Nyári hűsölés az ország tetején
Több hegységünk – a Börzsöny, a Zemplén vagy a Kőszegi-hegység is – büszkélkedhet 800 méter feletti csúcsokkal, de legmagasabb hegyeink top 100-as listáját egyértelműen a Mátra és a Bükk uralja. Bár a Kékes 1014 méteres magasságával nem tartozunk a világ élvonalába, de magashegységeink számos kihívást, kalandot és meglepetést rejtenek. Érdemes idén nyáron kirándulni magashegyi erdőségeinkben, már csak azért is, mert a hűvös klíma felüdülés a testnek, a környéken található borvidékek, várak, falvak és városok pedig lelkünk szomját oltják, hogy a termálfürdőkről és vízesésekről ne is beszéljünk!
A Mátra
Kétségtelenül hazánk fellegvára az ország legmagasabb pontjával, az 1014 méter magas Kékes-tetővel. Hozzáadhatjuk még a 196 méter magas tévétornyot, amelynek a középső részéről páratlan körpanorámában gyönyörködhetünk. A bárki számára látogatható teraszról tiszta időben látjuk a Tátrát, a Bükk-hegységet és a Cserhátot, a 964 méteres Galyatető mintha karnyújtásnyira lenne, az Alföldet pedig csak a végtelen látóhatár választja el az ég kékjétől. Szeles, hűvös időben az alsó szinten található kávézó üvegfalai mögül élvezhetjük ugyanezt a páratlan kilátást. A belépőjegy ára 700 forint, a kilátószintekre lifttel is feljuthatunk, és a kávé ára is baráti.
A Mátra azonban közel sem csak a Kékesről szól: a hegység az ország legnagyobb kiterjedésű egybefüggő zöldterülete, összesen 400 kilométer hosszan kiépített túraútvonalai régóta a biztonságos természetjárás lehetőségét kínálják.
A közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően azonban már az aktív kikapcsolódás modern formái is űzhetők itt, mint például a nordic walking, a segway vagy a hegyi kerékpározás, a hegyvidék panorámáját pedig felújított kilátók sorából élvezhetjük.
Míg Mátraháza a bakancsos turizmus egyik központja, ahonnan remek csillagtúrákon fedezhetjük fel a hegység legmagasabb részeit, és Galyatető nemrégiben bivakolásra is kialakított kilátójában tölthetjük az éjszakát, addig Mátrafüred az extrém sportok „fővárosa”. A Mátrai Hegyi Sportok Bázisából indulva például kipróbálhatjuk a terep-segwayt és a quadot, de akár hegyi rollerrel is száguldozhatunk a kiépített downhill pályákon. Innen nem messze találjuk az Oxygen Adrenalin Kalandpark legújabb attrakcióját, az 500 méter hosszú libegőt, amely a kalandparkot köti össze Magyarország legmagasabban fekvő tavával, a Sástóval.
A hegység északi lejtőinek tövében bújik meg Parádfürdő, amely egy rendkívüli természeti jelenségről, a mofettáról híres: ez vulkáni utótevékenységhez köthető, felszínre törő szén-dioxid gáz, a benne töltött fürdőnek kedvező értágító hatása van. Parádfürdőtől mintegy 5 kilométerre találjuk az ország legnagyobb és egyben legmagasabban fekvő természetes zuhatagát, az Ilona-völgyi vízesést, amely mintegy 10 méter magasból zuhan alá. A fürdőtől dél-keleti irányban induló zöld jelzésen érjük el, maga a túra útvonala is szemet gyönyörködtető.
Sirok várának via ferratája
Parádról Eger felé tartva esik útba Sirok, középkori várát vétek kihagyni, ha a környéken járunk. Az Árpád-korban, először 1320 körül említett várat az 1500-as évekre elhagyták, így a törökök ellenállás nélkül hódították meg, majd helyőrséget alapítottak itt, de kiűzetésük után nem tartotta meg jelentőségét, a Rákóczi-szabadságharc után már csak várromként tartották nyilván. 2010-ben elkezdődött felújítása nagyon gondosan történt, a régi idők viszonyait tiszteletben tartva, így idelátogatva igazi időutazásban lehet részünk, végigjárva a vár tömlöceit bemutató meredek lépcsőket, szűk folyosókat és tömlöcöket.
A földalatti járatokat a vasalt utakra (via ferrata) emlékeztető, falba rögzített láncos kapaszkodókon és meredek lépcsőkön érhetjük el.
Külön érdekesség, hogy a Magyar Honvédség légiereje heti rendszerességgel gyakorlatozik a vár környékén, látogatásunkkor például csapatszállító helikoptereket figyelhettünk meg.
Hajmeresztő élmény viszont a vártól 400 méterre található kaptárköveken ér minket. A Barát- és Apáca-sziklák függőleges tornyai a vulkáni működés során kiszóródott riolittufákból keletkeztek, a mellettük található Törökasztalra pedig akár fel is ülhetünk. Vigyázat, a pár négyzetméteres – egyes feltételezések szerint a Szent István előtti időkben az ősmagyar vallás áldozati szertartásaihoz használt – medence alakú tömb alatt közel 100 méteres mélység van, viszont a páratlan kilátás a Bükkel, Mátrával és a siroki várral szelfizésre csábít.
Eger, a magyar „Alpok” origója
Törökverő városunk abban a szerencsés földrajzi helyzetben van, hogy magashegységeink fővárosának tekinthetjük – bár Miskolccal folyamatos versenyben van a címért. Sok évszázados öröksége, kitűnő borai, 500 éves törökfürdője, környékének olyan emblematikus termálfürdői, mint Egerszalók vagy a demjéni termálvölgy, az egri vár, a Dobó tér és az Eszterházy Károly Egyetem épületében található Varázstorony – amely országunk legrégibb csillagvizsgálója – okán már régóta Magyarország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, hegyvidéki kirándulásunkhoz is tökéletes bázis a város.
Az ország teteje, a Bükk
Bár a Mátrában van országunk legmagasabb pontja, a Bükk-fennsík 900 méteres átlagmagassága és a hegység 100 ezer hektáros egybefüggő rengetege mégis hazánk legnagyobb vadonja. Különlegessé teszi az is, hogy a Bükk az Északi-középhegység egyetlen olyan hegysége, amely nem vulkanikus eredetű.
Talán legismertebb látnivalója Lillafüred a Palotaszállónak festői hátteret adó Hámori-tóval, hatalmas vízeséssel és barlangokkal.
A közeli Miskolcról az ország legszebb vasúti látványosságának tekinthető erdei vasúttal is elutazhatunk ide. Néhány kilométerre, a Garadna-patak völgyében találjuk a Lillafüredi Pisztrángtelepet, ahol kitűnő, frissen fogott halat ebédelhetünk, és a telep medencéiben belepillanthatunk a sebes sodrású patakokban élő halak életébe. Friss, jól elkészített pisztrángot a hegység túloldalán, a Szalajka-völgyben is kóstolhatunk.
Egerből indulva a hegység nagy része bejárható autóval is, de a Lillafüreden és Mályinkán át Szilvásváradig tartó autós túra kitartó sofőrt igényel, ugyanis a körülbelül 90 kilométeres táv végig szerpentines, így megállókkal együtt érdemes több órát, de inkább egy teljes napot szánni a kirándulásra, főleg, ha Bánkútra is betérünk autóval. A Bükk-vidék kiterjedt, sok egységből álló terület, több napra elegendő élményt tartogat a fennsík peremén található, pazar panorámájú látókövekkel, Szilvásvárad és Lillafüred nevezetességeivel vagy a miskolctapolcai barlangfürdővel.
Érdemes ellátogatnunk Mónosbélre is, ahol a Bükki Sajtmanufaktúrában az egyik legtapasztaltabb hazai sajtkészítő mester, Sándor Tamás hegyvidéki sajtjait kóstolhatjuk és vásárolhatjuk meg. Tamás a legtisztább, magashegyi környezetben legelő répáshutai tehenek tejéből készíti ízletes sajtjait, de a hegységben született emberként szívesen mesél kedvenc helyeiről és a sajtkészítés kulisszatitkairól is.
Tippjeink
Mátrai utazásunk tervezéséhez itt kezdjünk bele.
A Bükk-vidék felfedezéséhez a Bükki Nemzeti Park honlapja jó kiindulópont.
Amennyiben hegyvidéki nyaralásunk központjának Egert választjuk, akkor a visiteger.com oldallal kezdjük a tervezést.
A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>