A közösségi média használata is környezetszennyezés – Mekkora képeink és videóink környezeti lábnyoma?

Ne írjuk még le a Facebookot! Ez volt Klausz Melinda előadásának címe azon a közösségi médiáról szóló konferencián, amelyen részt vettem. Munkám fontos része a környezeti és fogyasztói tájékoztatás és edukáció. Nagyon kíváncsi voltam arra, milyen trendek jellemzőek ma a közösségi médiára, és melyek azok az eszközök, amelyekkel a legtöbbekhez el lehet jutni. A felhasználók számát tekintve a Facebook vezet Magyarországon. Ha viszont a csatornán eltöltött időt nézzük, akkor magasan a TikTok az első. 

A legnépszerűbb eszköz pedig a rövid videó, amely a TikTokot követve a Facebookon, az Instán és a YouTube-on is megjelent. 

A konferencián azt is megtudtam, hogy ma már a fotódokumentáció sem menő, mert „illik” a fotókból is rövid videókat készíteni. Minden platform nagyon szereti, ha az általa kínált sablonokat és zenéket használjuk ehhez. Ilyenkor pedig az algoritmus támogatóan áll hozzánk és kisfilmünkhöz.

Az aktív, 16 és 64 év közötti internethasználók körében még mindig a Facebook a legnépszerűbb közösségimédia-platform, Magyarországon az internetezők 88,3 százaléka használja. A Messenger sem marad el tőle, a felhasználók 85 százalékában népszerű. Az Instagramot 56,8, a TikTokot pedig az internetezők 46 százaléka pörgeti rendszeresen. De ha az egyes fórumokon eltöltött időt nézzük, akkor a TikTok toronymagasan a csúcsra kerül. Ezen a platformon ugyanis átlagosan havonta 27 óra 15 percet töltenek el a felhasználók, míg a Facebookon 16 óra 27 percet, az Instán pedig 6 óra 34 percet.

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Ha a környezet is szót kapna…

Nyáron egy csodás kis horvát szigeten bicikliztem, amikor megakadt a szemem egy út széli hirdetésen. Egy agroturizmusból élő bájos ottani vállalkozás úgy reklámozta magát, hogy helyi olívaolajjal, borral és wifivel várja kedves vendégeit. Hiszen valljuk be, internet nélkül ma már létezni sem tudunk, és a helyi gasztronómia wifi nélkül mit sem ér. 

Hogyan posztolnánk különben azonnal a poharunkba töltött friss fehérborról, vagy a hozzá felszolgált helyi sajtokról és sonkáról készült képet vagy videót? De hová kerülnek ezek a fényképek és kisfilmek? 

Bevallom, jómagam ez idáig nem gondoltam bele, hogy azok az adatközpontok, amelyek kiszolgálják a közösségi média platformjait és a streamingszolgáltatókat, mekkora környezeti lábnyommal üzemelnek. Ezek a hatalmas számítógép- és szerverparkok óriási energiaigénnyel működnek, és rengeteg hőt termelnek. Ezért hatalmas mennyiségű vízre is szükség van a hűtésükhöz. Mai világunk adatközpontjainak környezeti lábnyoma eléri, és egyes kutatások szerint, meg is haladja a polgári repülés globális környezetterhelését. Engem megdöbbentett ez az információ. Nemrégiben készítettünk öt új videót a TikTokra arról, mi mindent tehetünk azért, hogy ne romoljanak el a háztartási gépeink. Mekkora lehet ezeknek a filmeknek a környezeti lábnyoma? 

Egy 2023-as tanulmányban található képlet segítségével kiszámoltam. Az öt kisfilm összesen 2392,6 MB méretű (vagyis kerekítve 2,4 GB). A környezeti terhelést szén-dioxid-egyenértékben a következőképpen kell számolni: adatmennyiség (GB) × 0,00375 kWh (energiafogyasztás; ezt már 2025-re extrapoláltam a tanulmányban szereplő értékből) x 0,23314 CO₂ (1 kWh szén-dioxid egyenértéke) × 24 (napi órák száma) × 365 (napok száma egy évben; ez tetszőlegesen helyettesíthető a vizsgált időszaknak megfelelő napok számával). 18,38 kilo­gramm szén-dioxid jött ki. Vagyis, ha az öt kisfilmünk egy évig fenn lesz a neten, akkor ez 18,38 kilo­gramm szén-dioxid-kibocsájtásnak megfelelő környezeti terhelést jelent egy év alatt. Ha ezt autózási távra szeretnénk átváltani, akkor úgy számolhatunk, hogy egy kilogramm szén-dioxid-kibocsájtással járó környezetterhelés nagyjából 4 kilométer autózás környezetterhelésének felel meg. 

Így az eredmény 73 kilométer autózás. Összehasonlításképpen egy óra online videókonferencia környezetterhelése körülbelül kétszer-háromszor ekkora.

Az Instán 2017 ősze óta, vagyis amióta fenn vagyok – és ez az a platform, amelyet nem is használok napi szinten –, összesen 1260 posztot tettem ki. Ezek között vannak videók és több fotóból álló posztok is. A blogspot.com oldalam még nincs kétéves, de már 106 írásom és 875 fényképem tárolódik valahol a felhőben. Vagyis valamilyen adatközpont szerverén. És akkor ott van még a Facebook és ma már a TikTok is. Mert ugye, haladni kell a korral, a konferencián is megmondták, és én magam is látom, hogy sehol máshol nem tudunk annyi mindenkit elérni ma az üzeneteinkkel, mint a TikTokon. 

Hiába szeretek sokkal jobban írni, beszélni kell, méghozzá frappánsan, röviden, lenyűgözően. A közönség ugyanis három-öt másodpercet szán arra, hogy eldöntse, hajlandó-e meghallgatni, amit mondok. Egy éve adtam be a derekam, és álltam vén X-es fejjel a kamera elé, pedig sokáig tiltakoztam ellene. Ma pedig már tizenhét videónyi anyagban magyarázom a háztartási gépek okos használatát.

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

Karácsony a Netflixen

Egy 2022-ben publikált tanulmány (a továbbiakban: Karbonlábnyom-tanulmány) szerzője négy csatorna – a YouTube, a Netflix, a Facebook és a TikTok – használatát hasonlította össze. 

Globálisan a Netflixen hatszor, a TikTokon kétszer annyi időt töltünk, mint a YouTube-on. A Facebookon pedig mindössze tizedannyit. 

Szöget ütött a fejembe, vajon mekkora lehet a Netflix környezeti lábnyoma? Vajon hány kilométer jönne ki, ha tegyük fel az 1,2 millió hazai Netflix előfizetőből például karácsonykor egymillióan megnéznék mondjuk az Igazából szerelem című filmet és még egy újdonságot. Ez tehát összesen hárommillió óra netflixezést jelentene. 

A 2019-es úgynevezett The Shift Project keretében még úgy számolták, hogy fél óra netflixezés 1,6 kilo­gramm szén-dioxid-kibocsájtásnak felel meg, de ezt azóta más kutatások felülbírálták. Az International Energy Agency honlapja szerint ma egy órára 0,036 kilogrammal (36 grammal) kell számolni. A matek tehát így néz ki: 300 0000 „Netflix-óra” szorozva 0,036 kilogramm szén-dioxiddal. Az eredmény így 108 000 kilogramm szén-dioxid. Ez autózási kilométerben 432 000 kilométer.

Mit tehetünk itt és most?

A Karbonlábnyom-tanulmány szerzője zárszóként megjegyzi: a közösségi média használata olyan láthatatlan környezetszennyezés, amely hatással van a bolygónk levegő-, víz- és zajterhelésére. A meredeken növekvő internethasználat, valamint a közösségi média trendjei hozzájárulnak a globális szén-dioxid-kibocsájtás növekedéséhez. 

Véleménye szerint az internethasználók korlátozása lehetetlen, ezért a megoldást az adatközpontok és a technológia fenntarthatóbbá tétele jelentheti. 

Én azért ilyenkor mindig elgondolkozom azon, vajon mit is tehetnék. Tudom, hogy az internet számos tekintetben segíti és megkönnyíti az életünket. Nyilván jóval környezetbarátabb egy óra online találkozó a maga 43 kilogramm szén-dioxid-kibocsájtás egyenértékével, mintha a találkozó minden résztvevője repülőre ülne. Talán, ha a két filmet moziban nézi meg egymillió ember, az is nagyobb terhelés összességében, mint az otthoni netflixes mozizás. 

Szerintem a tudatosság sokat jelent: ha nem tárolok a felhőben olyan leveleket, fényképeket és videókat, amelyeket nagy valószínűséggel soha nem fogok semmire sem felhasználni, azzal csökkenthetem a lábnyomomat, nem utolsósorban helyet takarítok meg azoknak az emlékeknek a tárolására, amelyekről nem szeretnék lemondani. A hírlevelekről, amelyeket sosem olvasok el, leiratkozom. És mielőtt megosztok egy videót a közösségi médiában, felteszem magamnak a kérdést: ezt most biztosan szeretném? Ha csak minden negyedik-ötödikről lemondok, már tettem egy lépést. 

A cikk Mészáros Fanni Kis döntések, nagy dilemmák című sorozatának keretében jelent meg a Képmás magazinban. További részei itt érhetőek el.

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.