Kossuth unokaöccseinek is vérükben volt a harc – az amerikai polgárháborúban is fegyvert ragadtak
Köztudott, hogy Kossuth Lajos emigrált Magyarországról az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot lezáró világosi fegyverletétel után, a családtagjai későbbi sorsa viszont kevésbé ismert. Pedig az ő életük is új helyszíneken folytatódott: az édesanyja, özvegy Kossuth Lászlóné a sok zaklatás miatt és külső nyomásra a család amerikai kivándorlását kérvényezte Ferenc Józsefnél. Az engedélyt 1852-ben kapták meg, amikorra Kossuth már megjárta és „meg is hódította” az Államokat. Unokaöccsei, a Zsulavszky fivérek tengerentúli története azonban csak ekkor kezdődött…
Emília szíve
A bécsi udvartól a Kossuth család 16 tagja kapta meg az „elbocsátó szép üzenetet”, vagyis az útlevelet, köztük a volt kormányzó akkor 45 éves lánytestvére, Kossuth Emília, az ő férje, a lengyel Zsulavszky Zsigmond (akit egyes források „kalandorként” emlegetnek, mások szerint az alkoholt sem vetette meg, a megítélése tehát vegyes), valamint fiúgyermekeik: Emil, László, Kázmér és Zsigmond.
Emília kint sajnos már csak nyolc esztendőt élt, a magyar emigránsok nagy bánatára, akik kedvelték, felnéztek rá. A New York-i Brooklynban található Green Wood temetőben búcsúztak tőle, sírkövére az alábbi gondolatát vésték:
„Akkor térek haza, ha Magyarország szabad lesz… a szívem ott van.”
Emil és a „négerbarát” sereg
Legidősebb gyermekük, az 1834-es születésű Zsulavszky Emil, aki Giuseppe Garibaldi katonája is volt, 18 évesen érkezett meg az USA-ba, ahol öccseivel együtt részt vett az északiak oldalán az amerikai polgárháborúban. Hadnagyként Asbóth Sándor tábornok mellett szolgált – Asbóth még Kossuthtal együtt emigrált, s a déliek őt és a magyar emigráns katonákkal megerősített csapatait „négerbarátnak” titulálták, miközben rettegtek tőlük. Asbóth Sándor példaképül szolgált a kortársai számára, kalandos életével máig nagy tiszteletnek örvend az Egyesült Államok egyik hőseként.
Emil 1863-ban, 29 évesen a fivére, Zsulavszky László által vezetett, Louisiana államban állomásozó 82. számú néger gyalogezredben lett törzsőrmester, majd alhadnagy, és 1866 szeptemberében szerelt le. A további sorsáról már csak annyit tudunk, hogy a polgárháború befejezése után az USA hivatásos katonai állományába kérte a felvételét, ám arról, hogy sikerrel járt-e, nem maradt fenn információ.
László ellenzett minden faji különbségtételt
Zsulavszky Lászlóról – aki 1838-ban született, és ugyancsak harcolt Garibaldi seregében, továbbá kitüntetést kapott a krími háborúban való helytállásáért is – többet lehet tudni. Ő az amerikai polgárháborúban az 51. néger ezred parancsnoka volt, amelyhez 606 színesbőrű katona tartozott. László maga szervezte meg a már említett 82. néger gyalogezredet is, amelynek az ezredese lett.
Az északiak elnöke, Abraham Lincoln ugyanis felismerte: a feketék alkotta seregek nélkül lehetetlen megnyerni a háborút. Igaza lett, a sikert a 178 ezer szabad és volt rabszolga fekete katonának is köszönhették.
„Olyan tisztjeitek vannak, akik hisznek abban, hogy férfiként tudtok küzdeni. Maguk mögött hagyták otthonaikat, hogy eljöhessenek közétek. S tették mindezt annak tudatában, hogy a lázadó kormány felakaszthatja őket, amennyiben fogságba esnek. S mindezt miért? Mert eltökéltek, hogy katonának képezzenek ki benneteket.” Így szólt Zsulavszky László 25. Általános Parancsa a fekete katonákhoz 1863. augusztus 7-én. Nem csoda, hogy elterjedt róla: a színesbőrű csapatok morális tartását különösképp erősítette, mert azt sulykolta a fekete katonákba, ők épp olyan bátrak és erősek, mint a „túlfavorizált” fehérek. László meggyőződéssel vallotta, hogy a fekete emberek semmiben sem különböznek fehér társaiktól – világnézetével több mint egy évszázaddal előzte meg az átlagos amerikai polgári gondolkodást, ami miatt akkoriban nem kevés kritika érte.
A háború után New Yorkban telepedett le, ahol a Magyar Egylet elnöke lett. Egy gazdag helyi kereskedő lányát vette feleségül, aki 18 évnyi házasság után, 1884-ben eltemette őt az édesanyja mellé.
Kázmér rabolt, Zsigmond korán meghalt
A harmadik fivér, Zsulavszky Kázmér a család kivándorlását követően eleinte egy magyarbarát bostoni kereskedő üzletében dolgozott, majd egy kansasi ezredben szolgált főhadnagyként. Nem csak dicső tettek sorakoznak a neve mellett: 1862-ben egy vasúti pénztár kirablása miatt katonai börtönbe került, majd újabb szűk egy évig New York-ban szolgált, végül Washingtonban szerelt le.
A legkisebb fiú, Zsulavszky Zsigmond pedig mindössze 22 évet élt. 1841-ben született, még csak 19 esztendős volt, amikor elveszítette édesanyját, és egy New Hampshire-i család az akkori törvények adta lehetőséggel élve örökbe fogadta.
Ám ő alig 20 évesen beállt az ottani ezredbe közlegénynek.
1863-ban bátyja, László ezredébe került, ahol alhadnagy lett, Louisianában azonban hastífuszban megbetegedett.
Érdekesség, hogy még azon az őszön éppen Port Hudsonban hunyt el, amelynek kikötőjében az a Mississippi nevű hadihajó is állt, amellyel Kossuth bő egy évtizeddel korábban Törökországból Amerikába hajózott. Zsigmondot Brooklynban édesanyja mellé temették, később László teste is melléjük került, és mindkét magyar férfi neve a mai napig olvasható a washingtoni Afroamerikai Polgárháborús Emlékmű talapzatán.
1998. július 18-án leplezték le az USA fővárosában Ed Hamilton alkotását, azt a három méter magas bronzszobrot, amely az Afroamerikai Polgárháborús Emlékmű nevet viseli, és azoknak a katonáknak állít emléket, akik aktív szerepet vállaltak az emancipáció kivívásában – tehát azon fehér tiszteknek is, akik fekete ezredekben szolgáltak. A ma ismert adatok szerint tíz magyar harcolt ilyen alakulatban.
Források:
- https://ma7.sk/kozelet/magyar-emlekek-nyomaban-kossuth-emilia-n-new-yorkbrooklyn
- https://nyolcezer.hu/cikk/generaciok/2020/01/21/mernok_aztan_katona_%E2%80%93_majd_mernok_aztan_katona
- https://www.berenyianna.hu/kossuth-zsuzsanna/mi-igaz-a-reg%C3%A9nyben/br%C3%BCsszel-%C3%A9s-new-york
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsulavszky_Zsigmond
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsulavszky_K%C3%A1zm%C3%A9r
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsulavszky_Emil
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsulavszky_L%C3%A1szl%C3%B3
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>