Erre visz az utam… – Trokán Nóra és a magyar tenger

 „A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar embernek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövendőre” – elmélkedik Eötvös Károly 1900-ban íródott „Utazás a Balaton körül” című elbeszélésfüzérében. Egyszerre csend és nyugalom, zaj és pezsgés, kiapadhatatlan inspirációs forrás. A Balaton lélekre ható terápiás jellegéről már mi is írtunk, most pedig Trokán Nóra idézi fel emlékeit a siófoki színészüdülőről és az északi part nyugalmáról.

Trokán Anna és Nóra, Siófok (a régi, ma már romos üdülő a háttérben)

„A Balaton már gyerekkorom óta fontos szerepet tölt be az életemben. A déli parton, Siófokon kezdődött minden a Nemzeti Színház üdülőjében: óriási nyarak voltak azok, hosszú heteket töltöttünk lent sok színésszel, színházi dolgozókkal, és persze ott voltak mindenkinek a gyerekei, unokái, akik hordákba verődve naphosszat együtt lógtak. A hozzám közel álló brigádhoz tartoztak Cseke Péter és Sára Bernadette lányai, Sára és Dorka; Koós Olga unokája, Bakos Fanni; Körtvélyessy Zsolt lánya, Kinga vagy Mihályi Győző gyerekei, Dávid és Barbara. Olyanok fordultak ott meg, mint Benedek Miklósék és fiuk, a ma már jól ismert háromszoros olimpiai bajnok Benedek Tibi, akit ott tanítottak meg úszni.”

A színészüdülő a siófoki hajógyári szigeten volt, ahol napközben rendesen folyt a munka, reggel 6-kor már dolgoztak a lángvágóval a munkások. „Át kellett menni a hajógyár területén, hogy elérd az üdülő területét. Egy érdekes, elszigetelt világ volt, ahol a kis csapatommal voltak különféle játékaink. Az egyik ilyen, hogy kincseket kellett gyűjteni: amikor elmentek a munkások, akkor beszabadultunk a hajógyárba, elbujkáltunk, konténerekből gyűjtöttük a kincseket, a rugószerű fémforgácsokat. Volt réz, ezüst és arany színű, mindig hasonlítgattuk, kié ér többet… A másik nagy játék az István, a királyos volt. Egy nagyon hosszú felfordított csónakot használtunk rámpának, és akkor a tákolt színpadunkon két oldalról jöttünk fel előadni a rockopera dalait, torkunk szakadtából énekeltük, hogy ’Felkelt a napunk, István a mi urunk…’ A nagy szerelmeink pedig általában a szomszéd Mahart kikötős vitorlástáboros fiúk voltak… ment a harc, hogy ki melyiket stoppolja le.”

Trokán Nóráék ezzel a csónakkal jártak a strandra

 

Ez a miliő es persze az ott szerzett élmények annyira összekovácsolták a hajógyár kincskereső csapatát, hogy barátságuk a mai napig tart.

Későbbi élményeiket már a Balaton túlsó partján gyűjtötték. „A szüleim vettek egy házat Paloznakon, amely akkoriban még nem volt olyan felkapott, mint most. Olyan érdekes, valahogy most nőttem fel hozzá, hogy van egy balatoni nyaralónk, ahová bármikor lemehetek, ahol csönd van és erdő. Ezt három-négy éve érzem át igazán, azóta a szívem csücske az egész környék… az északi part, a Káli-medence, a Balaton-felvidék. Most élvezem igazán, hogy egyedül is le lehet menni, nem kell feltétlen hozzá társaság, család vagy barátok. Semmi más nem tölt fel ennyire.”

A Veszprém megyei Paloznak község alig 400 lelket számlál, ám nyáron igencsak felpörög az élet. A Bakony déli lábánál fekvő település Csopakkal határos. A két meghatározó tevékenység itt a borászat és a turizmus, jó pár éve itt rendezik meg a népszerű Paloznaki Jazzpikniket, de számos más kulturális és sportrendezvény is itt talált otthonra. „Megnyílt egy szuper menő étterem, a Sáfránykert, amit én is szeretek, emellett a Homola pincészet szervez olyan programokat, mint a »DJ a szőlőben«. Múltkor tapasztaltam, hogy a kis utcám, ahol általában senki nem jár, tele van autókkal és már nem szomjas emberekkel.”

„De ez csak pár nap egy évben, ki lehet bírni, és az ilyen rendezvények gyarapodása inkább pozitív, azt jelenti, hogy fejlődik a falu.”

Paloznak Trokán Nórával anno és most

 

Édesapja, Trokán Péter színművész is – aki jelenleg a szombathelyi Weöres Sándor Színházban játszik – sokat tartózkodik Paloznakon. Onnan tavasztól őszig könnyebben eléri a színházat, második otthonként tekint rá. Ahogy Nóri is.  „Szokták kérdezni, hogy megyek-e nyaralni valahova. Most egész nyáron át, egészen októberig forgatjuk a »Tanár« című sorozat új évadát, nem jut sok időm a pihenésre. Úgy érzem, hogy ha csak két-három napot is lent tudok tölteni, az is nyaralás! Kimegyek a kertbe, leszedem a friss bazsalikomot az ebédhez, vagy elviszem a kutyát sétáltatni az erdőbe. Eljött az az idő, hogy már az tölt fel, ha el lehet menekülni, a szabadnapjaimon nem Budapesten keresem, hogy hová tudnék elmenni bulizni, nem a nyüzsi érdekel már, hanem a csendes nyugalom.”

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti