Mennyit ér az újszülött vére?

Minden édesanya szeretne felelősen dönteni, és szeretne mindent megtenni a gyermekéért, de ehhez hiteles információkra, valós számokra, nem pedig riogatásra, esélylatolgatásra van szüksége. „Mielőtt bárki is prekoncepcióval vádolna a köldökvérőssejtek felhasználásával kapcsolatban, hadd szögezzem le a következőt: a köldökvérőssejtjei fantasztikus lehetőséget jelentenek a vérképző őssejt-transzplantációban, és rengeteg előnnyel rendelkeznek az egyéb forrásból származó vérképző őssejtekkel szemben.

Ugyanakkor azt sem hallgathatjuk el, hogy alkalmazásuk számos nehézséggel is jár, sok beteg számára nem jelentenek előnyös alternatívát, sőt, rosszabb gyógyulási esélyt kínálnak, mint más őssejtforrások”

– vallja dr. Kriván Gergely, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs osztályának főorvosa.

Mi az az őssejt?

Az őssejtek olyan osztódásra képes sejtek, amelyek még nem specializálódtak, így alkalmasak lehetnek különféle elhasználódott, károsodott, hiányzó sejtek pótlására különböző betegségekben. Az őssejtek két alapvető tulajdonsággal rendelkeznek: egyrészt életük végig megőrzik osztódási képességüket, másrészt többféle sejttípus is képződhet belőlük. Háromféle őssejtet különböztetünk meg aszerint, hogy az egyedfejlődés melyik szakaszában alakulnak ki. A legősibb őssejt, amely még bármivé tud alakulni, maga a megtermékenyített petesejt, ebből származik a szervezetet alkotó összes sejttípus. Pár nap elteltével kialakul az embriócsomó, ennek sejtjei az ún. embrionális őssejtek. Ezek még igen rugalmasak, és a méhlepény sejtjein kívül bármely sejttípus (ideértve az ivarsejteket is) létrehozására képesek. Az embrionális őssejtekből eltérő feladatokra szakosodott őssejtek alakulnak ki, ezek felelnek egy-egy szövet vagy szerv kifejlődéséért. Az emberi szervezet több mint 200 sejtfélesége az ilyen ún. szöveti őssejtekből alakul ki. Ilyen például a csontvelőben található vérképző őssejt is.

Bár sokféle kísérleti stádiumban lévő őssejtkutatás, gyógyítás zajlik a világban, ezeket egyelőre csak a remény és a csodavárás táplálja. A mindennapi klinikai gyakorlatban jelenleg egyedül a vérképző őssejtek használhatók fel vérképzőszervi betegségek esetén.

A vérképző őssejtek a csontvelőben találhatók, ezért magát a beavatkozást csontvelő-átültetésnek nevezték el. Az utóbbi évtizedben a sejtgyűjtés már elsősorban a keringő (perifériás) vérből történik, illetve egyre több átültetést végeznek a testvér- vagy idegen köldökvér-őssejtek felhasználásával, ezért nevezik ezt ma már vérképző őssejt-transzplantációnak.

Le kell-e vetetni és magánúton tároltatni a köldökzsinórvért?

Ezek után felmerül a kérdés, hogy valóban szükség van-e a saját őssejtek levételére, tárolására százezres költségekért. Kriván főorvos úr megerősíti, hogy a köldökvérőssejt transzplantációs gyakorlatában szinte sosem a saját sejtek (autológ) felhasználása történik, hanem más személyből származó (allogén) sejtek transzplantációját végzik. Vajon miért lehet ez?

Először is, a veleszületett betegségekben a saját sejtekkel nem lehet gyógyítani, mert azok genetikailag szintén hibásak, és a rosszindulatú vérképzőrendszeri betegségekben éppen az idegen sejtek által okozott immunológiai hatást használják fel a gyógyítás során.

Továbbá a születéskor levett, majd visszaadott saját őssejtek tartalmazhatják azt a genetikai hátteret, amely hozzájárult a rosszindulatú betegség kialakulásához. Ezenkívül a rosszindulatú betegségek esetében döntő szerepe van a visszaadott sejtek számának és gyors megtapadásának, a legyűjtött köldökvér-őssejtek száma pedig korlátozott. Ezért az őssejtgyűjtést a perifériás vérből a transzplantáció előtt végezik el, így akár 100-szor több őssejt gyűjthető le, mint amennyi a köldökvérben van.

A Szent László Kórházban az első hazai köldökvérőssejt-transzplantációt 2001-ben végezték gyermekben, azóta 46 betegnél történt köldökvérőssejt-átültetés. Minden transzplantációhoz más donortól kapott őssejtre volt szükség.

Saját köldökvérőssejt visszaadására Magyarországon – a magánbankokban tárolt sok tízezer minta ellenére – mindeddig nem került sor.

„Há­rom esetben végeztünk testvérdonoros köldökvérőssejt-átül­te­tést, mindhárom gyermek meggyógyult. E családi donoros transzplantációhoz a köldökvérőssejteket nem magánszolgáltató, hanem munkatársaimmal magunk vettük le, fagyasztottuk és tároltuk, a betegek számára mindig térítésmentesen” – avat be a részletekbe Kriván doktor úr.

Az őssejtek magánbankokban történő tárolásánál a legfőbb probléma az érintettek nem megfelelő tájékoztatása. „Több alkalommal transzplantációra érkező családokat kellett felvilágosítani arról, hogy gyermekük levett saját őssejtje nem használható fel genetikai betegségének gyógyítására, ezért más donort kell keresnünk. Mint a köldökvérőssejteket felhasználó legnagyobb magyarországi központ vezetőjét, szinte naponta keresnek meg telefonon, írásban vagy személyesen olyan várandós családok, akik bizonytalanok abban a tekintetben, hogy tároltassák-e gyermekük őssejtjeit vagy sem” – állítja a specialista. A felelős döntéshez tehát kiegyensúlyozott, a költségeket és a várható hasznot, a felhasználás valódi valószínűségét tartalmazó hiteles információra lenne szükségük. Sajnos azonban ehelyett az esetek többségében reklámanyagokat, telefonhívásokat, köldökvérőssejt-tárolási akciókról szóló propagandaanyagokat, a banki részletfizetési lehetőségekről szóló tájékoztatást kapnak elsősorban a szülők.