Olimpiai bokszmeccs: haladni kell a korral, de muszáj visszafelé?

„Soha életemben nem ütöttek meg ilyen keményen” – nyilatkozta megtörten az olasz sportoló, miután feladni kényszerült egy olyan meccset, aminek sokunk szerint nem is lett volna szabad megtörténnie. A 25 éves algériai győztes, Imane Khelif azzal irányította magára a világ figyelmét nemrég, hogy egy kromoszóma rendellenesség okán férfi adottságokkal engedték indulni a női mezőnyben.

Nem csak igazságtalan, hanem veszélyes is

Amit biztosan tudunk, hogy a Nemzetközi Bokszszövetség nemrég kiadott állásfoglalásában egy korábban elvégzett tesztről ír, ami „határozottan azt mutatta, hogy az olimpián részt vevő két sportoló (Khelifen kívül a tajvani Lin-Yu-ting – a szerk. ) egyike sem felelt meg a szükséges alkalmassági feltételeknek, így versenyelőnyük van a többi női sportolóval szemben.” Ebből kifolyólag tavaly ki is zárták őket a világbajnokságról.  

Az egyik legismertebb hazai bokszbajnok, Kovács „Kokó” István egyetértett a döntéssel, mert szerinte a kromoszómaproblémás emberek indulása a küzdősportban nem csak igazságtalan, hanem egyenesen veszélyes. 

Nem véletlen, hogy országszerte erős vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy esetleg bojkottálni kellene a versenyt. Ezzel egyszerre szeretnék garantálni a női versenyzők biztonságát és rászorítani a döntéshozókat arra, hogy vegyék már észre magukat.  

Az indulatok jogosak és érthetőek, az Olimpiai Bizottság közleményéből azonban sajnos az olvasható ki, hogy bojkott-tervek ide vagy oda, a szervezet nem akar lépni az ügyben. Szerintük Khelif jogosan szerepel az ötkarikás játékokon, és mást gondolni csúnya dolog. 

Tehát ha a következő ellenfél, Hámori Luca visszalépne, ahogy sokan követelik, azzal biztosan búcsút inthetne az éremesélynek is, amiért olyan keményen dolgozott. Bokszolónőnknek viszont esze ágában sincs feladni, továbbra is eltökélt! 

Most az egész ország abban reménykedik, hogy egy klasszikus Dávid és Góliát harcot láthatunk holnap, amelynek végén a biológiai adottságokból fakadó versenyhátrányt ledolgozva Luca megveri ellenfelét  – ezúttal kicsit mindannyiunk nevében. 

„Van itt pár lány, aki nem néz ki annak” 

„Azt tudni kell, ezeket a rendellenességeket nem lehet egy egyszerű doppingvizsgálattal kiszűrni. Mondtam is az asszisztensemnek azon a világbajnokságon, hogy van itt pár lány, aki nem nagyon néz ki annak, kizárt, hogy ezek tényleg nők legyenek. De csak alapos gyanú esetén van gendervizsgálat, ilyeneket mi akkor el is végeztettünk, és ennek lett az eredménye, hogy a tavalyi világbajnokságon már nem léphettek ringbe” – emlékezett vissza Kokó a Mandinernek, aki főtitkári pozíciót töltött be a Nemzetközi Bokszszövetségben, amikor Imane Khelif világbajnoki ezüstöt nyert Isztambulban.

A Magyar Olimpiai Bizottság egyébként határozottan kiállt a női bokszolók mellett, mert szerintük a női esélyegyenlőség nem merülhet ki abban, hogy az olimpián egyenlő arányban indulnak nők és férfiak. 

„Alapvető követelmény, hogy a női mezőnyben kizárólag női biológiai adottságokkal rendelkező, azaz biológiailag minden kétséget kizáróan nőnek minősülő versenyzők indulhassanak. Ellenkező esetben alapvetően sérül a női versenyzők esélyegyenlőséghez és tisztességes versenyhez való joga. Amennyiben az ökölvívó sportág olimpiai részvételi szabályai ezt nem biztosítják maradéktalanul, úgy felül kell vizsgálni a szabályozást és szükség esetén módosítani is kell. Egyértelműen olyan szabályokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a női mezőnyben kizárólag nők indulhassanak” – írják közleményükben. 

Bár ebben a témában előszeretettel kerülgetik a forró kását, itt most nyíltan ki kell mondani: Imane Khelif biológiai felépítését tekintve nem ugyanolyan, mint ellenfelei, ezért a test a test elleni küzdelemben nincs keresnivalója a női mezőnyben. Pontosan azért ragaszkodunk a nemek szétválasztásához az olimpián, hogy kiegyenlített és igazságos maradhasson a verseny.

Haladni kell a korral, de muszáj visszafelé? Annyi erőfeszítést teszünk – férfiak és nők egyaránt – a mai napig azért, hogy mi is megkaphassuk ugyanazokat a lehetőségeket, mint a férfiak, hogy mi is megmutathassuk, mi mindenre vagyunk képesek. De ne higgyük, hogy amit kiharcoltunk magunknak, az örökre úgy is marad, és ez a veszély most a sportban mutatkozik meg leglátványosabban.  

Ön szívesen látná Usain Boltot a női mezőnyben?

Ugyanezen a véleményen van J.K. Rowling, Elon Musk és Piers Morgan is. Utóbbi nemrég a The U.S. Sunban elevenítette fel, amikor négy évvel ezelőtt egy reggeli műsorban Lisa Nandy-nak, Nagy-Britannia új kulturális, média- és sportminiszterének (!) szegezett egy kérdést. „Ön örülne, ha Usain Bolt vagy Floyd Mayweather nőnek vallaná magát, hogy valódi nők ellen versenyezhessenek az olimpián?” Nandy megpróbálta kikerülni a választ, és zavaros magyarázkodásba kezdett arról, hogy ezt bizony egy bizottságnak kellene eldöntenie.

Morgan szerint viszont ez badarság, mert semmiféle testületre nincs szükség, hogy megállapítsuk méltányos-e, ha Floyd Mayweather nőkkel bokszol, mert vannak olyan helyzetek, amikor bőven elég, ha elővesszük a józan eszünket. A politikus erre persze támadásba lendült és mindenféle bélyeget hányt az újságíróra (transzfób, uszító, gyűlölködő stb.). Az újságíró szerint ebben nincs semmi meglepő, mert a politikusok mindig ezt csinálják, amikor féltik a szavazataikat, ezért nem akarják kimondani a nyilvánvalót, vagyis azt, hogy nem lenne igazságos hagyni, hogy Usain Bolt nőkkel versenyezzen. 

Persze már megszoktuk, hogy sok mindenért duplán meg kell dolgoznunk, de azt hittük, hogy a sport egyike azon kevés területeknek, ahol ezt a problémát már régen megoldották. Sajnos tévedtünk, de ahogy korábban annyi fronton, itt is meg fogjuk vívni a küzdelmünket. Hajrá, Luca!