A ragadozó lecsap – a zöld szemű szörny és közösségi média

A Havas Media kutatása szerint a megkérdezettek 75 százaléka úgy véli, a közösségi média károsan hat a párkapcsolatokra. Nem is kellett sokat kérdezősködni, a saját környezetemben is akadt bőven negatív példa.

Ha valaki jól érzi magát a párkapcsolatában, nem kell bizonygatnia boldogságát

Erika (34) egyedülálló, és már tudatosan nem használja olyan sokat a közösségi oldalakat, ugyanis rengeteg bosszúságot okoztak neki.  Rendkívül idegesíti, ha valaki a Facebookon akarja megmutatni, hogy mennyire boldog, hiszen ez emlékezteti magányára, szürke hétköznapjaira. A fiatal nő egyébként korábbi párkapcsolatában belecsúszott abba a hibába, hogy rendszeresen ellenőrizte kedvese levelezését a közösségi oldalon, végül ez csak frusztrálttá tette, mert ha talált is valami gyanúsat, nem beszélhette meg párjával, nehogy az rájöjjön, hogy folyamatos ellenőrzés alatt áll.

Niki (29) és Péter (31) kapcsolatát korábban szinte megmérgezte a közösségi média. Nikinek nem tetszett, hogy amikor férje hazaért, akkor leült és végigpörgette a Facebookot, ahelyett, hogy vele foglalkozott volna. A fiatal feleséget az is bosszantotta, hogy férje elalvás előtt is a telefonját nyomkodta. A közösségi oldalak használata számos alkalommal vezetett féltékenységi jelenethez. Niki nemcsak azt kifogásolta, hogy Péternek vannak még exével közös képei az oldalon, de azt is, hogy még nem törölték egymást a „barátok” közül.

Niki folyamatosan figyelte, hogy Pétert kik jelölik be ismerősnek, férje milyen fotókat lájkol, rendszeresen veszekedésekbe torkollt, ha észrevette, hogy más lányok képeit kedveli.

Abból is sokszor feszültség keletkezett, ha más nők például lájk helyett szívvel értékelték Péter fényképét, de az is konfliktusokat okozott, ha a fiatal feleség meglátta férje keresési előzményeit a közösségi oldalakon, és észrevette, hogy ismeretlen lányok fotóit nézegette. Amikor kezdett eluralkodni a téboly, úgy gondolták, lecsökkentik jelenlétüket a közösségi oldalakon és megpróbálnak többet egymásra figyelni.

Míg a Facebookon, ha nagyon kis részben is, de megmarad a személyesség látszata, addig az Instagram már tényleg olyan, mint egy húspiac. Ott teljesen ismeretlenül „követik be” egymást az emberek a világ minden tájáról, ráadásul pillanatok alatt juthatunk el tökéletességet sugárzó nők fotóihoz. Ha pedig rákerestünk valamire/valakire, utána órákon keresztül nézegethetünk hasonló posztokat. Az ismerőseim között például akad olyan nős férfi, akinek a lájkjait rendszeresen látom lenge ruhába öltözött lányok képei alatt. Nekem is volt már szükségem „Insta-detoxra”, ugyanis egy időben annyira nyomasztott a tökéletes nők, formák, arcok, életek látványa, hogy tudtam, le kell állni az oldal nézegetésével.

Tanulmány is igazolja, ha férfiak szebb nők fotóit nézik, akkor utána leértékelhetik saját párjukat, szerencsétlennek érzik magukat, hogy nekik csak ez jutott.

A Royal Society for Public Health 2017-es, 1500 főn végzett kutatása igazolta, hogy a közösségi média negatív hatással van a mentális egészségre. Kiderítették, a kárt okozók élén az Instagram áll, amely különösen a fiatal lányok szorongására és testképzavarára hatott negatívan. Essena O’Neill az Instagram közkedvelt sztárja volt, aztán egyszercsak belefáradt a tökéletesség folyamatos megkreálásába. Azóta leszedte fotóit, és arra hívja fel a figyelmet, hogy amit a közösségi oldalakon látunk, az nem a valóság. Hiszen amikor az „Insta-fotóktól” érezzük magunkat rosszul, elfelejtjük, hogy csupán retus, különböző effektek, előnyös sminkek, ruhák, pozíciók pillanatfelvételét látjuk.

Kép: Designed by Freepik / Képmás grafika

Veszekedtünk, de egy romantikus fotó majd mindent helyre hoz

Rőmer Glória pszichológus szerint a közösségi média egyik legnagyobb veszélye a párkapcsolatokra nézve is, hogy a tartalom kontextus nélkül jelenik meg. „Meglátunk egy fotót az üzenőfalon, néhány sejtető hashtaggel ellátva, de a körülmények ismeretlenek maradnak. Így lehetséges, hogy hamis üzenetet közvetítenek felénk a posztok, hiszen mindenki a saját értelmezése szerint fordítja le, amit lát. A rengeteg tartalom mellé nem társul valódi személyes interakció, érzések és nonverbális kommunikáció, ezek az információk mind elvesznek. A fotók különösen megtévesztőek lehetnek, nemcsak a képszerkesztő appok egyre gyakoribb használata miatt, hanem azért is, mert valóságosnak tűnnek, azt hisszük, »bizonyítékot« látunk. A környezetéből kiragadva azonban téves következtetésekre juthatunk. A valóságnál boldogabbnak, szerencsésebbnek ítéljük meg a posztok alkotóit, hisz a posztolóknak általában éppen ez a célja.

De amit nem mutatnak ezek a képek: hogy a szelfi elkészülése előtti és utáni másodpercekben mi történik. Önbizalomhiány, kompenzáció, visszajelzésre való éhség, bizonytalanság a párkapcsolatban. Gyakran ilyen érzések vezetnek egy sikert, boldogságot, »álompárt« sugalló poszt elkészüléséhez” – mondta el a pszichológus. A kontextusnélküliség gyakran félreértésekhez vezethet a párkapcsolatokban is, egy újabb teret adhat a féltékenységre, bizalmatlanságra.

Ráadásul ezeken az oldalakon keresztül betekinthetünk olyan információkba is a párunkról, amelyek közösségi média nélkül nem lennének ilyen kézzelfoghatók, például a bejelölt ismerősök listája vagy egy mások által készített fotó a kedvesünkről egy olyan eseményen, amelyen mi nem voltunk jelen. „Megjelenhet az elhagyástól, megcsalástól való félelem vagy éppen a bosszú, a másik nyilvános megszégyenítése. A jó benyomáskeltés vágya, hogy a legszebb oldalunkat mutassuk mások felé, hamis énképet is eredményezhet, amely ugyanúgy igaz lehet arra is, hogy a saját párkapcsolatunkról hogyan gondolkozunk. Veszekedtünk, de ha kiteszünk egy romantikus fotót, akkor ezzel igazolni tudjuk, hogy minden rendben” – világított rá a problémára a szakember.

Posztolás helyett beszélgessünk a párunkkal!

Akadnak olyan helyzetek, amikor egy alapvetően nem féltékeny személy is gyanakvóvá válhat egy-egy félreérthető tartalom láttán. Akikben viszont eleve bizonytalanság él a párkapcsolatot illetően, azok számára felerősítheti a féltékenységet a Facebook, hiszen számos aktivitást félre lehet érteni, ha valaki hajlamos rá. Rőmer Glória és Fekete Nikolett pszichológusok kutatást is végeztek a témában, amelyből kiderült, hogy aki szorongóbb, bizonytalanabb a párkapcsolatában és alacsonyabb az önértékelése, arra a Facebook is nagyobb veszélyt jelent.

Ne ijedjünk meg, van megoldás. „A stabilabb alapokon álló kapcsolatokban jóval kisebb kockázatot jelent a közösségi média. A kölcsönös bizalom, sok beszélgetés, minőségi idő, megértés és őszinteség az ellenszere.

Önmagában nincs baj a közösségi média használatával, csak nem mindegy, hogy milyen céllal tesszük azt: mások után kutatunk és önigazolást keresünk, vagy hasznos tartalmakat böngészünk és kapcsolatot építünk vele. Posztolás helyett beszélgessünk a párunkkal, és meséljük el személyesen az élményeinket, hogy ne a hírfolyamból értesüljön mindezekről” – mondta el a pszichológus.