Miről ismertük meg az orvosokat régen és ma? – Egy kis orvosi jelképtan

Aszklépiosz botja

A mai legismertebb orvosi jelkép – többek között a WHO szimbóluma is – a botra tekeredő kígyó.

Ezzel ábrázolták a görög mitológiában a gyógyítás istenét, Aszklépioszt (latinosan Aesculapius). A kézben tartott bot ősi hatalmi jelkép, a kígyó pedig a legelső kultúrák óta az okosság, a veszélyesség és a megújulás szimbóluma, nem csoda tehát, ha a gyógyításnak is „címerállata” lett. Ez a bot egyébként eredetileg talán a fonálférgek okozta betegség kezelésének eszköze lehetett, mivel a gyógyítók még századokkal később is úgy kezelték ezeket a bajokat, hogy a féreg bőr alól kibukkanó részét kis botra helyezték, majd lassan rátekerve kihúzták. Lehet, hogy a vándorgyógyítók azután büszkén hordozták mesterségük reklámjaként a botra tekert férgek sorát. Az is lehetséges, hogy ennek a gyógyítási módszernek az ismertetésére készített ábra alakult később, az eredeti jelentést félreértve kígyós bottá.

Az Ószövetségben is megjelenik egy nagyon hasonló szimbólum, a nehustan, ahogyan azt a Bibliában Mózes 4., Számok könyvének 21:4–9 versei említik. A vadonban, amikor mérges kígyók támadása sújtotta az izraelitákat, Mózes az Úr parancsát követve egy rézkígyót emelt magas póznára, és ránézve az emberek meggyógyultak. A kígyó szobrára tehát a gyógyulás eszközeként tekintettek. A keresztény magyarázat szerint a rézkígyó Jézus megváltó kereszthalálának az előképe volt, mivel mint egykor a póznára emelt kígyó, úgy a keresztre szegezett Megváltó is gyógyulást hozott népének.

Az Aszklépiosz-bot korunkban a mentőszolgálatok jelképeként látható leggyakrabban, egy hatágú csillag közepén.

Ez a hatágú csillag „az Élet csillaga”, amely egy új, 20. századi jelkép. Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanis eleinte narancssárga keresztet használtak a mentőszolgálatok járművein, de mivel ez túlságosan hasonlított a Vöröskereszt védett jelképéhez, az Amerikai Vöröskereszt panaszt nyújtott be 1973-ban a Szövetségi Kormányzathoz. Emiatt tervezte meg Leo R. Schwartz, az Egyesült Államok Autópálya Közlekedésbiztonsági Hivatala mentőszolgálatokért felelős vezetője az Aszklépiosz-bot köré az Élet csillagát, amelynek hat ága az elsősegély-nyújtás hat alapelvére utal. Később ez vált világszerte a különféle mentőszervezetek nemzetközi jelképévé.

Hermész szárnyas-kígyós botja

Aszklépiosz botját gyakran összekeverik egyik istentársának, a holtak lelkét az alvilágba vezető (és nem mellesleg az istenek hírnöke, valamint a tolvajok istene szerepét is betöltő) Hermésznek a szárnyas botjával, a caduceus-szal. Erre a Hermész-botra két, egymásra néző kígyó tekeredett, amelyek az élet–halál kettősségét, a szárnyak pedig a lelket szimbolizálták. Egymást keresztező testük az ábrázolásokon gyakran nyolcas számalakokat ír le, a nyolcas szám pedig a végtelent jelképezi. Újabban még az is fölmerült, hogy a caduceus valójában az orvoslás egyiptomi hieroglifájának, „átdolgozott” vagy félreértett változata. Jóval több misztikus, okkult értelmezése van tehát a Hermész-botnak, a kígyó miatt azonban ezt is használják egészségügyi jelképként. Főleg kereskedelemmel is foglalkozó gyógyszeripari cégek logóiban látható.

Kép

Orvos vizeletet vizsgál - Olajfestmény ifj. Daniel Teniers követőjétől, 17. sz.

Vizeletvizsgáló lombik

A történetileg első, biztosan azonosítható orvos-jelkép, a vizeletvizsgáló lombik vagy üveg 8-9. századi bizánci orvosi könyvekben jelent meg, és a 13. századtól a nyugati kódex-ábrázolásokon is egyre gyakrabban föltűnt.

Az uroszkópiához (vizeletvizsgálathoz) használt üveg egészen a 19. század elejéig gyakori motívum maradt az európai festészetben és illusztrációs anyagban. Érdekes egyébként, hogy a 17. században a híres ókori orvos, Galénosz több metszeten is bilivel a kezében látható, vagyis az orvost nem csupán a vizelet, hanem a széklet vizsgálatával is összekapcsolták. (Az orvosok egyik ókori gúnyneve a „szkatophagosz”, azaz széklet-evő volt!)

Fecskendő

A 17. századtól azonban újabb orvos-jelkép jelent meg a színen: a fecskendő. Ez azonban nem bőrbe adott injekcióra, hanem beöntésre szolgált. Az általában nagyméretű, legalább félméteres klistély orvos-szimbólumként – különösen karikatúrákon – egészen a 19. század második feléig felfedezhető. Manapság legföljebb kicsinyített változata, a fecskendő látható orvos-ábrázolásokon.

Fonendoszkóp és fehér köpeny

Az időrendben következő orvos-szimbólum a 19. század legelején, Laënnec által föltalált sztetoszkóp lett. A sztetoszkóp, illetve a belőle kialakult fonendoszkóp az 1890-es évektől máig „az orvos” legelterjedtebb jelképe maradt – ám csak a sebészi műtőkből hódító útjára indult fehér köpeny mellett. Ha manapság a Google képkeresőjébe beírjuk azt a szót, hogy „doctor”, 90 százalékban fehér köpenyes, fonendoszkópos férfiak és nők képe jelenik majd meg a szemünk előtt.

Érdekes egyébként, hogy mind a fehér köpeny, mind pedig a fonendoszkóp lassan kezd elavulni.

Az előbbi – legalábbis nyugaton – nemcsak a műtőkből, hanem lassan a kórházakból, rendelőkből is kikopik, az utóbbit pedig előbb-utóbb elektronikus szerkezetek váltják majd föl. Nehéz megjósolni, vajon mi lesz a jövő legfőbb orvos-attribútuma. Kialakul-e egy olyan műszer vagy ruhadarab, amely a gyógyítást jelképezni képes? Egyre vizuálisabb és egyre ideogramma-függőbb világunkban ugyanis föltétlenül szükség lesz ilyenre.