Novák Katalin így készül a karácsonyra és az újesztendőre – „Mindig arra törekszem, hogy valóban jelen legyek ott, ahol vagyok”
Az advent, a karácsony és az év vége plusz tennivalókat és örömöket tartogat. Novák Katalin köztársasági elnököt kérdeztük adventi terveiről, akivel a december 23-án megjelenő januári Képmás magazinban címlapinterjút is olvashatnak majd.
Milyen plusz teendői vannak egy államfőnek advent idején?
Sokan talán nem is tudják, hogy az államfő a Magyar Honvédség főparancsnoka, így a karácsonyhoz közeledve szép feladatom, hogy elmenjek meglátogatni az Irakban szolgáló magyar katonákat, akik ilyenkor is távol vannak a szeretteiktől. A hivatalos ajándék mellett megkeresem a családjaikat is, és személyesen „kézbesítem” nekik a szeretteik által készített ajándékokat. Az advent elsősorban a várakozásról szól, arról, hogy csendesedjünk el és segítsünk ebben egymásnak, a családon túlmutatóan is.
Ilyenkor nem rátenni kell még egy lapáttal, hanem helyet teremteni a szívünkben.
Odafordulni azokhoz, akik szükséget szenvednek. Az adventi koszorú első gyertyáját Kárpátalján, az elsötétített beregszászi utcán gyújthattam meg a rengeteg összegyűlt ünneplő körében. Adományt is gyűjtünk ezekben a hetekben a rászorulóknak. Igyekszem segíteni a figyelemfelhívásban, a jó ügyek felkarolásában.
Hogy tud a médiavisszhangos események mellett lélekben elcsendesedni?
Azt hiszem, ez kizárólag rajtunk múlik. Bár valóban nehéz, de tisztségtől függetlenül az. Nem könnyű ekkora zajban megérteni, hogy az advent nem elsősorban arról szól, hogy az ünnepekre minden legyen kész, és ennek érdekében törjük össze magunkat. Valójában akkor leszünk készen, ha képesek vagyunk elengedni a tennivalóink egy részét, és tényleg odafigyelünk arra, ami lényeges. A lelki készülődésben kell jelen lenni.
Hány órára szeretne megérkezni az otthoni ünneplésbe?
Mindig arra törekszem, hogy valóban jelen legyek ott, ahol vagyok. Hogyha az ember elvágyik, már a következő vagy még az előző dologra koncentrál, akkor nem sok értelme van annak, amit tesz. Természetes, hogy a szentestét, a karácsonyt és az ünnep első napjait a családdal szeretném tölteni, de ennek sincs kizárólagossága. Szerencsére a gyerekek is akkorák már, hogy jól össze tudjuk hangolni a családi eseményeket a hivatalhoz kapcsolódó feladatokkal. Sokszor el is kísérnek, érteni szeretnék azt, hogy valami miért fontos. Például, hogy ajándékot viszünk a karácsonyi időszakban olyanoknak, akik nélkülöznek.
Bátorítjuk a gyerekeinket, hogy ilyenkor ők is valamit készítsenek össze, ajánljanak fel, tapasztalják meg, hogy milyen érzés az, amikor másoknak segíteni tudunk.
Van olyan családi szokás, amely egyetlen karácsonykor sem maradhat el?
Nem ragaszkodunk görcsösen szokásokhoz, azt tapasztaltam, hogy a rugalmatlanság a feszültség felé visz. Vannak persze visszatérő szokásaink, például a szaloncukor-készítés vagy a közös éneklés, de nincsen kötelező menü vagy kőbe vésett szabály. Adventi naptárat minden évben kapnak a gyerekeink. Általában nem minden napra szóló külön ajándékot, hanem olyat, amiből a végére összeáll valami egész, valami különleges. Mindez a várakozást segíti, és nem is feltétlenül tárgyi ajándékról van szó.
Most lesz az első újévi beszéde. Erre hogyan készül? Hónapokkal előtte eszébe jut, hogy ez vagy az fontos téma, vagy megvárja, épp mi lesz aktuális?
A köztársasági elnöknek minősített pillanatokban érdemes megszólalnia. Reflektálnia kell arra, milyen hangulatban, állapotban vannak az emberek, ki kell fejeznie, hogy együtt él, együttérez, közösségben van velük. Ilyen kitüntetett alkalom volt a megválasztásom, a beiktatásom, augusztus 20. és az ENSZ Közgyűlésben elmondott beszédem. Az év utolsó napján, ahogy bárki másnak, nekem is vissza kell tekintenem az előző évre és kicsit előre a következőre, csak mindent egy ország, egy nemzet vonatkozásában. Az újévi beszédem jó esetben erőforrás lehet annak, aki hallgatja, erre fogok törekedni. Folyamatosan raktározok bizonyos impulzusokat, élményeket, gondolatokat, de az aktuális helyzet lesz a meghatározó. Igyekszem úgy megszólalni, hogy az egyszerre legyen időszerű és maradandóan érvényes.
Mondhatjuk, hogy a következő év ezzel a tisztséggel a lehető legnagyobb szakmai szabadságot is jelenti?
Van öt évem. Szuverén embernek tartom magam, s most szuverén tisztségbe választottak. Azért dolgozhatok, amiben hiszek. Meggyőződésem, hogy minket, magyarokat több dolog köt össze, mint amennyi szétválaszt, és vannak olyan minősített pillanatok, amikor megérezzük ezt a közösséget. Én ezeket keresem és igyekszem minél többek számára megmutatni. Így dolgozom azért, hogy megjelenítsem a nemzet egységét.
Képviselem ezt az országot, és szeretném, ha sokan látnák meg: Magyarország mosolygós, szerethető.
Ez egy tisztség, amelyre soha nem vágyakoztam, de hálás vagyok a hozzá kapcsolódó lehetőségért. Az életemnek abban a szakaszában adatott meg, amikor úgy érzem, hogy van már és van még mit mondanom, tennem.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>