Felismerni Isten munkáját mások életében – Erről szól, ezért született az Eltökélt Szívű Nők Klubja

– Mi motivált titeket arra, hogy elindítsátok a sorozatot, és miért ez lett a címe? 

– Kisgyerekes anyák voltunk, sok időt töltöttünk otthon, és kevés lehetőségünk volt mély és őszinte beszélgetésekre. Ha néha mégis sikerült, abból sokat épültünk, hiszen jó volt látni a másik példáját, küzdelmeit, hitét, és úgy éreztük, hogy ez nagyon hiányzik nekünk. Az interneten találtunk egy amerikai csatornát, amelyet Priscilla Shirer írónő működtetett, a beszélgetős műsorai – amelyekben bizonyságot tett az életéről – nagyon megérintettek minket. Bea gondolt először arra, hogy készítsünk ilyet magyarul, az ötlet pedig nekünk is tetszett. Az írónő egyik könyve, az Eltökélt szívű nők nagy hatással volt ránk, ezért választottuk ezt a nevet. 

– Számotokra kik az eltökélt szívű nők? 

– Azok a nők, akik meghozták azt a döntést, hogy az életük minden területén Isten vezetését keresik, és így járják a saját útjukat. Szerintünk ez az igazi nagy érték, és ez hatással van másokra is. 

Ilyen nőkkel beszélgetünk, mi is azok vagyunk, és akik nézik a videókat, ők is. 

Nem mindenre tudjuk a jó választ, de bizonyságtételt jelent a küzdelmeket megosztani. 

– A beszélgetőtársaitok a kudarcokat, a mélységeket is megosztják veletek a nyilvánosság előtt. Van igény az ilyen jellegű őszinteségre? 

– Igen, nagy hiány, hogy ma nem igazán alakulnak ki spontán módon ilyen beszélgetések, ebben tudatosabbaknak kellene lennünk. Főleg nekünk, nőknek erre nagy igényünk van. Magunk körül forgunk, rohanunk, kapkodunk, túlvállaljuk magunkat, kevés ideig tudunk valamire koncentrálni, néhány másodperces videókat nézünk az interneten. Értő módon figyelni a másikra, meghallgatni a történetét, belehelyezkedni a dilemmáiba, szerintem ez óriási érték, és ma nagyon hiányzik. 

– Mindegyik epizód életigenlő és pozitív irányba mutat. Mit tanulhatunk az eltökélt szívű nőktől? 

– Megdöbbentő, hogy a nagyon nehéz témák is tudnak békességet és örömet árasztani. Például egy anyukának a kisfia meghalt rákban, a beszélgetés alatt ő is, mi is elsírtuk magunkat. Ott volt a sokk, a gyász, mégis érezhető volt, hogy Isten jó, aki megmutatja a kiutat ebből a nehéz helyzetből. Az a koncepciónk, hogy ne feltétlenül olyanokat hívjunk meg, akik már túl vannak egy nehézségen, és visszanézve egy sikersztorit tudnak elmesélni, hanem inkább azokat, akik benne vannak akár egy dilemmában, mélységben, vagy nagyon közeli élményként tudnak mesélni egy hosszú várakozásról. 

– Egy témához kerestek valakit, vagy a kiválasztott személyt hívjátok el? 

– A munkánk eredetileg gyülekezeti szolgálatként indult, először a fasori református gyülekezetből merítettünk. A személy az első, hiszen nekünk tényleg fontos az, hogy akivel beszélgetünk, hiteles legyen. Különböző módon találkozunk ezekkel a nőkkel, személyes ismeretség vagy ajánlás útján is. 

Vannak olyan témák, amelyekről mindenképp szeretnénk beszélni, ilyen volt a szülés után depresszió, a gyász, illetve a fiatalok társkeresése. 

Ilyenkor a témához kutattunk fel beszélgetőpartnert, de nekünk fontos az is, hogy akivel beszélgetünk, hívő legyen. Igyekszünk odafigyelni arra is, hogy ne csak a saját korosztályunkból válasszunk beszélgetőtársakat, hiszen sok visszajelzést kapunk arról, hogy az idősebbektől és a fiatalabbaktól is egyaránt lehet tanulni.  – Eddig milyen témák, élethelyzetek kerültek szóba? – Felsorolni is nehéz! Volt szó válás utáni újrakezdésről, döntéshelyzetekről, gyermektelenségről, meddőségről, örökbefogadásról, női barátságról, énképről és identitásról (ez minden beszélgetésünkben előkerül). 

Volt téma a megbocsátás, a boldogság, különböző betegségek megélése, házasság, gyereknevelés, párválasztás, hála, imádság, szépség, hiteles nőiesség, karrier és anyaság, özvegység, környezettudatosság, depresszió, randizás, önismeret, lakberendezés… Minket, nőket ezek mind érdekelnek, de vannak olyan kérdések, amelyeket nem merünk feltenni. Kicsit félve nyúltunk hozzá a pornófüggőséghez, de nagyszerű lett az a bizonyságtétel, és meglepően sok embert érdekelt. Megdöbbentő életutak, sok személyes történet jelenik meg. 

Kép

Fotó: Éder Vera

– A közösségi médiában is jelen vagytok. Kikhez jutnak el a videók? 

– Kezdetben nem határoztunk meg konkrét célcsoportot, azóta is tartjuk magunkat ahhoz, hogy korosztálytól, felekezettől, lakóhelytől függetlenek a beszélgetések, sőt missziós célja is van. Tudatosan figyelünk arra, hogy a sorozat a nem hívők számára is elérhető és érthető legyen. 

– Milyen visszajelzéseket kaptatok? 

– Nekünk az igazi gyümölcs az, ha ezekből a rövid beszélgetésékből továbbiak születnek azok között, akik hallgatnak minket, ha van, aki tud ebből inspirálódni. Bízom benne, hogy ezt a harminc percet Isten sokszorosítja. Sokat jelent számunkra minden komment, privát üzenet.

A hallgatók gyakran kérik, hogy kössük őket össze egy-egy beszélgetőpartnerrel, mivel komoly kérdésük van az adott témával kapcsolatban. Ebből egyszer kialakult egy mentor-mentorált kapcsolat is. 

Az is visszajelzés, hogy már több média is megkeresett bennünket. Megismernek minket, és odajönnek hozzánk rendezvényeken, elmondják, hogy nézik a videókat, amelyek sokat adnak nekik. 

– Hogyan tudjátok hárman egymást kiegészíteni, támogatni ebben a közös szolgálatban? 

– Hasonló korosztályba tartozunk, Beának, Dorottyának és nekem is három gyerekünk van. Más adottságokat kaptunk, különböző módon közelítünk meg egy-egy kérdést, kiegészítjük egymást. Közeli barátnők vagyunk, egymással is sokat beszélgetünk. Nekünk nagyon fontos az, hogy hármunk közösségéből fakad ez a szolgálat, ezt egyedül nem is tudnánk megvalósítani. Mindenki csinál mindent: posztot írunk, részt veszünk az előbeszélgetésben, a felvétel készítésében. Közösen találjuk ki a témát, dolgozzuk ki a kérdéseket, ezeket egyeztetjük a beszélgetőpartnerünkkel. Mivel nincs vágás, harminc perc alatt kell elhangoznia mindennek a felvételen. Áldozatnak tűnik, sok a szervezési feladat, de a végén kiderül, hogy nekünk is megéri. Feltöltenek minket a beszélgetések! 

– Életörömet, belső-külső szépséget, természetességet közvetítenek a videók, de azt is vállaljátok, hogy nem kell tökéletesnek lennünk… 

– Tökéletes egyébként sem létezik, bár sokan megpróbálják elhitetni ennek az ellenkezőjét. 

Éppen az a jó, hogy bármennyire különbözünk, felismerjük Isten munkáját egymás életében. Ezeknek a beszélgetéseknek ez az értéke. 

Nem jó út, ha tökéletes ideált akarunk követni vagy valaki máshoz akarunk hasonlítani, hiszen mindannyiunknak egyedi útja van. Hibázhatunk, vállalhatjuk a nehézségeinket. Az őszinteség erejével sikerül másokat és önmagunkat is elfogadni. Nem vagyunk profik, csak azt adjuk, ami belőlünk fakad. Személyes gondolatokat osztunk meg, nem marketingszöveget. A videókat nem stúdióban, hanem Beáéknál, a nappaliban vesszük fel. (A felvételeinket a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány készíti, összesen ennyi külső segítséget kapunk.) Fontos számunkra, hogy szép legyen a videó, amelyet szívesen néznek az emberek. Talán olyanok is megnézik, akiknek prekoncepcióik vannak a keresztényekről és a keresztény nőkről. Nőként szeretünk csinosak lenni az egyéniségünk és a stílusunk szerint, de ebben is lehetünk szabadok. Igazából az a lényeg, hogy akármilyenek is vagyunk, szeretnénk, hogy Isten használjon minket.

Ez az interjú eredetileg a Képmás magazin 2024. októberi számában jelent meg. A magazinra előfizethet itt.