Szupergazdag volt, mégsem szerette a „gazdag” szót – Liliane Bettencourt, a L’Oréal örököse

Egy hajfestéktől a „Mert megérdemlem” szlogenig

A 20. század elején a legtöbb nő rövid szőke hajra vágyott, a fiús frizura volt a divat. Eugène Schueller Párizsban élő vegyész a divathullámot meglovagolva jó érzékkel szabadalmaztatott egy hajfestékformulát, amelynek – szemben az abban az időben kapható többi készítménnyel – teljesen biztonságos volt a használata. Innen indult a világ egyik legismertebb kozmetikai cége, a L'Oréal története. 

Az alapító lánya, Liliane Henriette Schueller 1922-ben látta meg a napvilágot, és fiatal korától érdeklődést mutatott apja üzlete iránt: már 15 évesen gyakornokként csatlakozott a céghez.

Két évtizeddel később, apja halála után ő örökölte – ekkor már Liliane Bettencourtként, férjezett nevén – a L'Oréal vagyonát, és a vállalat többségi részvényese lett. A cég óriási sikereket ért el. 

A ’70-es években megszületett a márka világszerte ismert szlogenje, a „Mert megérdemlem”, az első olyan reklámüzenet, amely az önbecsülés fontosságát emelte ki.  

Ahogy az üzlet virágzott, az örökösnő gyorsan Franciaország leggazdagabb nőjévé vált, vagyona meghaladta a 40 milliárd eurót. Azonban ekkora vagyon mellett a botrányok is elkerülhetetlenek voltak.

Különös barátság egy fotóssal

Férje, André Bettencourt francia politikus rövid ideig a külügyminiszteri pozíciót is betöltötte. Ám kiderült róla, hogy egy, az 1930-as években működő erőszakos, Franciaországban tevékenykedő nácibarát szervezet tagja volt, és apjának is akadtak hasonló kapcsolatai. 

Később, az 1980-as években az örökösnő közel került a nála több mint húsz évvel fiatalabb François-Marie Banier-hoz. Az ismert fotós a saját neméhez vonzódott, így kapcsolatukat valóban csak barátságként lehetett jellemezni. 

Banier megbízást kapott, hogy fényképezze le Liliane Bettencourt-t a francia Egoïste magazin számára. Bettencourt akkoriban boldogtalan volt: férje a politikába merült, lánya pedig eltávolodott tőle. Ezt az űrt úgy próbálta betölteni, hogy Banier-nak elképesztően értékes ajándékokat adott, amelyek összértékét körülbelül 1,3 milliárd euróra becsülték. 

Ezek között volt életbiztosítás, műalkotások, például Picasso-festmények és egy magánsziget is. 

Hogyan fajult el az üzletasszony és a lánya közötti konfliktus?

A férj, André Bettencourt 2007-ben hunyt el – nem sokkal ezután, 2008 decemberében derült fény arra, hogy Liliane 2001 és 2007 között csaknem egymilliárd euró értékű ajándékot adott Francois-Marie Banier-nak. Ráadásul őt akarta megtenni örökösének. 

Az üzletasszony lánya, Francoise Bettencourt-Meyers megelégelte a dolgot, és 2009-ben bírósághoz fordult. Büntető-feljelentést tett Banier ellen, azzal vádolva őt, hogy egy kiszolgáltatott helyzetben lévő személyt használt ki. Ekkorra Liliane Bettencourt már az Alzheimer-kór jeleit mutatta, ami megakadályozta abban, hogy megalapozott pénzügyi döntéseket hozzon, és ez különösen sebezhetővé tette. 

A dráma egy évtizeden át húzódott. A konfliktus akkor mélyült el igazán, amikor Bettencourt lánya megtudta, hogy Banier el akarja érni, hogy Bettencourt örökbefogadja őt. Hosszadalmas bírósági eljárás után Banier-t bűnösnek találták: felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, eltávolították Bettencourt végrendeletéből, és pénzbírságot is kiszabtak rá.

A milliárdosnő, a komornyik és a pasi
Nem meglepő, hogy a Netflix kapva kapott az alkalmon, és az ügy lezárulta után dokumentumfilmet készített belőle. 2023-ban jelent meg a háromrészes A Bettencourt-ügy: A milliárdosnő, a komornyik és a pasi című sorozat. A dokumentumfilm bemutatja, hogyan fajult országos botránnyá a világ leggazdagabb nője és lánya közötti konfliktus.

Politikai botrány lett belőle Franciaországban

Mint egy kémregényben, a Bettencourt család komornyikja, Pascal Bonnefoy is belépett a történetbe – hangrögzítővel a kezében. Saját állása miatt aggódva, munkaadója mentális állapotától tartva és François-Marie Banier iránti ellenszenvétől vezérelve titokban elkezdte rögzíteni a beszélgetéseket a Bettencourt-villában.

A felvételek politikai botrányt robbantottak ki, elértek a francia kormány legfelsőbb szintjéig. Abban az időben Nicolas Sarkozy volt Franciaország elnöke, aki éppen a csőd szélére sodródott nyugdíjrendszer reformjával foglalkozott. Ebben a munkaügyi miniszterére, Eric Woerth-re támaszkodott. Ám kiderült, hogy Woerth felesége, Liliane Bettencourt, vagyis az ország legnagyobb adófizetőjének vagyonát kezelte, több millió eurót fektetett be számára – nyilvánvalóvá vált az összeférhetetlenség. 

A felvételek szerint Liliane Bettencourt több mint 100 millió eurót tartott titkos svájci bankszámlákon, volt egy be nem jelentett szigete a Seychelle-szigeteken, és beszélgetések hangzottak el különféle adóelkerülési stratégiákról – utóbbiról Woerth miniszter is tudhatott. 

Bettencourt egykori könyvelője azt is állította, hogy több, a törvényes határt jóval meghaladó adomány érkezett Nicolas Sarkozy választási kampányába a Bettencourt-vagyonból. A botrány megrázta Sarkozy elnökségét, aláásta a francia közvélemény bizalmát.

Mozifilm Isabelle Hupperttel a főszerepben

„Nem szeretem a gazdag szót, helyette inkább írja azt, hogy vagyonos” – mondja a L'Oréal örökösnője a vele interjút készítő riporternek. Március óta a hazai mozikban is látható A világ leggazdagabb asszonya című mozifilm. Az előbb idézett mondat a valóságban is elhangozhatott, ugyanis köztudott volt, hogy az üzletasszony utálta a „gazdag” szót. A francia-belga játékfilmben ugyan a szereplők nevét megváltoztatták, mégis egyértelműen felismerhető Liliane Bettencourt és François-Marie Banier alakja a főszereplő Marianne és a fotós, Pierre-Alain karakterében. 

Kép

A világ leggazdagabb asszonya

Játékfilm készült a Bettencourt-ügyről
A világ leggazdagabb asszonya (La femme la plus riche du monde) című új francia-belga filmdráma a cannes-i filmfesztivál hivatalos válogatásában mutatkozott be. A Thierry Klifa rendezte film főszereplői olyan francia sztárok, mint Isabelle Huppert, Laurent Lafitte és Marina Foïs. A film elején felirat hangsúlyozza, hogy a történet csupán valós események ihlette fikció. 
Marianne (Isabelle Huppert) olyan nőként jelenik meg, aki annyira hozzászokott a gazdagsághoz, hogy annak külsőségei már semmit sem jelentenek számára. Miközben lelkesedik a szabadszájú és szabadszellemű fotósért, férjével és lányával lekezelően bánik. A rendező Pierre-Alain fotóst (Laurent Lafitte) polgárpukkasztó gazemberként, ugyanakkor sebezhető férfiként mutatja be. Cselekedetei mögött érezhető, hogy mindent a saját érdekében tesz, még ha ezt dúsgazdag barátnője nem is veszi észre.
A világ leggazdagabb nője című film megmutatja, hogyan vált a milliárdosnő és a fotós elválaszthatatlanná, de túlságosan sok játékidőt szentel ennek. Ezzel szemben az ennél jóval érdekesebb anya–lánya kapcsolatot kevéssé ismerjük meg, pedig nagyobb hangsúlyt érdemelt volna. Frédérique (Marina Foïs) soha nem nyerte el anyja elismerését, de nem igazán tudjuk meg, miért.
A szupergazdagok abszurd világához a film igyekszik iróniával közelíteni. „Ha jó célokra esküdtem volna fel, ápolónőként dolgoznék” – fogalmaz Marianne az alkotásban, miközben „A csúcson vagyunk a legmagányosabbak” mondatával neki köszönhető a mozifilm egyik legfontosabb tanulsága is. 

A világ második leggazdagabb asszonya

Liliane Bettencourt 2017-ben elhunyt, vagyonát és örökségét lányára és unokáira hagyta. Lánya, a 72 éves Francoise Bettencourt-Meyers lett a kozmetikai cég örökösnője. A Bettencourt-házaspár egyetlen gyermeke katolikus neveltetést kapott, majd egy Auschwitzban meggyilkolt rabbi unokájához, Jean-Pierre Meyershez ment feleségül a ’80-as években, és áttért a zsidó vallásra. Házasságkötésük annak idején nagy visszhangot és éles vitákat váltott ki, mivel Bettencourt nagyapjának, a cég alapítójának, Eugène Schuellernek a II. világháborút követően bíróság elé kellett állnia a nemzetiszocialista kormánnyal való együttműködés vádjával. 

Francoise Bettencourt-Meyers volt az első nő, aki százmilliárd dollárt meghaladó vagyonra tett szert. Napjainkban a világ leggazdagabb női milliárdosai között a második helyet foglalja el, a föld levagyonosabb embereinek listáján körülbelül a 20. helyen áll. 

2025-ben nyugdíjba vonult, egyik fia vette át tőle a világcég alelnöki pozícióját, és másik fia is az igazgatótanács tagja. Szabadidejében gyakran zongorázik, valamint zsidó-keresztény kapcsolatokról szóló művek szerzője. Sokat jótékonykodik: a családjuk és a kozmetikai világcég 200 millió eurót (közel 80 milliárd forint) adományozott a Notre Dame katedrális tűzvész utáni helyreállítására.