„Erősségem a korom” – Erzsike, az ország legidősebb zumbaoktatója 73 évesen heti hét edzést tart

Az óra közepén lépek be a fülledt terembe, ahol Erzsike széles mosollyal fogad. Közben már kezdődik a következő szám, így gyorsan elvonulok a helyiség egyik végébe, onnan figyelem az eseményeket. Erzsike hihetetlen életkedvvel és játékossággal veti bele magát az izgalmas táncmozdulatokba, a vendégei pedig jól láthatóan élvezik a vidám zenét és koreográfiát.

Az egyik zumbázón „Erzsikével sportolok” feliratú póló van, innen sejtem, hogy az illető visszajáró vendég lehet.

Óra közben a felszabadult mosolyok és el-elejtett viccek mellett megmutatkozik Erzsike pedagógusi énje is. Azt már edzés után meséli nekem, hogy egyedi stílusát nem mindenki értékeli, mert a játékosság mellett megköveteli a gyakorlatok helyes kivitelezését is. Emellett nem engedi beszélgetni a vendégeit sportolás közben, mert az eltereli a fókuszt a lényegről: arról, hogy mindenki csak saját magára figyeljen.

„Már gyerekként is szerettem táncolni, csak nem mindig volt rá lehetőségem. Egy térdízületi gyulladás miatt kezdtem el balettozni 13 évesen, ezt két évig csináltam. Később néptáncra jártam, az testhezálló is lett volna, csak közben leérettségiztem, és mások lettek a prioritások. De akkoriban nem is volt divat, hogy egy fiatal lány eljárjon táncolni, főleg, ha már udvarlója volt. Aztán férjhez mentem, majd megszülettek a lányaim, így abbamaradt a tánc. Úgy éltem ki a mozgás iránti szeretetemet, hogy a gyerekeimet vittem el táncolni. Egyikből versenytáncos is lett” – meséli büszkén Erzsike.

Móni lánya hívta fel a figyelmét a zumbára még 2010-ben. Miután kipróbálta, annyira megszerette, hogy még abban az évben elvégezte az oktatói alapképzést, 61 évesen. 2011 januárjában Zumba Gold képzésen vett részt, amely kifejezetten az idősebb korosztálynak szól, alacsonyabb intenzitású és egyszerűbb mozdulatokat tartalmaz.

Erzsike gyors léptekkel haladt oktatói karrierje elején: februárban elindította első óráját, amelyen már első alkalommal 14-en vettek részt. Ez hatalmas löketet adott neki, és arra ösztökélte, hogy folytassa azt, amit elkezdett.

Most, 73 évesen is irigylésre méltó lendülettel és életkedvvel tartja az óráit. Pedig nem volt könnyű élete, fiatalon megjárta a poklok poklát.

„30 évesen egy banális baleset áldozata lettem. Az óvodában dolgoztam, és megszúrtam az ujjam egy gombostűvel. Ebből kaptam egy általános vérmérgezést, kétszer újraélesztettek, 16-szor műtöttek, később kaptam mellé még 16 operációt. Öt évig gyakorlatilag semmit nem tudtam csinálni. Akkor egy életre kiunatkoztam magam, s megfogadtam, ha rendbe jövök, többet nem lesznek haszontalanul eltöltött perceim” – emlékszik vissza Erzsike élete legnehezebb időszakára.

A rehabilitációs műtétek öt éven keresztül zajlottak, de kellett még öt év ahhoz, hogy lelkileg is összeszedje magát.

1991-ben Erzsike elvégezte az agykontrollképzést, amely rengeteget segített a felépülésében. Ezáltal ismerkedett meg a kineziológiával, amely ugyancsak gyógyítóan hatott rá. A zumbát is a kineziológia tágabb értelmezésének tekinti, hiszen minden izom, ín és általuk létrehozott mozdulat hat az egész testre. A mozgás rehabilitáló szerepére szerinte szükség van, különösen a 60 év felettieknek, akiknél már összegyűlnek a fizikai bajok. Erzsike ismeri a vendégei problémáit, így a Zumba Gold órája gyakran felér egy „terápiás gyógyító órával”, mivel személyre szabottan, kineziológusként is próbál nekik segíteni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy megkímélné őket.

„Nem sajnálom meg az embereket, mert az nem sokat ér. Fontos, hogy megérezzék, van erejük, és sokkal többre képesek, mint amit elhisznek magukról. Ha kényelmesen, lelkesedés nélkül csinálják, akkor elvész a dolog lényege, húzóereje. Zumbaoktatóként komolyan veszem a gyakorlatok helyes végrehajtását is. Tisztában vagyok vele, hogy ez nem mindenkinek tetszik, de tudomásul kell venni, hogy nálam a nevetés és a huncutkodás mellett vannak szabályok: óra közben nem beszélünk, vizet iszunk, nyújtáskor figyelünk és leülünk a földre” – mondja határozottan.

Erzsike hozzáállása sokat segít az időskorban igen hamar kialakuló kényelmesség leküzdésében, és az órákba csempészett csibészség is jó hatással van a klienseire.

Úgy látja, az évek előrehaladtával elalszik az emberekben a spontaneitás és a vidámságra, játékosságra való képesség, pedig szerinte ebben van az élet esszenciája.

Hozzáteszi, a vendégei egy nagyon kritikus neveltetésben részesülő korosztály tagjai, akiknek meg kell szokniuk, hogy ne ostorozzák magukat a tükörbe nézve. Nagyon alacsony az önértékelésük és önbecsülésük, ezen szeretne Erzsike változtatni.

Az idősek mozgásra motiválásáért Erzsike 2012-ben Sinkó Tamás-díjban részesült. Sőt, Magyarország legidősebb zumbaoktatóját nemzetközi szinten is ismerik, ugyanis 2019-ben Erzsikének lehetősége volt egy színpadon szerepelni a kolumbiai származású Beto Perezzel, a zumba alapítójával. „Riminiben egy nemzetközi zumbaeseményen vettem részt, amikor Beto felhívott maga mellé a színpadra. Egyszer csak rám mutatott, hogy menjek fel. Akkor még nem tudtam, hogy tudok nagyokat ugrani, pedig tudok! Egy számot táncoltunk együtt, ez nekem örök élmény, amiért nagyon hálás vagyok.”

Erzsike viszont nem a színpadra dolgozik, elmondása szerint az egy másik műfaj. Elsődleges célja, hogy közösséget építsen, értéket teremtsen és példát mutasson másoknak. Azt szeretné, ha a kortársai nem sajnáltatnák magukat, hanem megélnék az időskor szépségeit, úgy, hogy közben vigyáznak a testi-lelki egészségükre.

Állítja, annak, aki rendszeresen jár az órákra, rendeződik a vércukra, elkezd fogyni, de a legfontosabb gyógyítóerőnek mégis a vidámságot tartja. Azt mondja, jó látni, amikor a kliensei végre elengedik magukat.

„Erősségem a korom, ez a mi szlogenünk. Nagyon fontosnak tartom, hogy idősen is vigyázzunk a tartásunkra, ne roskadjunk össze, őrizzük meg az egészségünket, a memóriánkat, a mozgáskoordinációnkat. Ehhez szükséges napi szinten legalább egy órát aktívan sportolni. Ha pedig valaki mozgáskorlátozott, fáj a lába, a térde, és nem tud elmenni órára, semmi gond, részt vehet online edzéseken is” – mondja.

A zumbaórák mellett Erzsike többek között villámolvasást is tanít, és kéthetente körtáncot is tart. Tényleg nem unatkozik, ráadásul további céljai is vannak: elő szeretné venni újra a gitárt, ami a balesete után segített neki abban, hogy mozgásra bírja a béna ujját. Ugyanakkor szeretné népszerűbbé tenni a Székes Zumba Goldot, és bevonzani a férfiakat is az órára, mert a zumba nem csak a nőknek szól.