„Most kéne abbahagyni!” – Amit a falászavarról tudni érdemes

A betegség persze ennél jóval összetettebb. Pontosan mit értünk falászavar alatt? – Erről kérdeztük dr. Babusa Bernadettet, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusát.

– Rohanó világunkban sokszor hajlamosak vagyunk összevissza étkezni. De ez még nem elegendő ahhoz, hogy falászavarról beszéljünk. Hogyan ismerhető fel a betegség?
– A falászavart kontroll nélküli falásrohamok jellemzik, amelyek során olyan mennyiségű ételt fogyaszt el az illető, ami biztos, hogy nagyobb, mint amit a legtöbb ember ugyanannyi idő alatt meg tudna enni. Falásroham akkor is jelentkezhet, amikor az illető nem éhes. Ilyenkor az illető a szokásosnál gyorsabban eszik egészen addig, amíg kellemetlen teltségérzet nem jelentkezik.

A falásrohamok általában egyedüllétben zajlanak le, és nagyfokú bűntudat kíséri azokat.

Jellemző továbbá, hogy a falásrohamot nem követi kompenzáló viselkedés (pl. hánytatás, hashajtózás, túlzott mértékű testedzés), mint a bulimia esetében, aminek következtében a falászavarban szenvedők fele elhízott.

– A falászavart gyakran összekeverik az elhízással. Miben különbözik egymástól a két betegség?
– A falászavar szoros összefüggésben áll az elhízással, viszont a táplálkozási szokások terén több különbség is jelentkezik közöttük. A falászavaros elhízottak a falásrohamok alatt és a köztes időszakokban is több kalóriát fogyasztanak, és jellemzőbbek rájuk a kaotikus evési szokások. Jobban foglalkoztatja őket a testsúlyuk és az alakjuk, mint a falászavar nélküli elhízottakat, illetve gyakrabban fordulnak elő náluk egyéb pszichiátriai zavarok, például depresszió.

– Milyen összefüggés van a falászavar és a depresszió között?
– A kapcsolat igen szoros: a falászavaros emberek megközelítően fele szenved depresszióban. Sokan közülük a falásrohamokkal próbálnak megküzdeni a negatív érzésekkel. Azok pedig, akiknél jelenleg nem állnak fenn depressziós tünetek, gyakran számolnak be múltbeli sérelmekről.

– A diagnosztizálás után pszichoterápia segítségével kezelik az ilyen tünetektől szenvedő betegeket. Hogyan segít ez a módszer?

– A falászavar kezelése komplex módon zajlik, amelynek két fő célja a falásrohamok megszüntetése és a testsúly csökkentése.

A pszichoterápiáknak több formája is hatékonyan működik a falászavar kezelésében, így például a kognitív viselkedésterápia, az interperszonális terápia és a dialektikus viselkedésterápia.

A gyógyítás során kiemelt cél – az evések feletti kontroll visszaszerzése és az egészséges evési szokások kialakítása mellett – a negatív érzelmekkel való megküzdés elsajátítása és új megküzdési stratégiák tanulása. Lényeges megismerni a falászavarban szenvedőknek azt is, hogy az ő esetükben mi váltja ki a falásrohamot (negatív érzések, konfliktusok, rosszabb hangulati állapot, szorongás). Meg kell tanulniuk olyan hatékony technikákat, amelyek az érzelmek megfelelő szabályozásában és a feszültségtoleranciában lehetnek segítségükre.

Kép: Designed by rawpixel.com / Freepik

A kezelés során az egyik alapvető problémát az jelenti, hogy a falászavarban szenvedő betegek nagy része elhízott, ezért nem feltétlenül a falászavar miatt kérnek segítséget, hanem inkább azért, mert fogyni szeretnének. Ennek következtében több szakma is érintett a kezelésükben.

Az első irány pszichológiai módszereket alkalmaz, a második pedig testsúlycsökkentő eljárásokat. Azonban a nemzetközi irányelvek ajánlása alapján a két módszer egyidejű alkalmazása bizonyul a leghatékonyabbnak.

– A klasszikus evészavarokhoz képest sokkal több férfi szenved falászavarban. Mi lehet ennek az oka?
– Az evés- és testképzavarok jellegzetesen női betegségeknek számítanak, így a kutatások is elsősorban a nőkre és a karcsúság által meghatározott testképzavarra koncentráltak, elhanyagolva ezzel a férfiaknak a testükkel kapcsolatos aggodalmait. Azonban az utóbbi két évtized kutatásai rávilágítottak arra, hogy a férfiak is érintettek az evészavarokban. Ma már azt mondhatjuk, hogy az összes klasszikus evészavaros (anorexiás és bulimiás) eset 15 százalékát a férfiak teszik ki.

Ugyanakkor a falászavarnál az esetek 40 százalékát a férfiak teszik ki.

Évtizedekig élt az a nézet, miszerint a férfiak esetében nem olyan erős a médiából érkező testi megjelenéssel kapcsolatos nyomás. Ma már azt látjuk, hogy a férfiak is felzárkóznak e tekintetben, rájuk is igen nagy befolyással van a média által sugallt ideális férfi testkép. Sokan annak érdekében, hogy elérjék azt az áhított izmos, szikár alakot, egészségtelen diétába kezdenek, amely hozzájárulhat a falászavar kialakulásához. Az egészségtelen illetve a sikertelen diéta is a kiváltó tényezők egyike lehet.

A falászavar tekintetében talán közrejátszik az a tendencia is, hogy míg a női evészavarok esetén gyakran találkozunk az önhánytatással vagy a hashajtózással, addig a férfiak sokkal inkább hajlamosak a szigorú diétázásra vagy a túlzásba vitt testedzésre mint kompenzáló eljárásra.

– A kilencvenes évek elején írtak először erről a betegségről. Lehetséges, hogy már korábban is fennállt ez a kór, csak nem tudtunk róla?
– A betegség már korábban is létezett, azonban ahhoz némi időnek kellett eltelnie, mire új evészavar-kategóriaként jelenhetett meg. Ugyanez volt a helyzet a bulimiával is, amelyet először az anorexia egyfajta altípusaként írtak le kezdetben, majd később önálló betegségként nevezték meg.

– Az Egyesült Államokban évek óta jegyzett gyógyszer a lizdexamfetamin-dimezilát hatóanyagú Vyvanse perorális kapszula. Van rá esély, hogy Magyarországon is meg lehet majd vásárolni ezt a gyógyszert? 
– Jelenleg hazánkban nem érhető el, arról pedig nincs információm, hogyan áll a gyógyszerengedélyezés folyamata. A gyógyszeres kezelést a pszichoterápia sikertelensége esetén szoktuk csak javasolni.

– Talán a legfontosabb kérdés: hogyan előzhető meg a falászavar?
– Az evészavarok megelőzése több színtéren is zajlik, viszont kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az evészavarban szenvedő minél hamarabb megfelelő szakértői segítséget kapjon, már a korai tünetek jelentkezése során. Maga a megelőzés az egészséges evési szokások elsajátításánál, továbbá a testtel és ételekkel kapcsolatos valós attitűdök tanításánál kezdődik.

A falászavarban szenvedőkre általában jellemző, hogy mozgásszegény életmódot élnek. A sportnak számos pozitív hatása van a lelki egészségre, így például javítja az általános közérzetet, csökkenti a szorongást és a depresszió érzését, növeli az önbecsülést, és jótékony hatással van a testképre. A rendszeres testmozgásnak ilyen szempontból nemcsak a megelőzésben, hanem a kezelésben is fontos szerepe lehet.