Sport és betegség - mikor tilos az edzés?

Edzeni csak akkor szabad, ha valaki teljesen egészséges; aki beteg, lázas vagy hőemelkedése van, annak kerülnie kell a sportpályát és az edzőtermet. Azonban önmagában a köhögés és az enyhe torokfájás még nem indokolja az edzés elhagyását, a helyzet csak akkor változik, ha a tünetekhez hőemelkedés is társul.

„A távolmaradást már egy enyhe hőemelkedés is indokolja, amíg az tart, addig mindenképp tanácsos pihenni. A sportolás mellőzése ilyenkor azért fontos, mert ilyen esetekben szívizomgyulladást is okozhat a túlzásba vitt mozgás” – emeli ki dr. Jákó Péter sportorvos. Még az élsportolók hirtelen haláleseteinek hátterében is gyakran húzódik meg egy-egy tünetmentesen lezajlott vírusos szívizomgyulladás. Persze az amatőr sportolókat ilyen veszély nem fenyegeti, a kockázat inkább a komoly megterhelést vállaló profiknál növekszik.

Ettől függetlenül, ha mozgás közben bárkinek rossz lesz a közérzete vagy mellkasi, szorító vagy szokatlan fájdalmai lesznek, szapora, nem ritmusos szívmozgása lesz, ájulásszerű rosszullét kerülgeti, akkor tanácsos sportorvossal és kardiológussal konzultálnia, további vizsgálatokat végeztetnie.

Személyre szabva

A fáradtság is indokolja az edzéstől való távolmaradást? Önmagában a kialvatlanság nem zárja ki a sportolást, de ha valaki úgy érzi, hogy a testmozgás nem esik jól, akkor nem szabad azt erőltetnie. „A szervezet nagyon bölcs, mindig jelzi, mire van szüksége. Ha tehát valaki elkezd mozogni, és azt fáradtan is élvezi, nem lesz rossz a közérzete, akkor folytathatja a sportolást. Ha viszont a mozgástól még rosszabbul lesz, akkor abba kell hagynia” – tanácsolja Jákó doktor.

Egyértelmű, hogy komolyabb műtétek után nem szabad sportolni addig, amíg az orvos ezt nem engedélyezi, a kisebb beavatkozásoknál viszont mérlegelhetjük. Dilemmát leggyakrabban a fogászati kezelések okoznak: egy tömés után nyugodtan lehet sportolni, viszont foghúzás után tanácsácsos 24 órát pihenni, mert ilyenkor a fog helye bevérezhet.

Az, hogy menstruáció alatt jót tesz-e a mozgás, mindig egyénfüggő, erre nézve általános tanácsot nem lehet adni. „Vannak például olyan élsportolók, akik menstruációs időszakban javítottak világrekordot, de olyanok is, akik előtte vagy közvetlen utána. A különbség tehát hatalmas, önmagában a menstruáció nem ellenjavallat” – hangsúlyozza a sportorvos. Ugyanígy nem jelent ellenjavallatot az izomláz, sőt ilyen helyzetben még hasznos is.

És az alapbetegségek?

Az életveszélyt nem jelentő betegségek közül a mozgásszervi panaszokra is érdemes figyelni. Ilyen lehet például egy olyan kezdődő térdpanasz, ami egy-egy konkrét mozgáskor térdfájdalom formájában jelentkezik. Ez ugyanis már komolyabb eltérést is jelezhet: ha például valaki azt érzi, hogy lépcsőn járáskor a térd belső oldalán éles, hasító fájdalom jelentkezik, akkor gyanakodhat arra, hogy térdén részleges porcleválást történt. Ilyen panasszal nem tanácsos sportolni, ha pedig a fájdalom néhány nap alatt nem enyhül, akkor mindenképpen orvoshoz kell vele fordulni.

Szintén fontos az, hogy esetleges alapbetegségével minden sportkedvelő tisztában legyen, az karban legyen tartva. Erre azért van szükség, mert egyes betegségekre a mozgás, a fizikai aktivitás is hatással lehet. „Nézzük például a cukorbetegeket. A nem inzulinnal kezelt diabéteszes pácienseknek mindenképpen ajánlott a mozgás, de az inzulinnal kezelteknek mindig nagyon oda kell figyelniük arra, hogy az inzulinadag, a mozgás és a szénhidrátbevitel jól legyen összehangolva. Esetükben ugyanis jellemzően nem az a gond, hogy mozgáskor fölmegy a vércukor, hanem az, hogy leesik. Ez pedig akár eszméletvesztéssel járó rosszullétet is okozhat” – hangsúlyozza Jákó doktor, és hozzáteszi, hogy a cukorbetegek csak olyan esetben menjenek sportolni, amikor vércukorszintjük biztosan stabil. De ugyanilyen krónikus betegségnek számít a magas vérnyomás, amellyel az érintettek nyugodtan sportolhatnak, de csak akkor, ha betegségüket korszerű gyógyszerekkel jól karbantartják, a gyógyszeradagolást már beállították.