Véleményvezér-dömping – Hogyan lehet megvédeni a gyerekeket az influencerek negatív hatásaitól?

A szülők jelentős része valószínűleg igen nehezen tud mit kezdeni a véleményvezérek vagy más néven influencerek által keltett áramlással, amelynek egyik „tünete” a kontroll elveszítése a gyerekek gondolkodása és értékrendjének alakulása fölött. A szocializáció elsődleges színtere vitathatatlanul a család, majd az élet egyéb színterei, ám napjainkban az internet is megjelent kéretlen „nevelőszülőként”, görcsbe rándítva szülők millióinak gyomrát.

Az influencerek olyan véleményvezérek, akik valamilyen általuk képviselt értékrend vagy téma jobb esetben hiteles képviselői, akik képesek a közösség különböző szintjein hatni a gondolkodásra. Az influencerek a jó és fontos ügyek nagykövetei is lehetnek.

A fiatalok – de különösen a tizenévesek – számára sokszor egy-egy internetes sztár szava és véleménye a döntő, miközben a közvetített értékek nem minden esetben tehetők a „követni érdemes” feliratú dobozba. Nézzünk egy példát a közelmúltból: egy női influencer úgy érezte, hogy egyik vásárlása kapcsán udvariatlan volt vele az üzlet eladója, akire „élő adásban”, majd online felületein is ráuszította sok százezres követőtáborát, amiért több mint tízezer dolláros bírságot kellett fizetnie. Feltűnt már húsevéssel lebukott vegán influencer is, de olyan utazó bloggerekről is hallani, akik miután az adott apartman nem akarta őket fogadni ingyen, sok energiát fektettek abba, hogy a szállásadó renoméját lerontsák.

Fotók, sztorik, termékek

A Be Social mediaügynökség által készített felmérés szerint a megkérdezett tinédzserek 61 százaléka több mint tíz véleményvezért követ az Instagramon, közel egyharmaduk harmincnál is többet. Mintegy 80 százalékuk a fotók, 50 százalékuk a remek sztorik, míg egynegyedük a jó termékek ajánlása miatt követ egy adott influencert. Ahogyan az ügynökség összegez:

Bár tizenévesekről van szó, akik még saját keresettel nem rendelkeznek, az influencermarketing máris hatalmába kerítette őket, hiszen 40 százalékukkal előfordult már, hogy azért választottak egy terméket, mert egy influencer ajánlotta. Minden ötödik tinivel mindez már többször is megesett.

Bizony, az elmúlt évek már az influencer-marketingtől voltak hangosak, hiszen a márkák és a vállalatok is felfedezték maguknak e számos célcsoportot elérő embereket, így a marketingesek csodafegyvereivé váltak.  „Az embernek minden életkorban szüksége van példaképekre, iskolás korig a szülők, a szűkebb családtagok kínálnak modellt, a serdülőkor táján pedig a világ. Ezzel a példaképek köre is kitágul” – hívja fel a figyelmet Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus.

A megismerés mint lehetséges megoldás

Amit nem ismerünk, attól félünk – tartja a mondás, és ez a tétel ebben az esetben is igaz, tehát önmagában a tiltás és a korlátozások különböző formái inkább csak ronthatnak egy adott esetben eleve rossz helyzeten. „Valószínűleg nem az lesz a leghatékonyabb, ha a szülők szűrőprogramokat állítanak be a gyerekek eszközein; sokkal eredményesebb lehet, ha igyekeznek megismerni a követett véleményvezéreket és azt a világot, amiben a gyerekeik nap mint nap jelen vannak” – hívja föl a figyelmet Forgács Mariann. A Be Social alapítója szerint:

Fontos, hogy a fiatalok körében legyenek olyan „normális értékrenddel” bíró felnőttek, akikkel közösen meg lehet nézni és véleményezni, átbeszélni az adott influencer tartalmait.

A szakpszichológus Geszvein Erika úgy látja, hogy hosszabb távon az az eredményesebb, ha a gyereket a kezdetektől fogva önállóságra nevelik a szüleik úgy, hogy lehessen saját, akár a szülőkével nem egyező véleményük a világról. „Ha nem ítéljük meg és minősítjük őket, akkor megteremthetjük a légkört az őszinte családi beszélgetésékhez. Így mi is egy »hatás« maradhatunk, miközben mégis le tud válni, önálló identitást tud kialakítani, majd érett felnőttként újra kapcsolódni tud hozzánk.”

Kép: Designed by Freepik  

Úgy tűnik, hogy a szülők nem spórolhatják meg ezt a munkát, ha szeretnének valamennyire képben lenni azzal kapcsolatban, hogy a gyerekeik gondolkodását kik és hogyan formálják, ne akkor kapjanak a fejükhöz, amikor már baj van.

Magas a felelősségi szint

Mivel ma már egy influencer-karrier elindításhoz elég egy mobiltelefon, a felelősség kérdésköre „hivatalosan” nem terjeszthető ki minden egyes véleményvezérre, ám ha már üzletté válik a dolog, akkor az etikus viselkedést szerződéssel lehet kikövetelni és garantálni. Forgács Mariann is megerősíti, hogy a tartalmak sokfélesége miatt nem áll rendelkezése egységes policy, így az ügynökségek minden esetben egyedi (etikai)megállapodásokkal törekednek a biztonságra. Mérlegelni kell a hirdető márkának, az ügynökségnek és az influencernek is, hogy a megállapodásba erkölcsileg mi fér bele és mi nem. Azt azért tegyük hozzá, nem csak a fiatalok vannak „hatás” alatt, az idősebb generációk értékrendje és döntési folyamatai sem „függetlenek”.

„Ahogyan a reklámok, a politikusok, a hírességek mondatai hatnak mindenkire, úgy az influencerek is képesek hatni minden korosztályra, ha az adott csoport problémáit az ő nyelvükön, az ő számukra a leginkább ösztöntő módon közvetítik”

– mondja Geszvein Erika.

Korunk egyik legnépszerűbb foglalkozása: a véleményvezér

Miközben a fiatalok jelentős része tisztában van azzal, hogy az influencerek élete sem csak csillogás, egynegyedük mégis szeretne véleményvezérré válni. A Follow Me Influencer Marketing Agency és az ArvaliCom kutatása szerint is az Y és Z generációs válaszadók negyven százaléka dédelget influencer álmokat. Pedig ennek az életmódnak valóban vannak árnyoldalai is, hiszen főleg fiatalkorban az ezzel járó nyomás – van-e elég lájk, eléggé nagy-e a nézettség, mit írnak a kommentekben? – még egy már kialakult felnőtt személyiséget is felőrölhet.

A számokban mért „siker” vagy „sikertelenség”, a folyamatos – gyakran a négy fal között zajló – tartalomgyártás a kiégés, a depresszió, a szociális bezárkózás táptalaja lehet. A népszerűség illékony dolog, így Farkas Dániel, a Star Network Influencer Ügynökség vezető menedzsere arra inti az influencereket, hogy érdemes fenntartani a lehetőséget arra is, hogy legyen visszaút a civil életbe.

Ugyanakkor a véleményvezérek nem az ördög cimborái, lehetnek a jó ügyek nagykövetei is akár az életmód, a sport, a szülői lét vagy az élet más területein.

Geszvein Erika szerint „egy nemes cél felvállalása és hirdetése, az azokhoz csatlakozók keresése és aktivizálása fontos lehet.”

Nem félni kell tehát a véleményvezérektől, hanem meg kell ismerni őket.