Hét ok, amiért különösen büszke vagyok a nagymamámra

Az együtt töltött idő alatt sok mindent tanultam tőle. A fonás és a kötés technikái mellett az egyik legfontosabb készséget is elsajátítottam, a leleményességet. Ez egy középiskolás számára, aki ekkor kezdi el felfedezni a világot, szinte létfontosságú. Mindig jó indokot kellett találnom arra, hogy elmehessek szórakozni vagy találkozni a barátokkal. Egy idő után már minden ismerősöm tudta, hogy nem maradhatok csak úgy kint este a városban, mert engem bizony a mamám hazavár. Méghozzá sötétedés előtt.

Az elején úgy éreztem, túl sok a köztünk lévő 50 év korkülönbség ahhoz, hogy jól megértsük egymást. Később viszont rájöttem, hogy nagymamám egyáltalán nem az a maradi gondolkodású nénike. Nyitottságával és érdeklődő attitűdjével belopta magát a szívembe, ahogy sok más ember is ezért kedvelte őt nagyon. De nem csak ezért olyan különleges. Összegyűjtöttem hét tulajdonságát, amelyek miatt rendkívül büszke vagyok rá.     

1. Igazi modern nagymama. Nemcsak az unokáival, de a technológiai eszközökkel is jól bánik. Van mobiltelefonja, laptopja, és egyiket sem fél használni. Sőt, fent van a Facebookon is, tudja, mi az, hogy lájkolás, követés, megosztás és hozzászólás. Kedvenc tartalmai főképp a vicces állatos videók és a Böjte Csaba által megosztott bölcsességek. Az üzenetekben, kommentekben kivétel nélkül nagybetűvel ír minden szót. Nem azért, mert mindig ideges, csak így jobban látja a betűket. Ráadásul nagy híve az online rádióhallgatásnak is – az évek során azt is megtanulta, hogyan mentheti el kedvenceit a kezdőlapján.

2. Nem fél az ismeretlen szavaktól. A középiskola végén elkezdtem aerobikórákra járni, amit nagymamám lelkesen támogatott is. Egyik este kérdezte: „Ma nem mész erotikaórára?” Ezen jót nevettem, és finoman megjegyeztem, hogy a két szó, bármennyire is hasonló, nem ugyanazt jelenti. Legutóbb, amikor azt mondtam neki, hogy jakuzzizni voltam, azt kérdezte: „És hova mentetek vele?” Szeretem, hogy ennyire érdeklődő, és hogy mindig kérdez, ha nem ért valamit. Ilyenkor sokszor felemlegeti az ismert mondást: „Tanulj, tinó, ökör lesz belőled.”

3. Közel a 80-hoz még mindig mozgásban van. Nagymamám szeret kertészkedni, számára kikapcsolódás, ha a szabad levegőn dolgozhat. Bár a kerti munkában hamar el szokott fáradni, mégis folyamatosan szükségét érzi annak, hogy valami hasznosat csináljon. Idős kora ellenére odaadással gondozza a virágokat, gyümölcsöket és zöldségeket, mellette pedig állattartással is foglalkozik. A mozgás akkor sem marad el, ha rosszra fordul kint az idő: ilyenkor esténként a szobabiciklijén teker egy kicsit.

4. Ő az alkudozás egyik nagymestere. Ha pénteken vagyok a nagymamámnál, akkor nagy esély van rá, hogy elnézünk a városi piacra. Bevallom, ilyenkor félszegen megyek mögötte, mert félelmetesen jól tud alkudozni. Megnézi a zöldséget, kézbe veszi, forgatja, majd megkérdezi az eladót, hogy mennyiért adja. A válasz nem mindig tölti el elégedettséggel, ilyenkor elmondja, hogy ő mennyiért venné meg a portékát. Az eladó rázza a fejét, mond egy köztes összeget, de mamám dacosan elfordul, és már indul is tovább. Ekkor az árus beadja a derekát, azt mondja, legyen, mamám pedig visszafordulva valami ilyesmit mondhat magában: „Na, én is így gondoltam!”

5. Egész életében egyetlen munkahelye volt. Nagymamám 36 évig dolgozott a postán, ez volt az első és egyben utolsó munkahelye. Becsülendő és közben elképesztő, hogy ennyire kitartó volt a munkájában. Szerette, amit csinált, azt pedig még jobban, hogy ezzel örömet tudott okozni az embereknek. Abban az időben a családbarát fogalom még nem volt annyira népszerű a munkahelyeken, így kihívás volt munka mellett felnevelnie a négy lányát. Amikor kérdeztem, hogy nem unta-e meg ennyi év után a munkáját, akkor így válaszolt: „Azt nem lehetett megunni, csak bosszankodni rajta.”

6. Bátorságból jeles. Középiskolásként nagymamám sokszor elkísért a különböző versenyekre. Olyan is volt, hogy több száz kilométert utazott azért, hogy eljöhessen velem egy háromnapos rendezvényre. Míg én a különböző programokon vettem részt, addig ő felfedezte magának a várost, pihent, kikapcsolódott. Mindenki csodálkozva nézte, hogy milyen belevaló nagyim van. Én pedig büszke voltam rá, mert tudtam, hogy tényleg kivételes, amit ő csinál. 

7. Mindig bíztat és ellát jó tanácsokkal. Ha nehéz helyzetben vagyok, nagymamám mindig türelmesen meghallgat, és elmondja, hogy szerinte mi lenne a legjobb megoldás az adott problémára. Emlékszem, egyszer az iskolában valami nem úgy sikerült, ahogy terveztem, ekkor azt mondta nekem: „Ha az Úr elvesz tőled valamit, az csak azért van, mert valami jobbat tartogat számodra.” Ma is igyekszem ezt a fejemben tartani, és nem kudarcként felfogni a sikertelenségeket.

Nagymamám legjobb tulajdonsága viszont mégis az, hogy köztünk és velünk van, és hogy a napokban ünnepli a 78. születésnapját. Isten éltesse sokáig Babi mamát!