Győrfi Pál videóiért és mémjeiért rajongunk, a Müller Cecília-karikatúrákon felháborodunk – miért?

Gyerekkoromban sok időt töltöttem Szaploncán, ahol nővéremmel a hideg vízzel mit sem törődve ugráltunk a patakba, kergettük a sebesen úszó pisztrángokat, a tisztást pedig betöltötte a hegyes botokon sercegő szalonna illata. Hazafelé menet mindig meglátogattuk a falu vidám temetőjét, mert bár a sírfeliratokat nem értettem, szerettem elveszni a rikító képek forgatagában. Amikor már elég idős voltam, a szüleim elmondták, hogy a fejfák és a feliratok történeteket mesélnek el az elhunytakról. Akadtak köztük egészen tréfásak, de voltak kifejezetten sokkolók is, például ahol egy rettenetes balesetet ábrázoltak, vagy egy brutális gyilkosságot figuráztak ki.

Ez a vidám sírkert is jól illusztrálja, milyen vegyes érzéseket kelthet bennünk, amikor humoros köntösbe bújtatott tragédiákkal találkozunk. Nem csoda, hogy a koronavírus-járvány idején felbukkanó viccesnek szánt mémek, anekdoták, videók is megosztják a közönséget.

Kép

A szaploncai "vidám" temető fejfái - Kép: Iraul06 / Flickr

A humor segít kezelni a bennünk lévő feszültséget, és megkönnyíti az alkalmazkodásunkat a nehéz helyzetekhez. Borbély Lilla pszichológus szerint ez a magyarázata annak, hogy válság idején felszaporodnak az interneten terjedő mémek. „Krízishelyzetben a humor egy eszköz, aminek a segítségével könnyebben megbirkózhatunk a válsággal. A szórakoztató mémek nézegetése oldja a feszültséget, és segít abban, hogy tárgyilagosabban tekintsünk a helyzetünkre és reflektálhassunk – teszi hozzá a BeBalanced Pszichológiai Pont szakembere.

Hazánkban a veszélyhelyzet kihirdetése óta az operatív törzs tagjai váltak a mémgyárosok fő célpontjává. Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos frizuráján, öltözködésén, beszédmódján, sőt, még a hitén is sokan élcelődnek. Ez több közszereplőnek és sajtómunkatársnak is szemet szúrt, akik nyíltan kiálltak a tisztifőorvos mellett. A járványhelyzet másik sokat emlegetett arca Győrfi Pál, aki a kormányzati kommunikációs tevékenységét kiegészítette néhány saját gyártású videóval, készítésükben fia is részt vett.

Ezeket a videókat több ezren megosztották, ráadásul a tréfás, kreatív tartalom olyan rétegekhez is eljuttatta az üzenetet, akik korábban nem figyeltek oda semmilyen kormányzati kampányra.

Miért van az, hogy a Győrfi Pált ábrázoló mémeket sokan humorosnak találják, míg a Müller Cecílián viccelődő tartalmak nézegetése közben sokszor úgy érezzük, hogy a mémgyárosok átléptek egy határt?

A pszichológus szerint a válasz abban rejlik, hogy a humornak többféle funkciója lehet.

„Az énvédő humor megküzdési stratégia, egyfajta kedélyes, életigenlő szemlélet, amely segít abban, hogy realitásérzékünket megőrizve tudjuk kezelni a negatív érzéseinket. A kapcsolatépítő humor a társaságban mutatkozik meg, anekdoták, viccek és a helyzetkomikum formájában. Alkalmazói oldják a csoport feszültségét és erősítik az összetartozás élményét. A mémek gyártásával mindkét humortípus pozitív hozadékait elérhetjük, hiszen a saját és a mások feszültségeit is oldjuk, és emellett erősítjük a közösségi élményt azokkal, akik visszajeleznek rá, például megosztják” – fűzte hozzá Borbély Lilla.

A pszichológus szerint a határvonal ott húzódik, ahol a viccelődésünkkel már ártunk másoknak.

Bár nem egyformán reagálunk a humorra, elkülöníthetők olyan típusú viccek, amelyek egyértelműen kártékonyak. Ilyenek például a szexista, rasszista és személyeskedő tartalmak, amelyek az agresszív humor megnyilvánulásai, vagy az önostorozó humor, amikor a saját kárunkra viccelődünk és közösen nevetünk másokkal önmagunk megszégyenítésén. Szakértők szerint ezért is érdemes minden megosztásnál mérlegelni, hogy a tevékenységünkkel építjük-e vagy inkább bomlasztjuk-e a közösséget.