Csillogás és nemes ügyek

Fontos frigyek szerzője

Lorántffy Zsuzsannának nem volt lánya, de fejedelmi udvarában nemesi származású lányok nevelkedtek. Zsuzsanna maga is együtt hímzett velük úrasztali terítőket, de felkészítette a lányokat a gazdálkodásra is, és illő módon ki is házasította őket. Így adta férjhez a későbbi erdélyi fejedelemhez, az ifjú Apafi Mihályhoz Bornemissza Annát, aki nemcsak példásan vezetett gazdasági számadáskönyvével vitte tovább Lorántffy Zsuzsanna nevelését, hanem fejedelemasszonyként is. De az ő mintáját követte idősebb fiának, Györgynek a felesége, Báthory Zsófia is. Az esküvőre az összes jelentős magyar főméltóság, a lengyel király, de kis késéssel a császári udvar és a török szultán is elküldte követét. A menyasszony, Báthory Zsófia katolikus vallásával problémát is jelentett a protestáns fejedelmi család számára, ezért református hitre kellett térnie.

1652-ben újabb fényes esküvőt tartottak Sárospatakon. Ez alkalomból építtették az egyetértést és virágzó jövőt szimbolizáló, rózsás boltozati díszű „sub rosa” szobát (amely aztán a Wesselényi-féle összeesküvésben egészen más szerepet kapott). Comenius eskette össze a kisebbik fiút, Rákóczi Zsigmondot Pfalzi Henriettával, a cseh királlyá választott pfalzi fejedelem árva lányával – aki anyai ágon az angol király unokája volt.

A 17. század elejére a rangosabb nőktől már nemcsak azt várták el, hogy értsenek a háztartás vezetéséhez, hanem műveltnek és szellemesnek is kellett lenniük. Antonio Guevara „Horologium principium” című államelméleti művét, amelynek volt egy kifejezetten nőneveléssel, női magatartásmintákkal foglalkozó fejezete, lefordították magyarra „A Fejedelmek serkentő órája” címmel. 1628-ban Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna anyagi támogatásával nyomtatták ki. Rákóczi György, aki két évvel később fejedelem lett, ajándékként szétküldte ezt az udvari élet viselkedési mintáit is bemutató művet udvari embereknek, nemeseknek, városoknak és egyházi közösségeknek. Ez lett az egyik legnépszerűbb mű a 17. századi Erdélyben.

A gyógynövények termesztése a ház népének egészségét szolgálta abban a korban, amikor orvosok még alig voltak. Valószínű, hogy hiteles az a vallomás, amelyet egy boszorkánysággal vádolt füvesasszony, Tudós Ilona tett 1681-ben. Azzal védekezett, hogy Lorántffy Zsuzsannától tanulta a füvek „megszólaltatásának” tudományát, tehát ő is jól ismerte a különböző gyógynövények szerepét.

A nagy birodalmi számkóverseny Hofburgtól Schönbrunnig, 1815. január 22. Rézkarc vízfestékkel színezve, 1820-as évek, ismeretlen szerző.   Kép: Profimedia - Red Dot

Lorántffy Zsuzsanna hite mélyen gyökerezett a protestantizmusban, és nagy hatást gyakorolt rá annak puritán irányzata. Fiával szembehelyezkedve pártolta az Angliából puritán szellemiséget hozó udvari lelkészeket. Ő maga is írt egy vallásos művet „Moses es az Prophetak” címmel, amely szentírási részletek tematikus válogatása, ki is nyomtatta első női szerzőként.

Pénz és pompa

Csáky Rozália, aki nem sajnálta a pénzt, ha adakozásról volt szó, így számolt be a Bécsben tapasztalt drágaságról: „A szekér, a szállás és az öltözethez való kimondhatatlanul drágák, a mesterembereknek szörnyű sok a dolgok, úgyhogy lehetetlen valamit hamar megkapni tőlek. […] Egy cifra magyar köntös belé kerül 1500 forintokba, a férjfiaknak pedig 3000 is, Jankónak egyet elkerülhetetlenül tsináltatni kell, pedig eleget halogatja.” Ennek ellenére természetesen az Erdély legfelsőbb köreibe tartozó család sok mindent megengedhetett magának. Egy alkalommal Rozália beszámolt arról, hogy „Pesten a vásár és a lóverseny volt az oka” a sok költésnek.

A közéleti munka mellett jutott tehát idő könnyedebb programokra. A lóverseny mellett bizony még a kártya is szerepet kapott életükben, a náluk vendégségben tartózkodók nagy szerencsétlenségére: „…az uram pedig jól megjátszódta, mert elnyerte száz forintját, s más szállókkal is ilyenformán bánt” – írja egy levelében Rozália. És persze nem hiányozhatott egy 19. századi arisztokrata hölgy csillogó életéből a bálozás sem.

S ha már a társasági életnél tartunk, fontos megemlíteni a bécsi udvarral való kapcsolatot. Férje és fiai részt vettek a királyné koronázási szertartásán, ahol „nyolcszáz emberre volt terítve az asztal”. Egy évvel később, 1817-ben I. Ferenc és (negyedik) felesége, Karolina Auguszta látogatást tettek Kolozsvárott, s ekkor a királyné adománnyal segítette a helyi kórházat. Az uralkodóné, aki Csáky Rozáliával élete végéig jó viszonyt ápolt, a kolozsvári nemesasszonyok szervezetét is támogatta. Ez igencsak fontos lehetett, mert volt idő, amikor Csáky Rozália arra panaszkodott hogy „az Egyesület csak név szerént az, 6 esztendőktől fogva szinte csak belőlem állván, szép dámáink adakozó kezek éppen semmivel sem segítenek”.

Egy igazi bulvárhősnő

Szilvássy Carola divatos, sportos asszony volt, tandem kerékpáron járt és fogathajtó versenyek állandó szereplője volt, erős sminkkel, hosszú lábakkal, irigylésre méltó harisnya- és cipőgyűjteménnyel, kifinomult stílusérzékkel. A korszerű táplálkozás, a Kneipp-féle vízkúra, a túrázás és kirándulás, valamint a különleges étkezés feltétlen hívének szegődött – erről „Kipróbált receptek” című gyűjteménye is tanúskodik.

Bleriot első repülése a Vérmezőn 1909. október 17-én

Állítólag az első magyar nő volt, aki repülőn ült. A legenda szerint Bleriot-val repült a Vérmező felett, amiért férje egy kisebb vagyont fizetett (néhány korabeli folyóirat élénken reflektált). Arról is sokat írtak a lapok, hogy a búr háborúban áldozatul esett unokatestvére, Wass Albert sírját megkereste egy korántsem veszélytelen törzsi területen, Dél-Afrikában. Unokatestvérével, Wass Marikával kelt útra a korabeli angol hatóságok megbotránkozása ellenére. Saját szivágyi kastélyában, amelyet az Iparművészet folyóirat a kor legdivatosabb szecessziós lakásaként ismertetett, nyáron árva gyermekeket táboroztatott.

Rajnai Gábor színi pályája hajnalán öngyilkosságot kísérelt meg miatta, modellt állt többek között Hans Edernek és Batthyány Gyulának, Nagy Imre festményeit pedig az angol királyi ház figyelmébe ajánlotta. Megjelenik szereplőként Bánffy Miklós, Hunyady Sándor, Kemény János, Kuncz Aladár, Szántó György, Nemeskéri Kiss Sándor és Túri Zsuzsa regényeiben és visszaemlékezéseiben, de jelentős hatást gyakorolt Janovics Jenő színész-színházigazgatóra is. Herczeg Ferenc és Molnár Ferenc „A három testőr” című színdarabból készülő filmjükben neki szánták a főszerepet.  

Louis Blériot légi bemutatót tartott Budapesten, Carola pedig megkérte férjét, hogy beszéljen a neves pilótával, vigye magával őt is. Blériot nem akarta őt felvinni repülőjén, ezért, hogy ne utasítsa el a bárót, horribilis összeget kért a repülő sétáért. Báró Bornemissza Elemér azonban azt mondta, ennyi készpénzt nem hord magánál, de ha Blériot hajlandó várni egy kicsit, elhozatja a bankból. Így Carola repülőre szállhatott.

Bánffy Miklós – az erdélyi közélet meghatározó alakja, író, grafikus, színházi intendáns, díszlet- és jelmeztervező, rendező, politikus, a budapesti Operaház igazgatója – főszerepet játszott Carola életében. Nem házasodhattak össze, de lélekben akkor is közel maradtak, amikor fizikailag egymástól távol éltek. „Ötvenöt éves barátság fűz hozzá! Tizenhét éves volt, amikor először láttam, egész életemen át ismertem és becsültem. Az Erdélyi történet Adrienne-jében sok vonást fölhasználtam belőle, egész irodalmi pályámban érvényesült a befolyása, a Naplegendát is neki írtam” – írta róla Bánffy Miklós. 2015 augusztusában felújították Carola elfeledett, romos síremlékét Házsongárdban, amely élete szerelme, Bánffy Miklós nyughelye közvetlen közelében áll.

Tématámogatás. Készület a Carola Egyesület támogatásával. Szerzők: Bogos Zsuzsanna, Kölnei Lívia, Szám Kati, Szebeni Zsuzsa.

Kapcsolódó cikkeink:

Nők kivételes helyzetben
Korabeli sztárok, mai példaképek
Egy kolozsvári szépasszony élete és feltámadása
Könnyebb a tevének átjutni a tű fokán?