Mi történik a Velencei-tóval? Tényleg akkora a baj, mint mondják?

Aszály, klímaváltozás és emberi mulasztás

A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. Budapest közelsége miatt az egyik legkedveltebb üdülőhely. Sajnos utóbbiról jelenleg csak múlt időben beszélhetünk. Nagy tavaink közül a legkritikusabb helyzet egyértelműen a Velencei-tónál alakult ki most nyáron, ahol a vízállás már június 24-én (52 cm) megdöntötte a korábbi, 2022 szeptemberében mért 53 centiméteres negatív rekordot. A csökkenés pedig tovább folytatódott: egy hónappal később, július 24-én reggel 35 centimétert mutatott az agárdi vízmérce.

A nyár folyamán 30 centiméter alá is lemehet a vízszint, ez pedig a tó élővilágát, a turizmust, a gazdaságot mind-mind hátrányosan érinti. 

A tó átlagos mélysége alig másfél méter, ezért a vízszintjét sokkal gyorsabban befolyásolja a párolgás és a csapadékhiány, mint a mélyebb tavakét. Mi okozta a mostani helyzetet? A legfontosabb tényező a több éve tartó aszályos időszak. Mivel sekély a tó, már néhány rendkívül száraz év is komoly vízszintcsökkenést okozhat. 

A Klímapolitikai Intézet hangsúlyozza, a Velencei-tó nem egyszerűen az éghajlatváltozás áldozata. Inkább annak a példája, hogy a klímaváltozás és a nem megfelelő vízgazdálkodás hogyan erősítheti egymás hatását.

„Az elmúlt évtizedekben a vízgyűjtő területen jelentős tájátalakítások történtek. A lecsapolások, a csatornázás, a mezőgazdasági vízelvezetés, az urbanizáció és a burkolt felületek növekedése miatt a lehulló csapadék egyre gyorsabban távozik a rendszerből” – fogalmaztak közösségi oldalukon. 

A mindenkori legalacsonyabb vízszintet érheti el

„2021 óta kritikus a helyzet, ez egy lefelé ívelő spirálban van. Ha öt évvel ezelőtt hozzákezdünk egy proaktív cselekvési folyamathoz, nem itt tartanánk” – mondta Horányi Tibor a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek képviselője, környezetvédelmi szakember a VTV-nek adott interjúban. 

Mint fogalmazott, ha nem maradt volna el a felkészülés, ma ott tartanánk, hogy például vannak vízpótlási tervek, tájhasználat-váltási tervek, kotrások a tóban, de ezek nem történtek meg. 

„Öt évvel vagyunk lemaradva attól kezdve, hogy berúgta a lábát a klímaváltozás” – fogalmazott. 

Hangsúlyozta, 2026-ban a mindenkori legalacsonyabb vízszintjét fogja elérni a tó. A rekordalacsony vízállás mellett a tó mozaikosodik, azaz kisebb vízfelületekre válhat szét, amely komoly ökológiai következményekkel is járhat. 

„A tó vízháztartási problémája nem átmeneti jelenség, hanem tartós, rendszerszintű kihívás” – ezt az Állami Számvevőszék már a 2025 decemberi A Velencei-tó fenntartható vízpótlásának megteremtése érdekében tett intézkedések ellenőrzése című jelentésében rögzítette. 2020 nyarától – rövid átmeneti időszaktól eltekintve – tartóssá vált a vízhiány.

A jelentés szerint az 1970-es évekre kiépített vízpótlórendszer elemein nem történtek olyan jelentősebb állapotmegőrző vagy -javító beruházások, amelyek alkalmassá tették volna azokat eredeti funkciójuk maradéktalan betöltésére. Arra is rávilágítottak, hogy nem születtek meg a megfelelő szakpolitikai döntések. 

Magas vízhőmérséklet, oxigénhiány is kockázatot jelent

A tó vízmennyiségének több mint a fele, mintegy 22 millió köbméter hiányzik. 

A sekély víz gyorsabban felmelegszik, kevesebb benne az oxigén, ami fokozott terhelést jelent a halak és más vízi élőlények számára. Illetve egyre több víz alatti akadály kerül a felszín közelébe. 

A helyzet súlyos, és olyan problémákat vet fel, amelyekre sem hazai, sem európai szinten nincs minden részletre kiterjedő, korábban kialakított gyakorlat – erről írt a közelmúltban Gárdony polgármestere, Eötvös Pál Árpád, miután a Fejér megyei Kormányhivatal július közepén összehívta a szakmai szervezeteket. 

Vízterek összekötése, kisebb mélyítések, kotrás, az élőhelyek és a halállomány megóvása érdekében – a vízügy állítólag most egy ilyen terven dolgozik. Illetve levegőztetők működnek a tavon, elsősorban a hajnali és délelőtti órákban. Módosították a horgászat rendjét is. Állítják, idén eddig jelentős halpusztulás nem történt, ugyanakkor a következő időszakban a magas vízhőmérséklet és az oxigénhiány továbbra is komoly kockázatot jelenthet.

Katonák gyakorlatoztak a mederben

Az alacsony vízszintnek is lehet viszont jó oldala. „Lehet medret takarítani úgy, hogy nincs benne víz. Fel lehet készülni a következő időszakokra, például a partfalat rendbe rakni. Iszapkotrás, infrastruktúra-fejlesztés, vízügyi műtárgyakat lehet rendbe hozni a tavon és a vízgyűjtő területen” – sorolta a környezetvédelmi szakember a fenti riportban.

Teljesen kiszáradhat a tó? Nem valószínű, de a szintje kritikusra csökkenhet. Ahogy már írtuk, a vízszintprobléma nem újkeletű. A Velencei-tó a múltban átlagosan mintegy 100 évente kiszáradt.  

A legutóbbi ilyen eset 1863 és 1866 között volt. 

A hagyomány szerint huszárok gyakorlatoztak a szikkadt, poros területen Velence és Sukoró között. Egyes leírások szerint a víz helyén még kukoricát is termesztettek a környékbeli gazdák. 

Bár későbbi kutatók cáfolták a teljes kiszáradást – valószínű, hogy a mélyebb részeken még akkor is maradhatott némi víz –, az tény, hogy a tó 1870-re újra megtelt. A ’90-es évek elején és a 2003-ban is alacsony volt a vízszint a csapadékhiány miatt. 

Kép

Kép: Profimedia

Kárenyhítés és forgatókönyvek a vízpótlásra

A vízbevezetés már több mint harminc éve terítéken van. Valamilyen vízpótlásra ugyanis szükség van, ebben a szakma is egyetért – hangzott el a VTV riportjában.  

Milyen megoldások lehetnek?

– A Dunából való pótlás esetén 150 milliárdos költséggel számol az OVF. Legkorábban 2029-2030-ban tudna az első adag víz ideérni. 
– Karsztvíz. Ezzel az a probléma, hogy ivóvíz. Ivóvizet pedig ilyen aszályos időszakban nem jó ötlet a tóba ereszteni. 
– Saját vízgyűjtő területéről megoldani. Azonban ha nincs csapadék, nincs víz, a víztározók üresen állnak. A Pátkai-víztározó és a Zámolyi-víztározó, amik a Velencei-tó vízpótlását voltak hivatottak segíteni, üresek.  
– Tisztított szennyvíz. Régi vitatott kérdés, ez a leggyorsabb és legköltséghatékonyabb vízpótlás. Gárdony területén található egy szennyvíztisztító, illetve Csákváron és Zámolyon is. Ez 2027-28-ban már megoldható lenne. 

A probléma súlyát a kormány is érzi, ezért egy Velencei-tó törvény megalkotását jelentették be még június elején. A napokban Bögi Viktória környezetvédelemért felelős államtitkár az Index-nek adott interjúban arról beszélt, a karsztvizes pótlást elvetették, és Paksi Atomerőmű hűtésének biztosítása miatt a Dunából történő vízátemelés sem reális alternatíva. Idén már csak kárenyhítésre, azaz mederkotrásra van lehetőség, a hosszabb távú megoldást a téli és tavaszi csapadék megtartása jelenti majd. 

A minisztérium szakemberei jelenleg egy 12 pontos intézkedési csomagon dolgoznak, amely a meglévő víztározók helyzete mellett a tisztított szennyvíz újrahasznosításának lehetőségeit is vizsgálja. A Velencei-tó-törvény pedig gátat szabna a tókörnyék további beépítésének, illetve egy nagyszabású beruházást, a Fiatalokért Központ négyszáz lakásos ifjúsági falujának építését már leállították Sukorón. 

Tüneti kezelés helyett szemléletváltás

Dr. Boromisza Zsombor okleveles tájépítészmérnök, egyetemi docens a Másfélfok portálon arról írt, a vízpótlás megkerülhetetlen kérdés, de tüneti kezelés, önmagában nem ad választ arra, hogyan lehet hosszú távon együtt élni egy sekély, vízszintingadozásra hajlamos tóval. 

Nem egyetlen látványos beavatkozásra, hanem szemléletváltásra van szükség:
– vízgyűjtőn történő vízmegtartás erősítése (a talajban), 
– a partmenti zónák ökológiai állapotának javítása, 
– partvédőművek felülvizsgálata és parti élőhely-helyreállítás,
– strand- és horgászati használat kockázattudatosabb tervezése,
– turisztikai kínálat, amely nem csak a tóra épül. 

„Amíg a Velencei-tóról főként úgy beszélünk, hogy »eltűnt a víz« és »vissza kell állítani a régi állapotot«, »katasztrófa van«, addig az alkalmazkodás megértése, társadalmi támogatottsága is gyenge marad.” 

„Pontosabban kellene elmagyarázni, hogy az alacsony vízállás nem minden elemében rendkívüli vagy természetellenes, de a klímaváltozás, a vízgyűjtő állapota és a tó köré épült rugalmatlan használati rendszer miatt nagyon is komoly kockázat” – fogalmazott. 

Jó-e ha a Velencei-tó halálhírét keltjük? 

Jó-e, ha a Velencei-tó halálhírét keltjük? A helyi szolgáltatóknak, vállalkozóknak biztosan nem. Gárdony polgármestere szerint a rendkívüli helyzet már most komoly károkat okoz azoknak a helyi vállalkozásoknak, családoknak és munkavállalóknak, akik közvetlenül vagy közvetve a turizmusból élnek. Szerinte téves azt a benyomást kelteni, hogy a tónál megszűnt az élet.

Több strandon tilos fürdeni
Jelenleg több fizetős strand is ingyenesen használható, azonban öt strandon – köztük a Velence Korzó és Szabadstrandon és az Agárd Park Strand Kempingben – bakteriális szennyezettség miatt átmeneti fürdési tilalmat rendeltek el július 23-tól. Azt ígérik, a vízminőség helyreállásával egyidejűleg haladéktalanul visszavonják a tilalmat. 

Jelenleg több fizetős strand is ingyenesen használható, eközben viszont két gárdonyi strandon (Park Strand, Tini Szabadstrand) a rossz vízminőség miatt átmeneti fürdési tilalmat rendeltek el. A Tóparty strandot üzemeltető TóParty Rendezvénysorozat Kft. még július elején közleményben szólította fel a sajtó képviselőit, hogy ne keltsék a tó rossz hírét, a pánikhangulat nem tesz jót a helyi vállalkozóknak, sőt károkat okoz. Ösztönözték vendégeiket, hogy bátran jöjjenek hozzájuk továbbra is.

 „Mint minden desztinációnak, a Velencei-tónak is vannak impozáns, szép és kevésbé szép részei. A helyi önkormányzatok, akiknek 16 éve megbízható partnerei vagyunk, költségvetési hiányra hivatkozva, egy forintot sem engednek el a bérleti díjakból. 

Nem szedünk parkolódíjat évek óta, és idén belépőt sem szedünk, mindössze 500 Ft »közműhasználati« díjat, mely kb. a mosdók üzemeltetésére elegendő, többre nem.

Reméljük, vállalkozásunk és a többi velencei-tavi vállalkozás is túléli ezt a nehéz időszakot” – írta Zab-Kovács Henrietta ügyvezető.

Majd hozzátette: „Mi itt élünk, itt dolgozunk, többünknek ez az otthona! Szeretjük ezt a tavat, és igen, mi is aggódunk érte. Bízunk benne, hogy ha máshonnan nem kapunk segítséget, akkor majd a természet megoldja, de addig is itt vagyunk és mindig itt leszünk, mert a Velencei-tavat választottuk otthonunknak! Higgye el mindenki, hogy ha rajtunk múlna a tó megmentése, már megtettük volna.”