A galambpostától a webkameráig – 5 dolog, amit nem tudtál a távkapcsolatokról
A távkapcsolatok egyidősek az emberiséggel. Gondoljunk csak az ősemberekre! Amikor a férfiak hosszabb vadászatra indultak, bizonytalanság és kétségek között hagyták gyűjtögető, utódokat nevelő oldalbordáikat. Az „ősasszonyok” persze semmilyen formában nem tudták tartani a kapcsolatot a férfiakkal, de az írás és a levelezés megjelenésével minden egy csapásra megváltozott! Hosszú út vezetett a 4K-s videóchatig, de melyek lehettek a földrajzi és társadalmi akadályokkal dacoló szerelmesek legnagyobb vívmányai, és milyen veszélyekre kell ma odafigyelnünk a távkapcsolatokban?
1. Ki írta az első szerelmeslevelet?
A világ egyik első szerelmeslevelének írásos bizonyítéka a Bhagvat Purana nevű szanszkrit eposzban található, és a legenda szerint körülbelül ötezer éve írta Rukmini Krisnának. A levelet a brahmin hírnök Sunanda vitte Közép-Indiából egészen Dwarakáig, ahol Krisna lakott. A történet szerint Bhishmaka király úgy döntött, hogy kiházasítja lányát, aki korábban csak hallott Krisna hőstetteiről, mégis beleszeretett és a jegyesének tekintette őt. Bátyja persze más férjjelöltet nézett ki a lánynak, ezért Rukmini levelet írt Krisnának, amelyben magasztalta őt, és megosztotta vele, hogy mennyire szeretne a felesége lenni. Amikor Krisna elolvasta az írást, közölte, hogy ő is el szeretné venni a lányt, de mivel Rukminit mindenáron máshoz akarták hozzáadni, kénytelen volt elrabolni őt, hogy a szerelmük beteljesülhessen.
2. Legjobb barátunk: a galamb
A házigalamb volt az egyik első módja a szerelmesek távolsági (és/vagy titkos) kommunikációjának, akik a madarak segítségével rövid üzeneteket továbbíthattak egymásnak. Kiképzéssel a galambok akár 75 grammot is elbírnak a hátukon, és nagyon régóta alkalmazzák őket, különösen Kínában, az ókori Egyiptomban pedig az emberek arra használták a galambokat, hogy üzeneteket küldjenek haza a tengeren lévő hajókról. Az értünk dolgozó madarakat az ókori görög és római források is többször említik, de még a 19. században is nagy hasznukat vették az állatoknak az üzenetváltásban. Bár az 1870-es években a távíró már jól bevált technológia volt, továbbra is alkalmaztak madarakat az üzenetek közvetítésére.
Amikor a poroszok ostrom alá vették Párizst, hosszú időre megszakadt a kapcsolat a város lakói és távol élő családtagjaik között. Állítólag a párizsiak több száz madarat használtak fel arra, hogy üzeneteket küldjenek a szeretteiknek.
3. Arcpirító „szelfi-festményt” küldött a szerelmének
Bár fényképezőgépeket már használtak a 19. században, ez korántsem jelentette azt, hogy a masina elterjedt a háztartásokban, így a legtöbben még mindig írásban és a képzőművészeten keresztül tudatták érzelmeiket a másikkal. Sarah Goodridge amerikai festőművész (1788-1853) szerelmes volt a jogász-politikus Daniel Websterbe, akit többször meg is festett. Amikor Webster első felesége elhunyt, a fiatal nő reménykedni kezdett, és úgy próbálta nyomatékosítani érzéseit, hogy készített a férfinak egy festményt a saját kebléről. A mű sajnos nem hozta meg a vágyott egybekelést, de a „Beauty Revealed” című művészeti alkotás ma is elkápráztatja a New York-i Metropolitan (MET) Művészeti Múzeum látogatóit.
4. Szeretlek STOP
A távírógép megjelenésével a párok az SMS-hez hasonlóan szűkszavúan, de gyorsan tudtak egymásnak üzenni, nagy távolságokat áthidalva. „Levelem megmagyarázom addig is kérem higyjen vigyázzon ee[!] gondoljon rám legalább szánalommal” – táviratozta 1903-ban Ady Endre Lédának. Irodalmi nagyságaink közül az író közismerten sokat táviratozott, amit szerelmi életében sokszor a türelmetlensége inspirált: „Édes Egyetlen Asszonyom, Mindenem, már egy hét óta foglalkoztam, ha holnap nem jön levél, táviratozom. De vártam, beteg is lettem, feküdtem három napig s végre, tegnap megjött a maga levele” – írta Érmindszenten egy levélben 1911 őszén.
5. Mikor küldték a legtöbb szerelmeslevelet?
Néhány gyöngybetűkkel teleírt oldal és egy szemcsés fénykép. A fekete-fehér fotón egy fiatal lány látható, fejét a karján pihenteti, szemeivel igézően a lencsébe néz, szája bájos mosolyra húzódik. Sok katonában csupán pár sor és néhány megmerevedett pillantás tartotta a lelket a háborúk frontjain. Amióta világ a világ, az emberek közötti összecsapások nemcsak erőszakot és pusztulást hoztak, hanem a szerelmespárokat is szétszakították, állandó bizonytalanságban tartva a feleket, hogy találkoznak-e még valaha.
Nem véletlen, hogy egyesek szerint a két világháború alatt ápolták a legtöbb távkapcsolatot és küldték a legtöbb szerelmeslevelet a történelemben.
Versenyautót kaptunk, de csak oldtimert tudunk vezetni
Az elmúlt két évtizedben technológiailag gyorsabban fejlődtünk, mint az elmúlt két évszázadban. Először a telefon emelte új szintre a távkapcsolatokat, aztán az internet megjelenésével és fejlődésével évről évre új kapuk nyíltak a szerelmesek számára a minőségi idő együtt töltéséhez, sőt a társkeresés is új szintre lépett. Ma már nemzetközi randioldalak és appok ezrei közül választhatunk, és kontinenseket átívelő kapcsolatot teremthetünk potenciális választottunkkal, akivel akkor videochatelhetünk, amikor csak kedvünk szottyan.
Nagy Zoltán János számára mondhatni életmód az utazás, sokat mászkál a világban, és több helyen is élt külföldön. Mivel házas és gyermekei is vannak, a Magyar Telekom csoport információbiztonsági szakértője számtalanszor megtapasztalta, milyen sokat jelent, hogy nem kell minden nap a postát lesni, hogy megérkezett-e a lánya által fél éve feladott levél, hanem akárhol vannak is, hanggal és képpel tud beszélgetni rokonokkal, barátokkal, munkatársakkal az internetnek köszönhetően. A könnyű kapcsolatteremtés azonban nem csupán örömöket, hanem veszélyeket is magában rejt, sokan akarják kihasználni az emberi hiszékenységet.
„A technológia megszaladt, a társadalom pedig ezt nem tudta követni. Persze számos dologban könnyebb lett az életünk, hiszen ma már nem kell heteket várni, hogy hírt kapjunk a feleségünkről, mégsem elég érett a gondolkodásunk ahhoz, hogy az új helyzetet kezelni tudjuk” – összegzi a szakértő.
Példának említi az úgynevezett Military Romance Scam-et. Sajtóhírek szerint az FBI úgy véli: az amerikaiak csak ennek a csalásnak köszönhetően egymilliárd dollárt vesztettek 2021-ben. Legyen szó jóképű gyerekorvosról, vagy a West Pointon végzett parancsnokról, a forgatókönyv egyszerű: impozáns profilképpel a csaló bejelöli érzelmileg sérülékeny áldozatát a közösségi médiában vagy társkeresőkön, a kapcsolat gyorsan eszkalálódik, mintha valódi érzelmekről szólna, majd a távszerelem kunyerálásba fordul, és az áldozat azon kapja magát, hogy jóhiszeműsége miatt nem kevés pénzt vesztett. Azt, hogy hogyan lesz a telekommunikációs eszközökön keresztül a szerelemből rablás, a Tinder-csaló című dokumentumfilm is jól mutatja, amelyről Jónás Ági írt korábban.
„Szerintem a világnak ebben az értelemben három layere, vagyis rétege van. Ott a technológia, az eszközök és azok biztonsági, védelmi megoldásai. A második szint, hogy ezt hogyan használod, hogyan állítod be. Itt már vannak bizonyos nehézségek, mert ez néha tudatosság, máskor például pénz kérdése is. A harmadik réteg pedig a társadalmi magatartás.
A mostani életünk olyan, mintha kaptunk volna egy Ferrarit, de nem tudjuk vezetni, csak tövig nyomjuk a gázt, és arra, hogy 300 kilométer per órával is képes menni a kocsi, már nem vagyunk felkészülve.
A mai napig sokan adnak ki önként érzékeny információt magukról, amivel könnyű visszaélni. Például kiteszik a Facebookra, hogy éppen hol nyaralnak, és emiatt mindenki tudja, hogy üres a lakás. Vagy bankolási információkat osztanak meg valakivel, akiben megbíznak, pedig nem kellene. Emellett mind hallottunk már arról a kiszolgáltatottságról, amit az él át, akiről intim információk, akár fotók, videók, magánbeszélgetések kerülnek fel az internetre. Életek mennek így tönkre! A jog persze próbálja követni és szankcionálni a technológiai fejlődésből fakadó visszaéléseket, de olyan gyorsan változik a világ, hogy a szabályozásoknak nem könnyű tartani a lépést, ezért fontos, hogy odafigyeljünk önmagunk védelmére, például azzal, hogy tájékozódunk, részt veszünk az edukációban” – magyarázza a szakértő.
Nagy Zoltán János arra is felhívja a figyelmet, hogy a telekommunikációs eszközöknek köszönhetően sokan teljes kontrollt gyakorolnak a kapcsolataik felett, ami a postagalambokhoz képest nagy előrelépés, mégsem biztos, hogy minden tekintetben a javunkra válik. „Van applikáció a gyerek ellenőrzésére, amit lehet jó és rossz dolgokra használni. Ugyanez a helyzet a párkapcsolattal is, vannak, akik a társuk minden lépését követni akarják a mobilon. Régen nem lehetett bármikor bárkit elérni, most pedig rengeteg stresszt okozhat nekünk az, amikor a másik nem veszi fel, és azon idegeskedünk, hogy éppen mit csinál. A nagy szabadság és a lehetőségek mentén haladva vannak dolgok, amelyek rosszul sülnek el, ezért a biztonságos internethasználat mellett az arany középútra, az egyensúlyra is törekednünk kell” – zárja gondolatmenetét a Magyar Telekom csoport információbiztonsági szakértője.
Támogatott tartalom.
Felhasznált források:
- https://thenextweb.com/news/the-evolution-of-long-distance-relationships-in-social-media-infographic
- https://medium.com/the-collector/the-story-of-the-first-ever-nude-sent-in-the-world-242e3bb39ffb
- https://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/az-utolso-tavirat
- https://www.ericsson.com/en/blog/2014/11/carrier-pigeons--once-a-central-part-of-the-networked-society
- https://en.wikipedia.org/wiki/Rukmini
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
