Legyünk mi is kék zóna! – Az életmódváltó települések meghosszabbítják lakosaik életét

Miután Dan Buettner bejárta mind az öt kék zónát, és megértette, mit tesznek az emberek a hosszú és egészséges élet érdekében, elkezdett azon gondolkodni, hogy hogyan lehetne a megszerezett ismereteket az Egyesült Államokban is kamatoztatni. Szakemberekhez fordult, akik azt tanácsolták, hogy kisvárosokban próbáljon meg kék zónákat kialakítani. A Buettner által elindított kísérleti projekthez elsőként a tizennyolcezer fős, minnesotai Albert Lea csatlakozott 2009-ben. 

Az elképzelés az volt, hogy olyan épített környezetet teremtsenek a városban, amely ösztönzi az ott élőket a természetes mozgásra (gyalogos közlekedés a boltba, iskolába, munkahelyre), a helyes táplálkozásra (átállás az egészségesebb élelmiszer-választékra az iskolákban, éttermekben és élelmiszerboltokban), a kapcsolatteremtésre (többek között megfelelő közösségi terek kialakításával), valamint a helyes szemléletmódra. Az USA-ban az elmúlt tizenöt évben további hetven város csatlakozott a mozgalomhoz. 

Ez azt jelenti, hogy több mint egymillió ember döntött úgy, hogy alapvetően változtat az életvitelén.

A kezdet  

„Először is Dan Buettnernek meg kellett győznie a város vezetését arról, hogy felkarolja azt a hihetetlennek tűnő elképzelést, amely alapján Albert Lea is kék zónává válhat – nyilatkozta lapunknak Cathy Malakowsky, az Albert Lea-i Kék Zóna Projekt igazgatója. – Létrejött egy vezetői csapat, amelyet ma is különböző ágazatok – közigazgatás, oktatás, gazdaság, egészségügy, karitatív csoportok – képviselői alkotnak. Mindez nagyban hozzájárult az új irányelvek és jogszabályok elfogadásához, a változtatásokhoz a munkahelyeken és a projekt fenntartásához. Immáron tizenöt éve működik ez a vezetői csapat, és tagjainak köszönhetjük, hogy a mai napig is több projekt és kezdeményezés indul. A legfontosabb tényezők között meg kell említenünk a nyitottságot, legyen szó akár a dohánytermékek szigorúbb feltételekhez kötött árusításáról, vagy arról, hogy minden iskolai étkezéshez friss zöldséget vagy gyümölcsöt kell felszolgálni, vagy hogy az útépítések során járdát is ki kell alakítani. És még egy nagyon fontos lépés volt, mégpedig az önkéntesek toborzása, akik megszervezték ezt az egész közösséget érintő kísérletet.” 

Vitalitásteszt 

Dan Buettner a Minnesotai Egyetemmel (University of Minnesota) együttműködésben kidolgozta a vitalitástesztet, hogy megismerjék a programban résztvevők szokásait. Például, hogy hogyan táplálkoznak, mennyit mozognak, mennyire stresszes az életük. Mindez jó kiindulópontot jelentett ahhoz, hogy felmérjék, milyen egészségi állapotban van Albert Lea lakossága, és milyen magas az átlagos várható élettartam.  

Az első évben, 2009-ben, a városiak 24 százaléka, azaz 3400 lakos csatlakozott a projekthez. Ők vállalták az életmódváltást. 

Egy évvel később újra elvégezték a vitalitástesztet a résztvevők körében, és kiderült, hogy a várható élettartam jobban nőtt, mint amire a szakemberek számítottak: átlagosan 3,2 évvel.  

(A várható élettartamot felmérő vitalitásteszt angolul a Kék Zóna Projekt hivatalos honlapján ingyenesen kitöltető: https://apps.bluezones.com/en/vitality) 

Az első lépések Albert Lea-ben 

A kék zónák tapasztalatai bizonyították, hogy milyen fontosak az egyéni szinten kialakított helyes célok. A projektben résztvevők számára ezért tanfolyamot szerveztek, ahol szakemberek segítségével pontosan megfogalmazták egyéni célkitűzéseiket, és lépésekre lebontva meghatározták az ahhoz vezető utat.  

A következő fázist a moaik megtartó ereje inspirálta. A japán Okinaván a tradicionális moai biztonságos szociális hálót jelent. A moaik eredetileg olyan csoportok, amelyek azért jönnek létre, hogy különböző társadalmi, pénzügyi, egészségügyi vagy spirituális támogatást nyújtsanak tagjaik számára, idővel azonban ezek életre szóló baráti társaságokká válnak. Tehát ezek mintájára közösségi gyaloglóköröket, úgynevezett sétáló moaikat hoztak létre. 

A projektben résztvevőket kisebb csoportokra osztották, és azt kérték tőlük, hogy a következő tíz hétben együtt sétáljanak. 

A rendszeres közös mozgásnak és az időközben szövődött barátságoknak köszönhetően, ezeknek a csoportoknak több mint hatvan százaléka még évekkel később is együtt maradt. 

Sőt, igazi moaikká lettek: történetük a közös sétával indult, mára pedig egymást támogató baráti körökké alakultak. 

Kép

Albert Lea átalakított főutcája − forrás: Profimedia − Red Dot

Az optimális városi környezet kialakítása 

Dan Buettner a projekt kezdetétől fogva hangsúlyozta a lakóközösség és a városvezetés részvételének és elkötelezettségének fontosságát. Képzeljünk el egy gyönyörű kisvárost, amely nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával ahhoz, hogy utcáin gyalog vagy biciklivel közlekedjenek az emberek. Albert Lea-nek volt egy hatalmas, de szinte haldokló főutcája, miközben négy városnegyede közül egyikből sem vezetett járda a belvárosba, sőt néhol mezőkön kellett átkelniük az itt élőknek, ha iskolába, templomba vagy étterembe szerettek volna menni. 

Az optimális környezet megteremtése érdekében azon kezdtek el dolgozni, hogy a város bejárhatóbb és élhetőbb legyen. Több kilométernyi biciklisávot és járdát építettek, és élhető köztereket alakítottak ki. A központhoz közeli tó partját pedig gyönyörűen parkosították, sétányt építettek, amely így már nemcsak testmozgásra ad alkalmat, hanem igazi szabadtéri találkozóhellyé vált. Néhány éven belül több mint nyolckilométeres gyalogos, kocogó és kerékpáros útvonalat hoztak létre a tó körül, amelyet The Blue Zones Walkwaynek, azaz Kék Zóna sétánynak neveztek el.  

Ezek a változások további kedvező hatást gyakoroltak nemcsak a lakosok, hanem az egész település életére. 

A megnövekedett belvárosi gyalogosforgalom fellendítette a helyi üzletek forgalmát, ami további vállalkozásokat vonzott ide, az itt található ingatlanok értékét pedig huszonöt százalékkal növelte. 

A városközpont felpezsdült élete pedig további bevételekhez juttatja ma is az önkormányzatot.   

Az egészséges táplálkozás támogatása 

Albert Lea-ben új élelmiszer-politikát is bevezettek. A Kék Zóna Projekthez csatlakozó élelmiszerboltok és éttermek a kínálatukat megváltoztatták, hogy könnyebben elérhetővé tegyék a helyiek számára az egészséges táplálékot, így segítve őket étkezési szokásaik átalakításában. Ezekben az éttermekben például már nem szolgálnak fel automatikusan kenyeret az ételekhez, hanem azt külön kell kérni; a szendvicsekhez pedig alapvetően gyümölcsöt kínálnak, de persze lehet sült krumplit is rendelni az amerikai szokásokhoz híven. Az élelmiszerboltokban külön kék zónás „folyosókat” alakítottak ki, ahol a javasolt étrendnek megfelelő alapanyagok kaphatók, és bevezették például az „egészséges szerda” kampányt, amelynek keretében hetente egyszer tíz százalék kedvezményt adnak ezekre az árukra.  

A kék zónák szemlélete az iskolákban is megjelent, így a gyerekek számára lehetségessé vált, hogy fiatal koruktól kezdve az egészségesebb életmódot válasszák. Az állami iskolákban például vizespalacktöltőket helyeztek el, hogy a cukros üdítők helyett a vízivásra ösztönözzék a gyerekeket; az ételautomatákban egészségesebb ételeket lehet választaniuk; bevezették a tízóraikocsi-programot, valamint iskolai közösségi kerteket alakítottak ki.

A közösségben rejlő erő 

A kék zónák talán legfontosabb tanítása a közösségben rejlő erő, amelyet Albert Lea példája is bizonyít. Míg kezdetben az itt élők negyede csatlakozott a Kék Zóna Programhoz, ez a szám mára jócskán megduplázódott. Egy 2021-es felmérés szerint Albert Lea lakosságának 74,3 százaléka gondolja úgy, hogy a város virágzik, szemben a 2014-ben mért 44,6 százalékkal. A 2021-es vizsgálat eredménye kimutatta, hogy az itt élők 67,3 százaléka legalább heti háromszor legalább harminc percet sportol, míg ez az érték 2014-ben 56,7 százalék volt. 

Azoknak, akiknek korábban magas volt a vérnyomásuk, a felére, akiknek pedig korábban magas volt a koleszterinszintjük, több mint a felére csökkentek az értékeik a fent említett hét év alatt. 

A dohányosok száma ugyanezen időszakban 21,2 százalékról 7 százalékra szorult vissza. És végezetül egy érdekes adat: míg 2014-ben az itt élők 35,5 százaléka aggódott az anyagi helyzete miatt, 2021-ben ez a szám már csak 23,2 százalék volt. 

Ha ellátogatunk Albert Lea város hivatalos honlapjára, láthatjuk, hogy a hét minden napján reggeltől estig a legváltozatosabb közösségi, spirituális, önkéntes, szabadtéri, kulturális programok közül lehet választani. „A városi könyvtár által szervezett könyvklubok és kézműves foglalkozások iránt például akkora az érdeklődés, hogy csak várólistára lehet feliratkozni – mondja a projektvezető –, a belvárosi programjaink évről évre több mint százezer embert vonzanak, a City Arena pedig, ahol fiatalok és idősek egyaránt korcsolyáznak vagy hokiznak, évente 145 ezer látogatót fogad.” 

„Minden napom minden órája a pozitív változások szimbóluma – vallja az igazgatónő. – Egészségesen étkezem, önkénteskedem, rendszeresen találkozom a barátaimmal, minden adódó alkalommal kerékpározom – nyaranta naponta tizenhat kilométert biciklizem –, beleértve a munkába járást, majd a nap végén a hazautat. Tegnap este például az Egyesült Út (United Way) nevű nonprofit szervezet önkéntes bizottsági ülésén vettem részt. Olyan csoportoknak nyújtunk támogatást, amelyek pozitív hatást gyakorolnak közösségünkre. Az este során pizzát szolgáltak fel, de salátával, külön nyers réparudacskákkal és friss almával, a vacsorához pedig vizet ittunk. 

Ma az ebédidőmben tíz kilométert bicikliztem a Fountain Lake körül kiépített kerékpárúton, este pedig majd csatlakozom a könyvklubomhoz, de most kézműveskedni fogunk, egészséges harapnivalókat eszünk, és biztos vagyok abban, hogy sokat nevetünk. 

Szeretek Albert Lea-ben élni, olyan gyönyörű város, és annyi lehetőséget kínál a szabadtéri kikapcsolódásra, töltődésre.” 

Hogyan is kezdjünk neki egy ilyen, az egész életünket átalakító projekthez? „Kezdjük kicsiben, és építsünk nagyot – tanácsolja Cathy Malakowski. – Elsőként érdemes egy apró változtatással indítani, aztán még eggyel és még eggyel. Hamarosan a kis változtatások láncolatát hozzuk létre, amelyek aztán nagy változást eredményeznek.” 

A magyarországi kísérlet: Pécel 

Egy adventista mondás szerint: „Az egészség Isten ereje”. Az Adventista Egyház tanítása ennek értelmében aktív és egészséges életstílust szorgalmaz. Talán nem véletlen, hogy a magyarországi adventista közösségből indult az a kezdeményezés, amely egyrészt arra irányul, hogy hazánkban minél szélesebb körben megismertesse a kék zónákra jellemző életmódot, másrészt pedig létrehozzanak egy Kék Zóna Központot Pécelen, az egyház hazai centrumában.  

„A Loma Linda-i adventisták példája sokat segít nekünk. Hiszen ők – a másik négy kék zóna lakóival ellentétben, akik ösztönösen követik az őseiktől örökölt életmódbeli hagyományokat – tudatosan építették ezt a kultúrát – mondja dr. Ősz-Farkas Ernő adventista teológus-gyógyszerész, a Kék Zóna Program vezetője. – Ezeket az életmódelemeket mi is valljuk, gyakoroljuk, ezért gondoltuk úgy, hogy hitelesen tudunk foglalkozni a témával, különös tekintettel Loma Linda példájával, ahol jómagam hosszabb időt töltöttem, így személyes tapasztalatokat szerezhettem az ott élők mindennapjairól.” 

A hazai projekt egyik első lépése a Pécelen 2024 kora tavaszán megtartott hathetes előadássorozat volt, mely a nagyszámú érdeklődőre való tekintettel 2025 januárjában folytatódik Kék zóna plusz címen. 

„Hosszú távon szeretnénk az előadássorozatot országos programmá fejleszteni – folytatja a teológus. – Másrészt szeretnénk egy Kék Zóna Központot elindítani, hiszen minden változás közösségi támogatással történik. Loma Lindán is ezt láttam. Ott olyan erős a közösségi élet és támogatás, hogy az embert önkéntelenül is magával ragadja. Emlékszem, amikor először jártam ott vagy harminc évvel ezelőtt. Egyszerűen nem tudtam megtenni, hogy reggelente ne menjek kocogni én is. Szinte mindenki így kezdi a napot, ez a kultúrájuk része. És ez nagyon fontos: a kultúra része. A kultúránk határozza meg ugyanis az életmódunkat, ezért valójában nem életmód-, hanem kultúraváltozás kell. Ehhez pedig a közösség támogatása elengedhetetlen.”  

Az érdeklődők bővebb információt a péceli adventisták honlapján találhatnak:  

https://adventista.hu/kek-zona-pecelen/ 

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.