A teniszpálya alatt rejtőzött a reneszánsz oltár – új leletek a visegrádi királyi palotában

„A palotát 1934-ben találták meg. Egészen addig a föld alatt volt, és csak középkori forrásokból tudtunk róla. Mindössze egy támfal látszott belőle, az ásatások megkezdése idején a területen lakóházak és gyümölcsöskertek voltak – kezdi a múzeum bemutatását a palota előtti kertben Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója. – Az egyik boltív indítása, azaz néhány kő látszott ki a föld alól. Ezen a ponton kezdett el ásni Schulek János (1872–1948), mivel azt feltételezte Oláh Miklós 1539-ben írt Hungária című könyve alapján, hogy itt lehet a királyi palota lépcsője. Munkája sikerrel járt, az ásatás során a lépcső felett megtalálta a kápolnát, majd a királyi palota többi épületét is.”

A többek közt a Halászbástyát és a János-hegyi kilátót tervező Schulek Frigyes fia, Schulek János egészen 1948-as haláláig vezette a visegrádi királyi palota feltárási munkálatait. 

A palotaromok között egy kőtár építését is tervezte, ám ez a II. világháború kitörése miatt meghiúsult. Az elakadt ásatásokat 1948-tól Dercsényi Dezső és Héjj Miklós vezetésével folytatták. Az 1950-es években vette föl az intézmény a Mátyás Király Múzeum nevet. A feltárások és az azt követő tudományos kutatássorozat, amelyet egy hosszú helyreállítási folyamat követett, ez egészen 2010-ig tartott, tudjuk meg Buzás Gergelytől a palota reneszánsz udvarán, a gyönyörű Herkules-kút hűsítő árnyékában. 

Károlytól Mátyásig épült-szépült

I. Károly magyar király 1323-ban Visegrádra helyezte székhelyét, és a városban egy királyi házat építtetett, ezt I. Lajos bővíttette ki palotává. A ma romjaiban álló épület a XIV. század utolsó negyedében épült I. Lajos, majd Zsigmond király uralkodása alatt. A 123 méter x 123 méteres szabályos elrendezésű palotához észak felől kert, dél felől a Zsigmond által 1424-ben, a régebbi királyi kápolna helyén alapított ferences kolostor csatlakozott. 

Zsigmond 1405 és 1408 között a székhelyét Visegrádról Budára helyezte át, a visegrádi palota ettől kezdve vidéki rezidenciává vált. Mátyás király 1476 és 1484 között a palotát késő gótikus stílusban felújíttatta, a reneszánsz műemlékek nagy része az ő megrendeléseinek köszönhető. 

A Herkules-kút és a Múzsák kútja, a díszudvar loggiája, a kápolna orgonakarzata és oltárai egyben az első emlékei az Alpokon túli Európában az itáliai reneszánsznak.

Kép

Corvin János (1473-1504) hálószobája – Fotó: Páczai Tamás

Az olaszok számára is szenzáció

„A Visegrád Reneszánsza című fejlesztési program 2021-ben indult, és a település középkori emlékeinek feltárását és felújítását foglalta magában. A cél az volt, hogy a visegrádi királytalálkozó hétszázadik évfordulójára, azaz 2035-re ezeket a történelmi épületeket helyreállítsuk. 2024-ben kezdődhetett meg az ásás, már az elején egy fantasztikus leletre bukkantunk. Egy reneszánsz oltár darabjait találtuk meg a palota melletti ferences kolostorban. Ez a legfontosabb kincs, amely az elmúlt száz évben előkerült itt, az oltár megmaradt részei egy teniszpálya alatt rejtőztek. Egy firenzei szobrász, Benedetto da Maiano (a XV. századi reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Verrocchióval azonos szintű művész) készítette Mátyás megrendelésére, a palotához tartozó kolostor szentélyébe. 

Az oltár a XVI. századi török háborúk idején elpusztult, megmaradt részei tavalyig pihentek egy sírgödörben, amely fölé az említett teniszpálya épült. Az oltárt először a Szépművészeti Múzeum állította ki, nyáron érkeztek vissza a leletek, hogy a palota állandó tárlatának részei legyenek. A műtárgy nemcsak itthon szenzáció, hanem az olasz művészettörténészek is óriási felfedezésként tekintenek rá.

A visegrádi királyi palota nagyon ismert műemlék, a magyar múzeumok között is kiemelkedő a látogatottságunk, egy évben száz-százötvenezer vendéget fogadunk.

Sok a diákcsoport, többször volt olyan, hogy igazából kitehettük volna a »megtelt táblát«. Tapasztalatból tudjuk, hogy körülbelül nyolcszáz gyerek fér el egyszerre a palotában. Felkészült kollégáink rendkívül változatos programokkal mutatják be Mátyás király reneszánsz világát, így csúcsforgalomban is garantált a játékos tanulás” – mondja az igazgató, majd hozzáteszi, hogy régi és szoros együttműködésük van történelmi hagyományőrző csoportokkal, a munkatársak közül is többen azok. 

A Duna adta vissza az emlékeket

„Ők például jelmezes tárlatvezetést, középkori életmódbemutatót is tartanak. Az előző csoportot Tóbisz Tinelli Tamás Kossuth-díjas zeneszerző és muzsikus vezette, a Misztrál együttes tagja. Tamás zenés tárlatvezetéseket is szokott tartani, a kisebb gyerekek legnagyobb örömére. A királyi konyhát például úgy építettük fel, hogy használható legyen, itt időnként befűtünk a kemencébe, és középkori receptek alapján főzünk. 

A legnépszerűbb foglalkozásunk viszont az, ahol a XIV–XV. század fegyvereit mutatjuk be.

A gazdag leletanyag jó része a Dunának köszönhető, ugyanis a folyó az, ahová ha egyszer beesett egy kard, akkor nem igazán ugrott utána senki keresgélni. A folyamkotrások során aztán előkerültek ezek a leletek, hogy múzeumunk anyagát gazdagítsák. A fegyvereknek elkészítettük a hiteles másolatait, ezeket adjuk a gyerekek kezébe – természetesen nem kiélezve –, hogy kipróbálhassák, milyen is volt a középkorban kardot forgatni.”

A visegrádi Mátyás Király Múzeum egész évben várja a látogatókat, a jegyárakról, a nyitvatartásról és az aktuális programokról tájékozódhatunk a visegradmuzeum.hu oldalain.