Elmarad az esküvőm! – Csalódott jegyespárok
Két évvel ezelőtt, április 7-én volt a mi nagy napunk. A legtöbb menyasszonyhoz hasonlóan az utolsó két hétben szinte óránként monitoroztam az időjárás-jelentést, biztos akartam benne lenni, hogy nem fog esni az eső. Ha a készületnek ebben az izgalomtól felfokozott állapotában egyszer csak bemondták volna a tévében, hogy nem tarthatjuk meg az esküvőnket, szerintem teljesen összeomlottam volna.
Az eljegyzést követően a párok általában mérlegelik, hogy mindketten elégedettek lennének-e egy szűk körű esküvői szertartással, vagy nagyot álmodnak (főleg persze a menyasszony), és időt, energiát, pénzt nem sajnálva népes családjuk és barátaik körében ülik meg a hetedhét országra szóló lakodalmat.
Azok a párok, akik nagy lagzit szeretnének, belekerülnek az esküvőipar ugyan barátságos, de farkastörvényekkel teli világába, ahol nagyon hamar megtapasztalható: amint elhangzik az esküvő szó, minden szolgáltatás ára magasabbra rúg.
Magyarországon az utóbbi években szinte divatba jött összeházasodni és lagzit tartani, ezért a népszerű helyszíneken a szombati mellett már nemcsak pénteki, hanem csütörtöki esküvőket is tartanak. Meglepő, de egyre többen már két évvel előre lefoglalják az esküvői álomhelyszínt, így biztosítva be a helyet. A szezon nagyjából március végén, április elején kezdődik és októberig tart. A téli esküvő különleges etalonnak és sokszor egy helyzet szülte kényszermegoldásnak számított. Eddig.
Miután március 11-én a kormány elrendelte az országos veszélyhelyzetet és a rendezvények résztvevőinek számát először 100 főben korlátozta, több száz esküvő sorsa lett egyik pillanatról a másikra bizonytalan. Isik Zsuzsanna, az egyik legnagyobb közösségi médiás menyasszonyi csoport vezetője elmondta, hogy soha életében nem kapott annyi kétségbeesett üzenetet és telefonhívást, mint a bejelentést követő órákban, napokban. Elmondása szerint először mindenki azon matekozott, hogy személyzettel együtt 100 fő alá vigye a résztvevők számát, ami valljuk be, sok családban sértődéssel járt volna, és bár a szabályt nem szegte volna meg, a lényeget, azaz a fertőzés elleni védekezést nem igazán tartotta volna tiszteletben.
Arról nem is beszélve, hogy az idősebbek számára igazi veszélyzóna lett volna az unoka életének legszebb napja, amibe még belegondolni is elég bizarr.
Ahogy múltak a napok, lassan minden pár rájött, hogy ez csak az első, de nem a legfájdalmasabb lépés volt a központilag elrendelt korlátozások sorában, így hamarosan az 50 fős esküvőnek is búcsút kellett mondani.
Amikor Zsanett, akinek májusban lett volna az esküvője, megtudta a hírt, hosszú órákig tartó zokogásban tört ki. „Sajnos napról napra rosszabbodott a helyzet, és óráról órára kezdtük elveszíteni a minimális reményt, hogy a lagzit meg tudjuk tartani. Nekem ez volt az álmom és vágyam kislánykorom óta. Most ez az álom elszállt... Mi úgy döntöttünk, hogy a polgári szertartást megtartjuk a hivatalban a szűk családdal, de a templomi esketés októberben vagy novemberben lesz. Egyszerűen megszakad a szívem, csak őrlődöm, másfél éve szervezem az egészet. Minden szolgáltatóval lefixáltuk, annyi pénzünk áll már most benne, és csak reménykedhetünk, hogy ha időpont-módosításra kerül a sor, az mindenkinek jó lesz. Sajnálunk minden velünk egy cipőben járó párt” – mondta a menyasszony, akinek időközben mégis sikerült egy nyári időpontra áttennie az esküvőt egy lemondásnak köszönhetően.
A jegyespárok és családjaik helyzetét tovább nehezítette, hogy közeli időpontokról volt szó, a párok már teljes esküvői lendületben voltak. A nagy esemény előtti utolsó hetekben minden a szervezésről, az utolsó simításokról, az ültetési rendről és a menüről szól, és ennek lett egy csapásra vége a rendeletekkel. Egy esküvő megszervezése bizony a párkapcsolatot sem kíméli, sok lemondással, kiélezett döntéshelyzettel és konfliktussal jár, és nyilván nehéz feldolgozni, hogy sok párnak gyakorlatilag a teljes szervezést elölről kell majd kezdenie.
Ezek a menyasszonyok már számolták a napokat, és tényleg senkinek nem jutott eszébe ez a rémálomszerű forgatókönyv.
Isik Zsuzsanna elmondta, hogy a párok nagyon aggódnak a befizetett előlegek sorsa miatt is. Sokuknak 2-3 millió forintjuk is áll benne, és nyilván közülük is többen munka nélkül maradtak, de ha úgy döntenek, hogy szeretnék visszakapni a pénzüket, a törvény a vis maior-helyzetekre hivatkozva ad erre lehetőséget. A legtöbb pár viszont inkább azon sakkozik, hogy lefoglalt szolgáltatóik velük tartsanak az októberi, novemberi időpontokra, hisz kétségtelenül mindenki így járna a legjobban. Sokan éveken át dolgoztak ezért az egyetlen egy napért, minden félretett pénzüket ebbe fektették, és ki tudja, mikor lehet majd a menyasszonytánc során ebből egy kicsit talán visszaszerezni.
Landesz Katalin, az egyik legnagyobb hazai esküvőszervező cég vezetője Facebook-oldalán bejelentette, hogy szívesen segít ingyenesen online vagy telefonon minden bizonytalan, aggódó, vagy akár csak egy kis lelki segélyre vágyó párnak egy előre egyeztetett időpontban. „Ez semmi ahhoz képest, amit az egészségügyben, kereskedelemben, élelmiszeriparban, szállítmányozásban dolgozók tesznek meg értünk mindennap, de talán valami azok számára, akik ezen a területen éreznek bizonytalanságot” – írta bejegyzésében. Ameddig a rendkívüli állapot tart, a közösségi médiában saját esküvőszervező cégének legszebb őszi és téli esküvői fotóit osztja meg, hogy kicsit meghozza a kedvet ezekhez a kényszerűségből választott időpontokhoz.
Különösen nehéz az olyan esküvő előtt álló jegyesek helyzete, ahol a pár egyik tagja külföldi, hiszen még az sem biztos, hogy elég néhány hónappal eltolni az esküvőt, mert ki tudja, mikor áll helyre és egyáltalán megfizethető lesz-e a légiközlekedés.
Petráék esküvője május 2-án lett volna, ők is közel másfél évet készültek rá. Egy nemzetközi esküvő megszervezése különösen nagy falat, minden kommunikációt is két nyelven kell bonyolítani, nem egyszerű angolul is beszélő szabad szolgáltatót találni. „Egy esküvőszervezés eleve nem stresszmentes folyamat, hát még ha nemzetközi esküvőről beszélünk, ahol a pár egyik tagja magyar, a másik meg – jelen esetben – brazil. Amikor az első hírek megjelentek a koronavírusról, először amiatt kezdtünk el aggódni, hogy a külföldről érkező rokonok és barátok ne kerüljenek karanténba. Ezután azon dolgoztunk, hogy 100 fő alatt tartsuk szolgáltatókkal együtt az összlétszámot, amikor még engedték 100 főig a rendezvényeket. Aztán hirtelen felgyorsultak az események és már kiderült, hogy külföldieket be sem engednek az országba. Az nem volt kérdés, hogy lesz-e esküvőnk, de a vőlegényem szülei és testvére nélkül nem akartuk megtartani. Egy ideig próbáltam szűrni a híreket és csak azokat elfogadni, amelyek azt sugallták, hogy áprilisra visszaáll a rend. De sajnos szembe kellett néznünk a valósággal, és gyorsan a tettek mezejére lépni” – mondja Petra, aki szintén mindent elkövet, hogy minél több szolgáltatót meg tudjanak tartani.
Valószínűleg minden eddiginél több csütörtöki esküvőt fognak rendezni idén, ha majd normalizálódik a helyzet.
Ha úgy adódik, hogy vendégként leszünk rájuk hivatalosak, ne sajnáljuk azt az egy-két szabadnapot a pártól, mert ezek a fiatalok igazán megszenvedtek azért a napért. A kétségbeesett párok pedig mantrázzák Landesz Katalin, esküvőszervező szavait: „A házasélet akkor is boldog lehet, ha egy májusi napsütéses szombat helyett egy hófehérbe öltözött decemberi kedden ünneplitek meg az elindulását.”
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>