IT Girl – nők a kódfejtéstől a Szilicium-völgyig

Női kódfejtők

Érdekes, hogy a számítógépek hőskorában fordítva volt, a nők voltak túlreprezentálva a férfiakkal szemben. A II. világháború idején, az angliai Milton Keynes kisvárosban, a Bletchley Park udvarházban működött az angol kormány kommunikációs főhadiszállása. Itt dolgoztak Anglia legjobb kódfejtői. Ám a férfi dolgozók kisebbségben voltak a női munkatársakkal szemben, ugyanis a kódfejtésben részt vevők 80 százaléka nő volt, akik között találhattunk matematikust és nyelvészt is. Egyszer Churchill is megjegyezte viccesen, hogy Bletchley-ben olyan libák vannak, akik nem gágognak, utalva ezzel a dolgozók nemére és munkájuk titkosságára. Szóval a szoftverfejlesztés egykor női munka volt, a férfiak figyelme akkoriban inkább a hardverre irányult. De korban még inkább visszalépve találunk másik példát is.

Viktória királynő idejében élt Ada Lovelace, Lord Byron költő lánya, akit ma a világ első programozójának tartanak.

Ez úgy történhetett meg, hogy Ada nem az akkori társadalmi szokásoknak megfelelő neveltetésben részesült, hanem a matematika felé irányították.

A fentiek és jól példázzák, hogy korántsem a két nem közötti képességbeli különbségekről van szó. A programozás mindkét nem számára ugyanúgy elsajátítható. Mégis, manapság kevés nő gondolkodik azon, hogy STEM területen, azaz matematikai, mérnöki, technológiai vagy tudományos pályán találja meg a számítását. Faix Csaba, a Prezi kommunikációs tanácsadója is ezt emeli ki, amikor arról faggatom, hogy mi az oka a nők alacsony létszámának a techiparban.

„A gond az, hogy a lányok tiniként egyszerűen nem ezt a pályát választják. Több feltevés és kutatás is van, hogy ez miért alakult így. Az egyik elmélet szerint azért, mert ahhoz, hogy valaki mérnök szakra menjen, matek felvételi kellett, az pedig az iskolákban inkább fiús tantárgynak számít. Egy másik nézet szerint pedig a ’80-as években megjelent videójátékok miatt, amelyekkel inkább a fiúk játszottak. Természetesen az nem sajátosan magyar jelenség, hogy a programozás fiús dolog lett” – magyarázta a szakember.

Kép

Női kódfejtők a Bletchley Park D blokkjában, 1944. – kép: Profimedia - Red Dot

Férfiuralom a techiparban

Információtechnológiai és gazdasági szakportálok szerint, a legfrissebb kutatási adatok alapján, Magyarországon a férfiak aránya a techiparban 90,4%. A Központi Statisztikai Hivatal oktatási adatai azt mutatják, hogy a felsőoktatásban az informatika szak népszerűsége ugyan növekszik, azonban az itt tanuló lányok aránya egyelőre 15%. Az Egyesült Államokban a felsőoktatásban, a számítástechnikai vagy tudományos szakokon tanulóknak csupán 18%-a lány, éppen ezért a nők száma a Szilícium-völgyben is alulreprezentált. Azt is megfigyelték, hogy az 1990-es évek óta ezen a területen csökken a nők létszáma, ugyanis a pályaelhagyók között több mint kétszer annyi a nő (41%), mint a férfi (17%).

It girlből IT girl

A kifutókról jól ismert Karlie Kloss, amerikai modell, éppen ezen a láthatóságon munkálkodik a »Kode with Klossy« (Kódolj Klossyval) elnevezésű kezdeményezésével. Hogy mit keres egy it girl az infotechnológiában? Karlie rendhagyó módon választott, hiszen az ő szakmájában a következő karrierállomás általában a divattervezés vagy a fitnesz szokott lenni. Döntését azzal magyarázta, hogy elbűvölte az a technológia, amely érinti és befolyásolja mindennapi életét, és meg akarta ismerni a misztikus nyelvezetet, azaz a kódolást, amely ezt létrehozta.

Vonzó személyisége, meggyőző érvei sok fiatal lánynak adtak motivációt. Nyári táborai, ahol eleinte 20 lány pillanthatott bele a kódolás rejtelmeibe, időközben Amerika-szerte hálózattá nőtték ki magukat. Az Egyesült Államokban egyre jobban látszik ennek a „menőség” faktora, amihez a jelen popkultúrája a legmegfelelőbb háttér.

Lányok Napja

Nálunk is elérhetők már hasonló kezdeményezések. A Django Girls Budapest workshop kortól függetlenül várja a nőket, hogy nagyobb önbizalmuk legyen a billentyűzethez. Egy kis programírás, applikációkészítés mindössze egy szombaton. A cél az, hogy kedvet kapjanak a területhez. A kezdeményezés négy évvel ezelőtt Berlinből indult azért, hogy csökkentsék az esélyegyenlőtlenségeket és támogassák a sokféleséget az infotechnológiában. Másik példa erre a már több éve megrendezett Lányok Napja. Az eredetileg Amerikából indult rendezvény lényege, hogy minél több lány jelenjen meg a tudományos és az információtechnológai területeken. A Prezinél szervezett Coding Girls is azt a célt szolgálta, hogy a számítástechnika mint potenciális pálya jelenjen meg a lányok fejében. A program időközben átalakult, szellemiségét egy másik vállalkozás, a Skool vette át.

A Skool tanfolyamain, a Yes, she codes! szlogen értelmében, 8–18 éves lányoknak szerveznek kódoló foglalkozásokat.

Négyéves fennállása óta a programban 2000 lány vett részt, már hat városban működtetnek Skoolklubot, amelyeket nagy érdeklődés kísér. Dióhéjban így foglalta össze tevékenységüket Guzsaly Péter, a Skool operatív menedzsere: „Célunk az, hogy a foglalkozásokon részt vevő lányok sikerélményeken alapuló oktatásban részesüljenek, és megismerjék a technológia nyújtotta lehetőségeket”. Érdekességük, hogy foglalkozásaikat a támogató partnerek, fejlesztőcégek irodáiban tartják, azaz munkahelyi környezetben. Ezzel tulajdonképpen több legyet ütnek egy csapásra. A tanfolyamokon a partnercégek fejlesztői oktatnak, és a részt vevő lányok találkozhatnak a cég női programozóival is. Ők mentorként segítik a munkát, a fiatalok pedig bepillantást nyerhetnek abba, hogy hogyan működik egy nő ezen a területen. „A jelentkező lányok motivációja a kíváncsiság mellett az, hogy szeretnék a számítógépet kreatív alkotásra, önkifejezésre is használni” – mesélte Guzsaly Péter. Lelkesen mutatja, hogy felméréseik szerint a résztvevők 92 százaléka lát karrierlehetőséget az infotechnológiában. Nem titkolja, hogy örülnének, ha tőlük repülnének ki az első fecskék, és rendkívül büszkék, hogy ehhez van már saját sikertörténetük is.

Bugir Zsófi 16 évesen, még az első Skool-csoportok egyikében ismerkedett meg a programozás alapjaival. Tanulmányait informatika szakon folytatta, a Prezinél gyakornokoskodott, és ma már egy nemzetközi infotechnológiai fejlesztőcég programozójaként dolgozik.

Kép

A legfontosabb: nyitottnak lenni!

A Szilícium-völgyi zaklatásos botrányok vagy a James Damore-féle „kiáltvány”, amely szerint a nők biológiailag alkalmatlanok a programozásra, azt mutatják, hogy a negatív kulturális sztereotípiák is hozzájárulnak ahhoz, hogy a nők más pályát választanak. Szemléletváltásra van szükség. A Skoolnál ezt hasonlóan gondolják.

Véleményük szerint a lányok útjába a kulturális gátlás, a programozás oktatásának hiánya és persze az önbizalom hiánya gördít akadályokat.

Nem feltétlenül igaz, hogy a férfiak jobbak és gyorsabbak. A Prezinél természetesnek tekintik, hogy mindenkit csak a tettei és a teljesítménye alapján ítéljenek meg. „Azaz, ha van egy férfi és egy női jelölt ugyanarra a pozícióra, mi a jobbat választjuk közülük” – mondja Faix Csaba. A szemléletváltással kapcsolatosan bizakodó: „Egyre több cég érti, miért fontos, hogy minél sokszínűbb csapatok dolgozzanak náluk. A »Nyitottak vagyunk« kezdeményezést azért hoztuk létre, hogy láthatóságot biztosítsunk ezeknek a cégeknek. Azok, akik értik ezt, a hasznát is megtapasztalhatják, ugyanis ahol hangsúlyt helyeznek a női szerepvállalásra, nagyobb az esélye fölülmúlni azokat a versenytársakat, ahol ez nem történik meg. Valószínű, hogy könnyebb olyan csapatban dolgozni, ahol mindenki egyetért és hasonlóan gondolkodik, de sokkal több a vakfolt és a hiányosság a munka végeredményében.”

Ilyen ma egy IT lány

A női munkaerőre jelenleg nagy szükség van. A techipar munkaerőhiánnyal küzd világszerte, éppen ezért a vállalkozások nem engedhetnék meg maguknak, hogy diszkrimináljanak. Holcsik Annamária, a Biroda frontend munkatársa egy olyan cég dolgozója, ahol nem a nem számít.

„Egy pillanatig sem éreztem, hogy a nemem miatt hátrányos helyzetben lennék – mesélte, de hallott ellenkező esetekről. – Azonos nemű emberek között is hatalmas különbségek lehetnek (testi, szellemi és érzelmi szinten egyaránt), néha még talán nagyobbak is, mint férfi és nő között, mégis kétségbevonhatatlanul alkalmasak lehetnek ugyanarra a feladatra” – fejti ki véleményét.

A techvállalkozás, amelynek munkatársa, széles körű infotechnológiai szolgáltatásokat végez, ő pedig egy olyan webapplikáció fejlesztésében vesz részt, amely a hulladékcsökkentéshez és újrafelhasználáshoz nyújt segítséget.

Annamária nemcsak azért érdekes, hogy ma még ritkának számító „női kocka”, hanem azért is, mert kis kitérővel került erre a pályára. Motivációjáról így mesélt: „A számítógépezés mindig része volt az életemnek, gyerekkoromtól kezdve sok időt töltöttem el vele, különösen a számítógépes játékok kötöttek le, ez ma sincs másképp.” Mindezek ellenére mégis tájépítészként végzett. Az informatika akkor lett újra opció a számára, amikor tanulmányai alatt megismerkedett a 3D-s látványtervezéssel. „Érdekesnek találtam és úgy gondoltam, ez nekem is menne, szívesen megpróbálnám” – mondta. Végül más is fontos szerepet játszott abban, hogy a váltás mellett döntött. „Részt vettem a Greenfox Academy egyik workshopján, hogy megtudjam, érdekel-e annyira a kódolás, mint amennyire feltételeztem. Nem csalódtam, ezért belevágtam az átképzésbe, és nem bántam meg.” 

Az új influencerek

Az infotechnológiai cégek sem bánják meg, ha nőket alkalmaznak. Ugyanis, ha nemcsak felhasználóként vannak jelen, hanem a fejlesztésben is egyre többen vesznek részt, akkor megvalósulhatnak egy termék vagy egy szolgáltatás előállításánál a női szempontok.

Kell a női szem, mert nem feltétlenül kényelmes és hatékony mindenkinek a férfias testreszabottság.

Emellett eredményesen használhatók a nők szociális adottságai, jó előadói képességük. Összekötő hidakként tudnak működni a technológiai és a nem technológiai dolgozók között, a cégen belül és kívül egyaránt. Azok, akik már tapasztalják ezen előnyöket, beszámolnak a nők kreativitásáról, empátiájáról és érzékenységéről, amelyek az informatikában rendkívül hasznosak. Felfedezték gyakorlatiasságukat, szakmai szerénységüket és azt, hogy képesek a számítástechnika területén nagyon fontos közös tanulás, fejlődés élére állni. Társadalmi szempontból pedig azért fontos, mert a technológia egy lehetőség a világ megváltoztatására, és ma már elérhető bármilyen alulreprezentált kisebbség számára, akik ezáltal részt tudnak venni az átalakulásban. Egyébként a humánerőforrás-szakemberek szerint a jövő sztárszakmái közé tartoznak majd az információtechnológiai állások. A ma ezzel foglalkozó nők nem úttörők, inkább ők az új influencerek, az új IT girlök, akik megmutatják a nők számára a felfedezetlen ösvényeket, és követőket generálnak. A cél nem az, hogy elmondhassuk, „a nőknek itt se szeri, se száma”, hanem az, hogy éppen elegen legyenek.

Ez a cikk a Képmás magazin 2019. februári számában jelent meg. A lapot keresse az újságárusoknál, vagy fizesse elő ITT.