Megrázó élmény – Az áramütés mint háztartási baleset gyermekkorban

A Bethesda Gyermekkórházba évről évre több alacsonyfeszültségű direktáramütést elszenvedett gyermek érkezik (vagyis a sérült teste közvetlen kapcsolatba kerül az áramforrással). Az áramütöttek nagy része maradványtünetek nélkül gyógyul, de igen komoly égési sérülést vagy szervkárosodást is okozhat a konnektorainkban futó 230 Volt feszültségű, 50 Herz-es váltakozó áram.

Miért veszélyes a háztartási áram?

A tüneteket és a károsodás mértékét az áram erőssége, típusa (egyenáram vagy váltóáram), a behatás ideje és az áram testen belüli útja, valamint a gyermek egészségi állapota együttesen határozza meg.

Ha az áram áthalad a szíven, akár életet veszélyeztető szívritmuszavart is képes létrehozni. Emellett változatos idegrendszeri károsodást (pl. érzés- és mozgászavart, esz­méletvesztést stb.), vesekárosodást, traumás és égési sérülést, áramjegyet okozhat. (Áramjegynek nevezzük azokat a felületi és mélybe terjedő sérüléseket, amelyeket az áram a testbe be- és kilépve létrehoz). A sérült izmai görcsbe rándulhatnak, így nem képes elengedni az áramforrást, ami a hosszú behatási idő miatt igen súlyos károsodásokat eredményezhet.

Eltérő a sérülés mértéke attól függően is, hogy az áram nedves vagy száraz bőrfelülettel érintkezett-e. A nedves bőrfelület kis elektromos ellenállású, így az áram szinte akadálytalanul halad keresztül a bőrfelszínen, ekkor esélyes a mélyebb szövetek károsodása.

Száraz bőrfelületen jellemzően felszínesebb sérülések keletkeznek. Tudnunk kell, hogy az áram a nagyobb ellenállású szövetekben (izmok, inak, csontok mentén) hozza létre a magasabb hőmérsékletet, ezzel együtt a nagyobb károsodást.

Hogyan lehet megelőzni az áramütést?

A legfontosabb a gondos szülői felügyelet és a kisgyermek megtanítása arra, hogy szülő jelenléte nélkül is maradjon távol a konnektortól és az elektronikai eszközöktől. Emellett sokféle olcsó műanyag vakdugó létezik, amelyek a konnektorba dugva mechanikai akadályt képeznek, így a gyermek nem képes érintkezni az áramforrással.

Érdemes a hálózatba FI (másnéven életvédelmi) relét is beszereltetni. Ez az eszköz a „szivárgó” áramot észleli, ami „hiányzik” az áramkörből a testtel való érintkezés során, és még az áramütés tényleges bekövetkezése előtt lekapcsolja a hálózatot.

Mit tegyünk, ha bekövetkezett a baj?

Az elsősegélynyújtást a saját testi épségünk figyelembe­vételével végezzük!

Áramtalanítsunk, vagy valamilyen nem vezető tárgy segítségével távolítsuk el a gyermeket az áramforrástól. Az áramütést elszenvedett gyermek orvosi kivizsgálást igényel.

Amennyiben a sérült nem lélegzik, kiterjedt égési sérülése vagy tudatzavara van, eszméletvesztése volt, esetleg görcsrohama zajlott, hívjunk mentőt! Ha ezen tünetek nem állnak fenn, saját magunk is háziorvoshoz vagy orvosi ügyeletre szállíthatjuk a gyermeket.

Mire terjed ki az orvosi vizsgálat?

Az ellátást végző orvos belátása szerint az alábbi vizsgála­to­kat végezheti el gyermekünknél: vér- és vizeletvizsgálat, vérgáz- és EKG-elemzés, az életfunkciók folyamatos mo­nitorizálása, áramjegy mellett szükség esetén sebellátás, konzíliumkérés a társszakmáktól.

A kórelőzmény és a kapott vizsgálati eredmények birtokában a doktor akár be is fektetheti a gyermeket kórházi megfigyelés céljából. A megfigyelési idő változó lehet, legtöbbször nem több, mint 24 óra. 

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>