Hadrianus császár a Szépművészetiben

Új tudományos vizsgálatok segítségével azonosítottak egy több mint 110 éve a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében lévő antik szobortöredéket. A fej nélküli mellszobron látható viseletnek és a szobor anyagának közelmúltbeli vizsgálata során derült fény arra, hogy a szobor Hadrianus római császárt ábrázolja, ráadásul ebből a szobortípusból összesen csak négy darab lelhető fel a világon.

A szoborral az Antik Gyűjtemény „Muszeion” elnevezésű kamarakiállítás-sorozatának új tárlatán találkozhatnak a látogatók. Ez a sorozat a Múzeum 2018-as újranyitása után indult el, és folytatása nagysikerű elődjének (Az évszak műtárgya, 2003. tél – 2014. tél).

A töredékes mellszobor 1908-ban került a Szépművészeti Múzeumba. Első látásra nagyon kevés tárul fel belőle. A fej hiányzik, a ruhátlan férfi bal vállán csupán egy ruhakapcsoló tűvel rögzített köpenyt látunk, a mellén pedig egy keresztbe húzódó szíjat. Hogyan lehet ebből kitalálni, kit ábrázol a szobor?

A köpeny és a szíj könnyen meghatározható. Az előbbi a római hadvezérek jellegzetes rangjelző ruhadarabja, a paludamentum, az utóbbi pedig egy kardszíj. A büszt tehát harcosként és katonai parancsnokként jeleníti meg az ábrázolt személyt. Hans Rupprecht Goette berlini régész, aki az Antik Gyűjtemény készülő szobrászati katalógusának egyik szerzője, felfigyelt egy további részletre is: a kettős kardszíj megcsavarodik a mellen. Ez a látszólag jelentéktelen apróság segít eldönteni, hogy kiről készült a büszt. A motívum ugyanis mindössze három további római mellképen fordul elő, amelyek fürtös hajú, szakállas ifjút ábrázolnak. A budapesti büsztöt is hasonló fejjel kell elképzelnünk. Az ifjú könnyen azonosítható római éremképek alapján:

Hadrianus császár ő, aki 117–138 között uralkodott (korábban Pannonia helytartója is volt).

Ez a portrétípus eltér a császár szokásos ábrázolásmódjától, és csupán két nagyon rövid időszakban fordul elő. Kr. u. 118-ban, amikor Hadrianus trónra került, és uralkodása legvégén. A büszt stilisztikai jellemzői a későbbi keltezést támasztják alá – a szobor tehát Kr. u. 137–138 körül készülhetett.

Egy most lezáruló vizsgálat során a genfi kutató, Danielle Decrouez és munkatársai végigelemezték az Antik Gyűjtemény márványait, hogy meghatározzák, hol bányászták a követ. Sikerült megállapítaniuk, hogy a szobrot göktepei márványból faragták. Ezt a márványfajtát csak nemrégiben fedezték fel Törökországban, az ókori nagyváros, Aphrodisziasz mellett. A Kr. u. 2. században ez számított a legjobb minőségű márványnak, ebből faragták az uralkodó réteg és a császár számára készülő szobrok színe-javát. És végül még egy apróság: hátul a büszt támasztéka gomba alakú. Ezt a formát az athéni szobrászműhelyek használták.

Összegezve tehát: a büszt, amelyet athéni szobrász faragott a legjobb minőségű (göktepei) márványból, Hadrianus császárt ábrázolja élete végén (Kr. u. 137–138 körül), fiatal harcosként és hadvezérként.

Az Antik Gyűjtemény Muszeion-sorozatának harmadik kiállításán látható ez a szobor, 2020. február 23-ig.

Bővebb információt olvashat a szoborról itt.