Ötvenéves a magyar Woodstock – interjú Tolcsvay Bélával, az 1973-as diósgyőri rockfesztivál megálmodójával
Ötven éve, 1973. június 10-én rendezték meg a diósgyőri DVTK Stadionban a később magyar Woodstockként is emlegetett rockfesztivált, ahol a ma már legendának számító zenekarok szórakoztatták a tizenkétezer fős közönséget. A „Pop-koncert”-ként hirdetett rendezvényre harmincöt forint volt a belépő – mások mellett játszott a Bergendy, az Illés, Generál, a Syrius, a P. mobil és a Tolcsvay és a Trió is. Az első magyar rockfesztivál ötletgazdájával, szervezőjével, a Kossuth-díjas Tolcsvay Bélával a fesztivál titkairól, és a magyar beat- és rockzenére gyakorolt hatásáról is beszélgettünk.
Tolcsvay Béla (bal szélen) a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, A népdaltól a folkbeatig című műsor felvételén, 1972-ben – Forrás: Fortepan/Szalay Zoltán
Kérlek, mesélj a kezdetekről! Hogyan született meg benned a rockfesztivál ötlete?
Hadd kezdjem azzal, hogy a mi generációnk nagy ikonjai Jimi Hendrix, Eric Clapton, Paul McCartney voltak. Tizennégy évesek voltunk, amikor 1960-ban megalakult a Beatles. Akik akkor elkezdtek zenélni, egytől-egyig mind egyéniségek voltak: a Monkeest egyszerűen nem lehetett összekeverni például a Beatles-szel. A háború utáni nemzedéknek a beatzene egyfajta szelep volt – aki csak tehette, gitárt ragadott a kezébe. Persze nem lett mindenkiből zenész. Annak idején a többi zenekarral azon versenyeztünk, hogy kinek van több klubja az országban. A Tolcsvay és a Triónak akadt több is, köztük a miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Úttörő Klub, ahol még az Edda zenekar megalakulása előtt Pataki Attila is előttünk csápolt. Ebben a klubban határoztuk el, hogy összehozunk egy fesztivált, amelynek bevételéből a diósgyőri ifjúsági park megépülését támogattuk volna, ami végül nem jött össze…
Ugyan csak elképzelni tudom, mégis nagyon bonyolult lehetett a kommunizmus alatt fesztivált szervezni. Hogyan birkóztál meg a feladattal?
A szervezés viszonylag egyszerűen történt, csak az idő volt nagyon rövid – mindössze egy hónapunk volt a megvalósításig. Beültem az Országos Rendező Iroda (ORI) büféjébe, és az összes arra járó zenészt megszólítottam, hogy ráér-e június 10-én. Fellépti díjat semelyik zenekar nem kapott – ez ma már elképzelhetetlen lenne. Sikerült a korszak nagy zenekarait beszerveznem: a Bergendy, Koncz Zsuzsa, az Illés, a Generál, a P.Mobil, a Tolcsvay és a Trio, a Syrius, és a Mini is koncertet adott. A Skorpió csak amiatt nem, mert éppen Lengyelországban turnéztak, az Omega pedig pont akkor az egykori Jugoszláviában járt.
Mit jelenthetett ez a rendezvény az akkori fiataloknak, mondjuk egy mai Sziget Fesztiválhoz képest?
A fesztivál előtt nem volt olyan esemény, ahol délelőtt tíz órától egészen sötétedésig ennyi zenekar egymást váltva játszott volna.
Aznap tizenhárom zenekar koncertezett megállás nélkül a hatalmas, tizenhat méter hosszú színpadon. Nehézség volt, hogy a fűre egyáltalán nem engedték rá az embereket, így szinte lehetetlen volt kapcsolatot kialakítani a közönséggel, mert az első sor és a zenekarok között ötven méter volt. Egyáltalán nem volt koncertszerű rendezvény. Maga a helyszín sem volt jó választás, de mégis ez volt a legnagyobb terület, ami szóba jöhetett.
Hogyan tudtál együttműködni a hatósággal?
Már a fesztivál előtt együttműködtem a rendőrséggel. Megállapodtam a helyszínen velük, hogy mindent velem egyeztetve hajtsanak végre. Ahogy már említettem, a szervezők már az elején kikötötték, hogy „fűre lépni tilos”. Abban az évben a Bergendy zenekar Darabokra törted a szívem című dala volt a legnépszerűbb idehaza. Miközben Demjénék ezt a dalt játszották, beugrott egy civil a fűre, akit ezután a rendezők kikísértek a nézőtérről.
A diósgyőri fesztivál híre Bródy János elhíresült beszéde miatt eljutott a hatalom fülébe, aminek meg is lett a következménye: államellenes izgatás gyanújával vizsgálat indult Bródy János ellen…
A bulin Koncz Zsuzsa, az Illés valamint a Tolcsvay és a Trió tagjaiból összeállt KITT egylettel léptünk fel. Ezután megkértem a fesztiválon egész nap a közönségnek konferáló Bródyt, hogy a városi pártbizottságtól kezdve a KISZ-en keresztül a rendőrökön át mindenkinek köszönje meg az egész napot, de vigyázzon, nehogy kihagyjon valakit.
Amikor Bródy a rendőrségnek mondott köszönetet, a közönség elkezdett hangosan fütyülni. Bródy emiatt került nem sokkal később bajba.
Ezután megtanultuk egy életre, hogy mit jelent az izgatás bűntette: „az államhatalom szervezeteit olyan színben feltüntetni, hogy mások a nemtetszésüknek adjanak kifejezést”. Szomorú, hogy ezután mindenki csak erről az esetről beszélt, holott a fesztivál során egyetlen atrocitás sem történt.
A rendezvény előtt semmilyen jel nem utalt arra, hogy az államhatalmi szervekkel problémátok lesz?
Semmilyen. Azért szerveztem meg ezt az egész napot, hogy a koncertekkel örömöt okozzak az embereknek. Egyébként a művelődési házakban „edződött” beatzenekarok itt léptek fel először szabadtéri rendezvény keretén belül. Örömből és szeretetből muzsikált mindenki, nem azért, hogy pénzt keressen vele.
A történtek után meg sem fordult a fejedben, hogy ismét fesztivált szervezz?
Nem, mert megismertem, miről szól valójában ez a történet. Az eredeti bandákban hittem, és ha Czipó Tibor még élne, a mai napig abban a Tolcsvay és a Trióban zenélnék, amelyikkel annak idején megnyertük a Ki-mit-tud-ot. De 1973-ban megjelentek a nagy menedzserek, akik rájöttek, hogy a fesztiválokkal hatalmas üzletet lehet csinálni. Általuk showbusiness-szé, vagy ahogy mondani szoktam, „mutatványos üzletté” változott sok minden. Ahogy az előbb mondtam, előtte örömből zenélt mindenki, nem a pénz miatt. 1971-72-ben bejártuk Kelet-Európát a Beatvirágok produkciónkkal, amelyben velünk játszott Zalatnay Sarolta, Máté Péter, Kovács Kati és az eredeti Neoton is.
Visszatérve a diósgyőri rockfesztiválhoz: ennek a rendezvénynek alaposan sikerült felkavarni az állóvizet…
Az biztos, hogy beindította a beatéletet, hiszen ekkora koncert előtte nem volt, maximum két-három zenekar játszott egy este. Onnantól kezdve kezdték el kikezdeni ezeket a zenekarokat.
De egy fontosat hadd mondjak még erről: az arany aránya nem az arány aranya! Ami korábban volt, azt kell helyreállítani; most túlteng a sötét. Nem lehet túl sok szemetet egymásra pakolni. Meggyullad magától – ezt tudta a parasztember is. Ami elég, az elég! Elég. Benne van a magyar nyelvben minden, csak sajnos sokszor nem figyelünk oda, hogy mit is beszélünk.
Van kedvenc magyar zenekarod? Hallgatsz friss zenéket?
Úgy hívják őket, hogy Misztrál. Elfogult vagyok velük szemben, mert valódi minőséget képviselnek.
Nagyon büszke voltam, amikor idén megkapták a Liszt-díjat, hiszen úgy érzem, valamennyi közöm talán nekem is van ahhoz, hogy átvehették ezt azt elismerést. Kíváncsi maradtam a mai napig is az újdonságokra is, csak az a baj, hogy minden hangot leírtak már, így nagyon nehéz újat kitalálni. Az pedig már a fiatalok dolga, hogy honnét lehet mégis lefújni a port valamiről.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Deák Bill Gyula mankót használ gyerekkora óta, a fő támasza mégis a családja és a zene
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
