Kérdez a Z: Tényleg ennyire lusta a generációnk?!

Érintettként egyre gyakrabban érzékelem, hogy a Z generáció működése nehezen megfejthető azok számára, akik kívülről szemlélnek minket. Néha természetesen mi is okozunk meglepetéseket magunknak, egymásnak, hiszen különbözők vagyunk, de a közelmúltban jó néhány hiteles felmérés és kutatás is készült, hogy minél többen megérthessék a fiatal korosztály működését.

Bereczki Enikő generációkutató A rejtélyes Z generáció című könyvében nagy figyelmet szentelt a fiatalok gondolkodásával kapcsolatos jelenségeknek, tévhiteknek és az életüket befolyásoló tényezőknek. Szerinte nem lehet figyelmen kívül hagyni a társadalom működésének változását, ha meg akarjuk érteni a generációk közötti különbségeket. Mivel korábban a hála engedelmes viselkedést jelentett, gyakran elhangzottak a ,,ne panaszkodj, örülj, hogy van munkád” vagy a ,,légy hálás, hogy tanulhatsz” mondatok a családban. 

A generációkutató úgy érzi, sok szülő ma attól fél, ha nem kényszeríti ki a hálát, a gyereke önzőbb lesz, pedig, ha megtanítja neki, hogy a hála nem behódolás, hanem tudatos fegyelem, felnőttként várhatóan empatikusabb, együttműködőbb, mégis önazonos ember válhat belőle.

A fiatalok szabadságérzetével kapcsolatban Kalóz János kifejtette, hogy a szokások és rutinok azért alakulnak ki bennünk, hogy az agyunk ne dolgozzon feleslegesen, így a pozitív és a negatív dolgokhoz is hozzá lehet szokni. 

„Egyfajta biztonságérzést alakítunk ki, tudjuk, hogy valami hogyan működik. Például, ha én beleszülettem egy kommunista rendszerbe, nekem az normálisnak fog számítani, amíg nincsen viszonyítási alapom. Ma a fiatalok tágabb keretrendszerben nőnek fel, és ha az valami miatt elkezd szűkülni, akkor ugyanez a jelenség fordítva fog működni. Ha valami elkezdi korlátozni a megszokott szabadságot, az ember automatikusan elkezd hőbörögni, ez nem kizárólag a fiatalokra igaz. Ez akkor történhet meg, ha a szabályokhoz nem társulnak olyan érvek, amelyekkel később azonosulni tudunk. Ha kicsit eltöprengünk azon, hogy egy ilyen korlátozásra miért van szükség, és meddig fog tartani, meg tudunk békélni a helyzettel, és a szűkebb keretek között is képesek leszünk mozogni, de ehhez azonosulás szükséges és elfogadható magyarázat” – véli a pszichológus.

Mit tegyünk, ha túl sok az opció?

Napjaink különös, egyben reális problémája az, hogy néha túl sok a választási lehetőség, ami dilemmát jelent azzal kapcsolatban, hogy egyes helyzetekben hogyan is döntsünk. „Ha van két farmerem, nem nehéz választani közülük, de ha tizenkettő van, már állok a szekrény előtt, és gondolkozom, melyik legyen. Ha valaki úgy érzi, elveszett a labirintusban, annak a segítségkérést ajánlom, akár egy nála tapasztaltabbtól, akár szakembertől. Ha leírom azt, ami soknak tűnik, már lehet, hogy jóval átláthatóbb lesz. De azért például nem kell egyetemre menni, mert a szülők azt akarják, vagy mások számonkérik rajtunk. Ki lehet próbálni több dolgot is, és idővel ráérezni, melyik megy nekünk a legjobban. Akkor tudni fogjuk, melyik vonalon érdemes továbbmenni” – hozza fel példaként a szakember.

Bereczki Enikő úgy látja, a Z generációt gyakran vádolják azzal, hogy nem tudják értékelni, milyen előnyös helyzetbe születtek. A kutatások azonban mást mutatnak. Egy 2023-as McKinsey & Company Europe Youth Survey szerint a 18–25 évesek 72 százaléka tisztában van azzal, hogy stabilabb gazdasági és technológiai környezetben nőtt fel, mint a korábbi generációk. 

Az értékelés azonban nem a hagyományos „mindent meg kell köszönni” módon jelenik meg: a fiatalok inkább az önállóság, a tapasztalatszerzés és a fenntarthatóság iránti elköteleződésükben fejezik ki tudatosságukat.

Ennyire lusták vagyunk?

Talán az egyik leggyakrabban hangoztatott sztereotípia velünk kapcsolatban az, hogy lusták vagyunk, kényelmesek, és nem akarunk semmi hasznosat tenni. Ez néhányunkat nagyon hamar ki tud hozni a béketűrésből, főleg, ha tudjuk, hogy egyáltalán nem igaz ránk. A digitális kompetenciák korai megismerése például olyan lehetőségeket nyit meg előttünk, amelyek szüleink vagy nagyszüleink számára nem voltak adottak, ennek köszönhetően a karrierépítést is teljesen másképp képzeljük el.

„A Z generáció nem lustább vagy értéktelenebb: sokan nagyon is tudatosan alakítják életüket, munkájukat és kapcsolataikat, alkalmazkodva a gyorsan változó társadalmi, technológiai és gazdasági környezethez. A rugalmasság, az önállóság, a határok kijelölése, a digitális világ kihívásainak kezelése – például a digitális addikciók, videójáték, pornófüggőség stb. – mind részei annak, ahogy a fiatalok megpróbálnak a párkapcsolatukról dönteni és a karrierlehetőségek között navigálni” – fejti ki álláspontját Bereczki Enikő, megemlítve néhány olyan tényezőt is, amelyek valóban hátráltató hatással lehetnek az életünkre.

Nem tudunk lehorgonyozni?

Épp a fent említett okok miatt jelenthet problémát egyes esetekben a stabil párkapcsolati háttér kialakítása. A Pew Research Center 2022-es vizsgálata szerint a 18–29 évesek körében a tartós párkapcsolatokban való részvétel későbbi életkorra tolódik. Azok viszont, akik kapcsolatban állnak, nagyon tudatosan választanak partnert és életformát, figyelembe véve a személyes célokat, a karrierlehetőségeket és a társadalmi környezetet.

A generációkutató szerint egyértelmű, hogy az online tér és az ,,egy kattintásra minden” világ, például a pornográfia könnyen hozzáférhetővé tétele, komoly hatással lehet a fiatalok párkapcsolati készségeire. A kutatások szerint a túlzott pornófogyasztás gyakran torzíthatja a valós kapcsolatokhoz való viszonyt, csökkentheti az empátiát, és a kötődési mintákat is negatívan befolyásolhatja (Journal of Sex Research, 2022). 

Ez a könnyen hozzáférhető inger különösen nagy kihívás a párkeresésnél, mert a fiatalok gyakran irreális elvárásokat alakítanak ki a partnereikkel szemben, vagy nehezebben tudnak érzelmileg elköteleződni.

A párkapcsolatokat illetően saját tapasztalataim azt mutatják, ezeket a döntéseket a környezetünkben látott minták is befolyásolhatják: az általam ismert vidéki vagy hagyományőrző zónákban például nem ritka, hogy már 25 éves koruk előtt házasságra szánják rá magukat a fiatalok.

Megtalálni az egyensúlyt

Generációnkra az is jellemző, hogy a lineáris, egy munkahelyen felépített pályamodellt nem sokan követjük, én is kevés olyan Z-st ismerek, aki ebben gondolkodna. Bereczki Enikő tapasztalatai szerint a work–life balance helyett számunkra inkább a life-work balance elérése jelenti a célt, vagyis az élet sokkal fontosabb, mint a munka. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem a karrier miatt élünk, hanem előtérbe helyezzük a szabadságot és az életminőséget.

Fontos különbség továbbá az előző generációkhoz képest, hogy sokkal többször mondunk nemet. A Deloitte Global Millennial & Gen Z Survey 2023-as adatai szerint a fiatalok 68 százaléka tartja fontosnak a személyes határok kijelölését munkahelyen, kapcsolatokban és szabadidős döntések során, a nemet mondás tehát az önazonosság, a prioritásaink és az energiánk védelmére szolgál.

„Ha a fiatalok megtanulják, hol húzzák meg a határaikat, nagyobb eséllyel tudják védeni az energiájukat, és kevésbé zsákmányolják ki magukat. Ez a készség nem csupán önvédelem, hanem a hosszú távú életvezetés egyik alapja is” – teszi hozzá a szakember. 

Ebben az esetben ráadásul elmondható, hogy az idősebbek éppen most tanulják el tőlünk ezt a módszert.

Bereczki Enikő a tréningeken hallott személyes történetekből egyértelműen arra következtet, hogy a Z generáció nem passzívan sodródik, hanem aktívan alakítja az életét, és nem fél újragondolni a kereteket, legyen szó párkapcsolatról vagy karrierépítésről. Szerinte ez a fajta hozzáállás nem igazán nevezhető generációs problémának, inkább a modern társadalomhoz való tudatos alkalmazkodást jelenti.

Generációnk tehát alapjaiban másképp működik, mint az előzőek, hiszen a világ változásaihoz folyamatosan alkalmazkodnunk kell. Ebből a szempontból már nagy különbséget látok a nálam öt-hat évvel fiatalabbak esetében is, hiszen a változás annyira gyorsan megy végbe, hogy folyamatosan újabb és újabb kihívások formálják át a társadalmi gondolkodást.