„Foglalkozhatsz azzal, amiben igazán jó vagy” – Amerikai közoktatás magyar szemmel

„Az a legjobb, hogy már korán van választási lehetőséged, nemcsak a tantárgyak között, de még azokon belül is, így azzal foglalkozhatsz, ami valóban érdekel, és abban fejlődhetsz, amiben igazán jó vagy” – foglalta össze kisebbik fiam, amikor arról kérdeztem, mi tetszik neki leginkább az amerikai oktatásban. Lányunk mindig nagyon lelkes volt, amikor a kisebb diákokkal foglalkozhatott, nagyfiunknak pedig legjobb iskolai élményei közé tartozik az a két „field trip”, amikor a focicsapatával egy New York-i stadionban közismert focistákkal együtt hajléktalanoknak osztottak ételt, illetve amikor repülési ismeretek óra keretében egy teherszállító repülőtéren megismerhették a gépeket és a pilóták életét.

Előtérben a gyerekek személyisége

Az Egyesült Államok iskolarendszere erősen decentralizált: államonként számos különbség tapasztalható az iskolába lépés korától, a tananyagon és a számonkérésen át a szünetekig. Az oktatás színvonala pedig nagyban függ az iskola fenntartójának (közoktatásban a helyi önkormányzat) anyagi helyzetétől, így szomszédos városok iskolái között is jelentős eltérések mutatkozhatnak.

Amikor 2022 nyarán New Jersey-be költöztünk, annyit tudtunk: nincs szabad iskolaválasztás, és jelentős különbségek vannak az iskolakörzetek között. 

Azt a tanácsot kaptuk, hogy érdemes olyan jómódú és lehetőség szerint konzervatív irányítású városba költözni, ahol a vélhetően jó ellátottságú iskolák diákjai kevésbé vannak kitéve az aktuális progresszív-liberális ideológiai hatásoknak. 

A konkrét javaslatokat végignéztük, de az első nyári benyomások nem voltak elegendők a megalapozott döntéshez, így végül azt a kisvárost (Denville) választottuk, ahol megfelelő méretű házat tudtunk bérelni, így adott lett az iskolakörzet. 

Gyerekeink eleinte főleg az angol nyelv, a barátok hiánya és az új iskolarendszer miatt aggódtak, de pár nap után már jól eligazodtak az épületben, a tanárok és tantárgyak között, s pár hónap után a nyelv sem okozott gondot.

Az én – szintén indokolatlan – félelmem az iskolai adminisztrációban való eligazodás és a felzárkóztató nyelvprogram (ESL, English as a Second Language) kapcsán keletkezett. 

Tetszett, hogy a kitöltendő papírok nem a korábbi tanulmányi eredményekre, hanem gyerekeim személyiségére, érdeklődésére kérdeztek rá, az ESL-ről pedig kiderült: olajozottan működik és egyszerre hatékony egyéni és rendszerszinten. 

Angolórák helyett ESL-órán vettek részt más külföldi diákokkal együtt, ahol nyelvtudásukhoz mérten haladtak. Fiaink egy év múlva a sikeres teszt után kiléptek, lányunk minimális angol nyelvtudással érkezett, így maradt még, de egy idő után kérte, hogy inkább a „rendes” tanórákra járhasson. 

Az elemi iskola

Az 1-5. osztályos Elementary-ben az osztályokat évente újraszervezik, és minden évfolyamon más tanító oktatja a gyerekeket, így a diákok jóval több évfolyamtársukat ismerik meg, de nem tud kialakulni tartós osztályszintű közösség és diák-tanító kapcsolat. 

Ez egyébként nem is cél, mert sokkal fontosabbnak tartják az iskolaszintű közösségeket, amit számtalan módon erősítenek.

A speciális kötelező tárgyakat – számítástechnika, művészet (rajz, kézművesség), technika (kísérletek), könyvtári óra, idegen nyelv, zene, torna – szaktanárok oktatják, külön termekben, ahova az osztályok együtt mennek át a kétperces (!) szünetekben (felsőbb évfolyamokon is). Az egyórás nagyszünet fele ebédidő, fele szabad játék. Vers-, szövegtanulás és szóbeli felelés nincs (felsőbb évfolyamokon sem), a kevés házi feladat jellemzően az órai munka befejezéséből, esetleg önálló gyakorlásból áll. Tankönyveket sosem hoznak haza, és már elemiben kell kiselőadást készíteni csapatban. A tanév négy negyedévből áll (felsőbb évfolyamokon is), az értékelés elemiben betűk formájában történik.

Tornaórán sokféle sportot kipróbálhatnak, de iskolai szintű sportolási lehetőség nincs, amit a megfizethető városi klubok pótolnak; a szezonálisan meghirdetett sportok közt legnépszerűbb az amerikai foci és az azt kísérő cheerleading, valamint a foci, a kosárlabda és a futás. A nagy létszámú iskolai zenekarba tanév elején bárki, kezdőként is becsatlakozhat; heti egyszer napközben (vetésforgóban, egy tanóra helyett), és egyszer délután próbálnak, évi kétszer fellépnek. Az 5-6 alkalmas délutáni – számomra kissé infantilisnek tűnő, de közkedvelt – játékos foglalkozásokért külön kell fizetni. 

A telefonhasználat tilos; a tanárok elveszik, ha a diák kezében meglátják, és csak nap végén, esetleg csak a tanév végén adják vissza a szülőknek.

Az igazgató nem feltétlenül pedagógus, gyakran gazdasági vezető; a tanítók mellett szakemberek és segítők támogatják a diákokat, például két tanácsadó, akik bármikor felkereshetők nemcsak iskolai témák kapcsán. A differenciált oktatás keretében a speciális igényű gyermekek számára bizonyos tárgyakból külön felzárkóztató órákat tartanak, egyes osztályokban pedig emelt szintű oktatás zajlik. Az ebédek alatt felügyelők, esetenként szülők segítenek. A lányom a segítők közé sorolta a buszvezetőket és azt a városi rendőrt is, aki egy tíz alkalmas játékos tanfolyamon ismertette meg az ötödikeseket a tiltott szerhasználat veszélyeivel.

Kép

Fotók forrása: Antal-Ferencz Ildikó

A középiskola

A Middle School (6-8. évfolyam) átmenetet képez az elemi és a gimnázium között. A legnagyobb újdonságot itt a filmekben is látható iskolai szekrények és laptopok kötelező használata jelentette, és hogy csak néhány tankönyvre van szükség, de már vannak választható tárgyak is. A nap egy tízperces úgynevezett „saját idővel” indul: átfutják órarendjüket, az e-maileket, a hangszórón elhangzanak a napi tudnivalók. Ezután heti kétszer 20 perces tanácsadási óra következik etikai témájú beszélgetésekkel, önismereti feladatokkal. Az órarend kétnaponta változik (A és B nap), mindennap vannak a kötelező alaptantárgyak, minden második nap tornaóra, fogalmazás (gyakorlatilag esszéírás különféle témákban) és a választható tárgyak. 

Angolórán nincs irodalomtörténet, nem kell ismerni a szerzők életét, elemezni műveiket a magyar oktatási rendszerből ismert módon, csak 4-5 könyvet elemeznek egész évben. 

Klasszikusokat nem, legfeljebb XX. századi vagy kortárs szerzők műveit, főleg novelláit, kisregényeit, esetleg néhány verset. Kötelező tárgyak a matek és az angol mellett a társadalomtudományok (ezek történelmet, földrajzot, népismeretet, politikát és gazdaságtant ölelnek fel), a természettudományok (fizika, kémia, biológia), amelyeket csak egy-két évig, nagyon koncentráltan tanulnak. Féléves tárgyak a kötelező egészségtan (health) és a választható technika, háztartási ismeretek, művészetek, zene, számítástechnika, famegmunkálás.

Komoly differenciálás zajlik: matekból három egymásra épülő szint van, angolból és idegen nyelvből pedig kettő. Osztályok nincsenek, csak órai csoportok. Az angol kifejezéseken, az idegen nyelv szavain és a képleteken kívül semmit nem kell megtanulni kívülről, gyakran írnak esszéket és készítenek prezentációkat. 

Sokféle délutáni iskolai klub létezik: zenekarok, kórus, drámakör, társasjáték, művészeti klub, diákönkormányzat, technika, adománygyűjtési önképzőkör, idegennyelvi klub, könyvklub, retorika. A zenekarok és a kórus itt is heti kétszer próbálnak és évi két koncertet adnak, a drámán hónapokon keresztül intenzíven készülnek az éves előadásra; egyesek szerepelnek, mások díszletet készítenek vagy épp a rendezésben, hangosításban, fénytechnikában segítenek.

Az iskolai sportok többsége versenysport, melyek napi kötöttséget és intenzív hétvégi elfoglaltságot jelentenek a diákok és az őket fuvarozó szülők számára, ugyanakkor szoros közösségek is kialakulnak általuk. 

Minden évfolyamon van egy nagy év végi kiruccanás: hatodikban egy kirándulós helyre, hetedikben a New York-i 9/11 WTC emlékműhöz, nyolcadikban vidámparkba. A telefonhasználat tiltása a középiskolában nehezen kikényszeríthető, mert a szabály szerint ugyan a szekrényekben kellene tárolni az eszközöket, de sokan nem teszik be, inkább a mosdókban használják. 

Kép

Szerzőnk és családja a középső gyermek középiskolai ballagásán – Forrás: Anatl-Ferencz Ildikó

A gimnázium

A 9-12. évfolyamos High School átmenetet képez a középiskola és a főiskola között. Napi négy 1,5 órás órájuk van. A történelem kötelező, a természettudományokon belül választható a környezetvédelem vagy állatviselkedéstan is, idegen nyelvet pedig két évig kell tanulni. A választható tárgyak közé sorolható a fa- és fémmegmunkálás (nagyfiam egy használható fém szerszámos dobozt és egy kerti faszéket készített), az elektromosságtan, a háztartási ismeretek, az üzleti ismeretek, a repülési ismeretek (a sportrepülői vezetési engedély már a gimnáziumban megszerezhető), a grafikai tervezés és a drónozás.

Az oktatás itt még inkább differenciált, a harmadik szintű, főiskolai kurzusok elvégzése már beleszámít a főiskolai kreditrendszerbe is, sőt a végzősök kihelyezett egyetemi kurzusokra is járhatnak. 

Az érettségi vizsga angolból és matekból, esetleg természettudományból áll, és már a 11. évfolyamon letehető, majd különböző „pecsétekkel” gazdagítható, melyek számíthatnak az egyetemi bejutásnál. 

A rendszer bonyolultsága miatt iskolai tanácsadó segít a diákoknak eligazodni a pályaválasztás sűrűjében. Ha valaki jó sportoló, az továbbtanulási lehetőséget is jelent számára, mivel ösztöndíjat biztosíthat az egyetemre. 

Végül még két sajátosság, amiket idővel szintén megszoktunk. Az egyik az, hogy nagyobb havazáskor iskolamentes nap (snow day) van, közlekedésbiztonsági okból, de minél kevesebbet használnak el az előírt téli szabadnapokból, annál korábban kezdődik a nyári szünet. A másik az állandó rendőri jelenlét és a havi próbariadó: a diákok ilyenkor a padok alá bújnak, amíg az iskolarendőr végigjárja az épületet… utóbbira remélhetőleg Magyarországon soha nem lesz szükség!