát is belefektetnének, megkapják a szociális visszajelzést, még ha az nem is valós – mondja Thoma Gábor, aki szerint ez nemcsak elmagányosodáshoz vezethet, hanem komolyan kikezdheti a mentális egészséget is. – Gondoljunk csak bele, mi lesz azzal, aki valamilyen oknál fogva – például megszűnik a szolgáltatás – elveszti a virtuális társát, de a valóságos emberekhez már nem tud kötődni. Vagy azzal, akinek túl nagymértékű ellentmondás van a valós és a virtuális énje között...”

A szexuálpszichológus nem gondolja, hogy új parafíliával, szexuális devianciával állnánk szemben, de szerinte fel kell készülnünk arra, hogy lesznek olyanok, elsősorban a digitális bennszülöttek között, akiknek az MI által generált pár abszolút reális opcióként tűnhet fel. Ez mentális problémákat, szorongást, depressziót, illetve kapcsolatteremtési nehézségeket okozhat. 

A jelenség megjelenhet a függőségek sorában is, amire a szakembereknek fel kell készülniük.

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Mindnyájan könnyen válhatunk áldozattá, főleg a gyerekek

Nekünk pedig érdemes felkészülnünk arra, hogy mi is könnyen válhatunk a mesterséges intelligencia áldozataivá. A mi fotóinkat, videóinkat, üzenetváltásainkat is bárki könnyen felhasználhatja anélkül, hogy az engedélyünket kérné. Nincs is rá szükség, hiszen tálcán kínálunk mindent a Facebookon, TikTokon, Instagramon és egyéb közösségi oldalakon. Joggal vetődhet fel bármelyikünkben a kérdés: vajon létezik-e már MI által generált hasonmásom, esetleg van-e az én arcomból összerakott MI-influenszer, vagy szerepelek-e pornófilmben. 

Ugyanis a mesterséges intelligencia korában a deepfake-képek és -videók több mint 90 százaléka pornótartalom, szereplőik pedig olyan nők és lányok, akiket senki sem kérdezett meg arról, hogy akarnak-e szerepelni benne. A technológia rohamtempójú fejlődése már azt is lehetővé teszi, hogy felhasználói szintű számítógépes tudással néhány másodperc alatt bárki valósághűen levetkőztethető és pornófilmbe montírozható legyen, ha a másik ember birtokolja az arcmását. 

Ezeket a hamisított pornótartalmakat aztán lehet szélesebb körben is terjeszteni. Ily módon bárkit le lehet járatni, megszégyeníteni. Ennek a jelenségnek a legnagyobb áldozatai nem a sztárok, a híres emberek, ahogy sokan gondolják, hanem a gyerekek, akikről jószerivel kortársaik készítenek ilyen tartalmakat, amelyekkel aztán zsarolják és nemegyszer öngyilkosságba is kergetik őket. Ezzel a témával már egy korábbi cikkünkben is foglalkoztunk.

Szigorú szabályozásra van szükség

Csak az MI-rendszerek működtetőinek lelkiismeretén és a jogi környezeten múlik, mire mondja nekünk azt a program, hogy a kérés nem végrehajtható. Ám ahogy a fenti példák is mutatják, jelenleg nem túl sok mindenre. Sőt ha bárki próbálja felelősségre vonni a technológiai nagyvállalatokat, azok széttárják a karjukat, hogy ők csupán megalkottak egy lehetőséget arra, hogy olyan képet és fotót hozzanak létre az emberek, amilyet szeretnének, rajtuk áll, hogy mit kezdenek vele. 

„Ha bemegy az ember a vasedényboltba, az eladó sem kérdezi meg, miért vesz konyhakést, azért, hogy remek vacsorákat készítsen, vagy azért, hogy embert öljön vele” – hozza fel példaként a szexuálpszichológus. 

Még mielőtt valóban nagy számban megnövekednének a mesterséges intelligencia terjedésével összefüggésbe hozható lejáratások, zsarolások, öngyilkosságba kergetések, illetve a mentális problémák, szükség volna olyan jogszabályi környezetet teremteni, amely valóban elrettenti a felhasználókat attól, hogy másokat megalázó helyzetbe hozzanak. A deepfake-pornóval kapcsolatban már elindult valami, ám még mindig nincsen egységes jogi szabályozás. 

Az Európai Unióban már jóváhagyták a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt, de az leginkább csak azt írja elő, hogy a manipulált képi, videó- és hangtartalmakat jelölni kell. A britek ugyan tiltják a deepfake-pornó terjesztését, az előállítását azonban nem. Hollandiában és az ausztráliai Victoria államban viszont már büntetik a szexualizált deepfake-ek beleegyezés nélküli előállítását. Az Egyesült Államokban pedig szövetségi törvényt fontolgatnak az áldozatok jogainak védelmében.

Ne veszítsük el a józan eszünket!

Amíg nincs egységes jogi szabályozás ebben a témában, mi magunk is rengeteget tehetünk azért, hogy se mi, se a gyermekeink ne váljanak áldozattá. Kétszer is gondoljuk meg, mit és mennyit osztunk meg magunkról és a gyermekeinkről a közösségi médiában. Thoma Gábor szerint a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb veszélye, hogy csökkenti a valóságérzetünket, ezért javasolja, hogy ne veszítsük el a józan eszünket, amikor ezzel a technológiával találkozunk, vagy ezt használjuk, mert csak így tudjuk megkülönböztetni a valóst a nem valóstól, és tudjuk értékelni, mi jó számunkra a valóságban. 

Szülőként pedig figyeljünk oda, mit néz, mit használ a gyermekünk, és igenis kontrolláljuk, ahogyan a kisgyerekeknél is, hogy mit és mennyi ideig nézhetnek. A legfontosabbnak pedig azt tartja, hogy beszélgessünk sokat a gyermekkel a korának megfelelően. 

A mesterséges intelligenciáról is, annak jó és rossz oldaláról, attól kezdve, hogy komolyabb érdeklődést mutat a technikai dolgok iránt, és már nemcsak játékra, hanem keresgélésre is használja az okoseszközöket. 

„Ha nem mi, akkor ki beszélgessen vele?” – teszi fel a kérdés a szexuálpszichológus, aki ehhez elengedhetetlennek tartja, hogy kölcsönösen ismerjük egymást, mint embert, egymás vágyait, félelmeit, múltját, jelenét, jövőképét, mert a gyerek csak akkor lesz nyitott és bizalmas velünk. 

Ahhoz pedig, hogy beszélgetni tudjunk a mesterséges intelligenciáról, fontos, hogy mi is művelődjünk a témában, mert bármennyire ódzkodunk is tőle, már itt kopogtat az ajtónkon, és jobb, ha felkészülten fogadjuk, mintsem váratlanul érjen bennünket, esetleg úgy, hogy az áldozataivá válunk.