Ahol a császár megszállt Budán
Budapest egyik legforgalmasabb pontja a Batthyány tér. A siető városlakó számára fel sem tűnnek a környék értékei, pedig a zsúfoltságon és a benzingőzön túl elvarázsolt zugok is akadnak itt. Könnyen felfedezhetők, ha megállnunk egy pillanatra, a gyaloglást választjuk, vagy csak kipillantunk a kocsiból.
Kép: Profimédia - Red Dot
A Batthyány tér 4-es számú ház nála nagyobb épületek árnyékában szerényen húzódik meg a tér nyugati oldalán. Egyemeletes homlokzata olyan ezen a forgalmas téren, mintha egy nyüzsgő hangyaboly közepébe egy ékszerdobozt ejtettek volna. Földszintje a mai utcaszint alól indul, hiszen a területet az 1876-os nagy budai árvíz után feltöltötték, így ódon házainak kapui az új utcaszint alá kerültek. A kiemelkedő középrészén három félköríves ablak nyílik, ezek felett pedig ovális ablakok láthatók. Az ablakokat rokokó stukkódíszek keretezik, amelyek a falat függőlegesen tagoló sávokon is megtalálhatók. Az oldalsó homlokzatszakaszokon kovácsoltvas rácsos erkélyek: a jobb oldalin barokk, a bal oldalin pedig rokokó ráccsal. Az íves kapu a középrész jobb oldalán nyílik.
Belépve szinte varázsütésre egy másik világba csöppenünk: itt félhomály és csend honol.
Lépteink hangosan koppannak a kövezeten, míg az árnyas, boltozott kapualjból kiérünk az épület tágas udvarára, ahol festői látvány fogad. Különféle magasságú épületszárnyak vesznek körül megkapó összevisszaságban. Tovább haladva zömök árkádok alá jutunk, ahonnan felsejlik egy hasonló hátsó udvar.
Víziváros egyik legrégibb házában járunk. Az épületet két házból egyesítették 1770 körül, amikor a Falk család tulajdona volt. A XVIII. században „Fehérkereszt fogadó” névre hallgatott. Az akkori Felső vásártér, a mai Batthyány tér már évszázadokkal ezelőtt is a környék egyik legfontosabb gócpontja volt, így nem csoda, hogy a város egyik legfontosabb fogadóépületét itt rendezték be.
Hiszen az előtte elhaladó Fő utca évezredek óta főútvonal, már a római kori út is ezen a nyomvonalon vezetett.
De az épület nem csupán vendégfogadásra szolgált. Buda városa bálokat és színi előadásokat is tartott benne. Vendégei között pedig maga az uralkodó is megfordult, a történelmünkbe kalapos királyként bevonuló, hírhedten szerény és egyszerű II. József császár (1780–1790), aki 1783-ban és 1784-ben is megszállt az épületben.
Bár, amit ma látunk, nem csupán XVIII. századi – a házat később is bővítették, így több XIX. században épült részlete is van – lépcsői, függőfolyosói, félhomályos sarkai mind a múltról beszélnek. A figyelmes szemlélő Buda történelmének immár két és fél évszázadát olvashatja le róla.
A cikk a Képmás magazin 2012. májusi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
