Még Roosevelt elnök is olvasta Mikszáthot – vajon miben rejlik az író könyveinek varázsa?
Egy könyvajánló mindazoknak, akik szeretik, és azoknak is, akik azt gondolják, nem szeretik Mikszáth Kálmán regényeit. Itt az ideje újra felfedezni az író cselszövőkkel és őszinte szívű hősökkel benépesített világát!
Mikszáth Kálmán (jobb szélen) horpácsi birtokán, a Vasárnapi Újság 1905-ös fotóján (bal szélen fia, Berci) – Forrás: Picryl
Kevesen vannak, akik kedvenc könyvüket az iskolai kötelezők listájáról választanák, az érettségi tétellé váló szerzők gyakran egy láthatatlan pszichológiai feketelistára kerülnek. Ilyen író sokak számára Mikszáth Kálmán is. Az átlag magyar olvasó általános iskolában találkozott vele először, amikor még a „kötelező” szó automatikusan lázadó érzelmeket ébresztett benne. A Szent Péter esernyőjének bájos karakterei talán még pozitív emlékeket is hagytak maguk után, de kevesen vannak, akik kilépve az iskola kapuján később újra visszatérnek az iskolai olvasmányokhoz.
Pedig Mikszáth könyveit érdemes újra levenni a könyvespolcról, mivel művei örökzöldek, tele csodálatos karakterekkel, jóízű humorral és fordulatos történetekkel. Könyveiben Magyarország, de különösen a Felvidék egy szinte mesebeli világ a maga kedves vagy épp gonosz lakóival, furcsa szokásaival és különös legendáival.
Most néhány Mikszáth-klasszikust ajánlunk, amelyek visszarepítik az olvasót egy olyan Magyarországra, amely talán csak az író regényeiben létezett.
A Noszty fiú esete Tóth Marival
A modern olvasó felkészült minden váratlan fordulatra. A mai filmekben és regényekben gyakran az elsőre jónak tűnő szereplők a történet végére lelepleződnek mint vérszomjas gyilkosok, a szerelmeseket elválasztja egy szerencsétlen véletlen, vagy a főszereplő által felfedezett titkos naplóból kiderül: a szülei nem is a vér szerinti szülei. Mégis az a legkellemesebb fordulat a mindent ismerő olvasó számára, amikor a szerző felrúgja a szabályokat!
A Noszty fiú esete Tóth Marival egy antilovestory, ahol az olvasó annak szurkol, hogy a két címszereplő ne legyen egymásé. Ez annyira szokatlan választás, hogy Mikszáth az utószóban próbálta megvédeni a regény befejezését. Más írók Noszty Feri daliás, csélcsap és hozományvadász karakterét a könyv végére megreformálnák, Mikszáth azonban ennél kreatívabb volt: a könyv főszereplője valójában a történet főgonosza.
Noszty kiszemelt áldozata Tóth Mari, egy szép, kedves és gazdag lány, aki szüleivel nemrég tért haza Amerikából. Mari azonban annyira hozzászokott a körülötte legyeskedő udvarlókhoz, hogy a fiú csak különleges csellel tud a közelébe jutni. Ez a terv szinte olyan, mint egy kifinomult bankrablás, csak a célpont ebben az esetben a leány vagy inkább az apa pénze. És itt lép színre a könyv igazi főszereplője, Tóth Mihály, az apa. Ez a rendkívül becsületes férfi azonnal megsejti Nosztyban a hozományvadászt.
Hogy ki nyeri a párbajt, az apa vagy az udvarló, az csak a könyv legvégén derül ki.
Különös házasság
Mikszáth Különös házassága akár kriminek is beillene. Bár nincs benne nyomozó vagy gyilkos, van házassági cselszövés és egy izgalmas per. A főhős egy Buttler János nevű fiatal gróf, aki miután rosszkor volt rossz helyen, egy cselszövésnek esik áldozatul. Amikor a férfi megszáll báró Dőry Istvánnál, elrabolják, és akarata ellenére összeadják a báró áldott állapotú lányával. Az apa ezzel akarja elfedni, hogy a lánya szerelmi viszonyba keveredett egy pappal. Az olvasó ezt követően végigizgulhatja, vajon képes lesz-e bizonyítani a főhős, hogy tőrbe csalták, és ki tud-e lépni a nem kívánt házasságból.
Mikszáth remekül teremt feszültséget: az olvasó az elrablás során végig reménykedik, hogy a főhős valahogy mégis el tud menekülni. A cselszövés azért is különösen kegyetlen, mert Buttler János már egy másik lánynak adta a szívét. Ez a szerelem adja a motivációt a főhősnek, hogy kitartson a hosszas pereskedés alatt. Érdekesség, hogy Mikszáthot ennél a sztorinál egy megtörtént válóper ihlette meg. Csakhogy, mint azt Kovács Kálmán irodalomtörténész leírta: a történetet alaposan átköltötte az író. Az eredeti házasság ugyanis szerelemből köttetett, csak hamar megromlott a viszony. Mikszáth Kálmán azonban fogta ezt az unalmas válópert, és egy izgalmas krimi-mesévé alakította.
Beszterce ostroma
Mikszáth könyveiben gyakori karakter a különc nemes, de talán egyik sem olyan különc, mint Pongrácz István gróf a Beszterce ostromában. Nedec várának ura azzal múlatja az időt, hogy „háborúzik”. Jobbágyait korábbi korok harci jelmezeibe öltözteti, és ellenséget bérel, hogy az „megtámadja” az uradalmát. A gróf várúrnőt is vásárol magának, aki azonban megszökik, és Besztercében telepedik le szerelmével. Pongrácz István ezért „ostromot” indít a város ellen.
Ezzel párhuzamosan megismeri az olvasó Apolka történetét, az árva kislányét, akit rongybabaként dobálnak egymás között a rokonok. A szép leány két nagybátyja versengésének tárgya lesz, miközben unokatestvére, Miloszláv (Emil) beleszeret. A két történtet összetalálkozik, amikor Apolkát adják a beszterceiek „túszul” Pongrácz grófnak, hogy kiküszöböljék az ostromot. Akár a királylány a mesében, a fiatal lány meglágyítja a vár különc urát.
Ez a különös barátság azonban nem tudja megmenteni az öregedő grófot, aki addigra már nem tud kitörni az éveken át építgetett fantáziavilágból.
A listán szereplő könyvek közül talán ez a legmeseszerűbb regény, egy elvarázsolt grófról és egy szegény árvalányról. Ebben a történetben a szerelem nem kap olyan központi szerepet, mint a többiben. Mikszáth csodálatos mesét sző a Felvidék furcsa grófja köré, ez a sztori is tele van olyan emlékezetes karakterekkel, mint a kegyetlen Trnowszky-fivérek, vagy a jószívű Emil, aki eljön megmenteni Apolkát.
Szent Péter esernyője
Mikszáth legismertebb műve ez, és bizonyos szempontból a legtökéletesebb is. Amikor gyerekként először kerül az olvasó kezébe, talán még túl fiatal felismerni, mennyire egyedi és különös regény a Szent Péter esernyője. Mikszáth Kálmán ötvözi benne a romantikát, a felvidéki legendákat és a tökéletesen megrajzolt mellékszereplőket. A könyv világa szinte képeslapszerű.
Amikor a gazdag Gregorics Pál meghal, végrendeletében semmit nem hagy törvénytelen fiára, Wibra Gyurira, aki a házvezetőnőjétől született. Pénzéhes rokonai hiába kutatják át a házat, a nagy gazdagságnak semmi nyomát nem találják. A férfi ingóságait elárverezik, köztük kedvenc esernyőjét is, amit mindig magánál hordott. Ez az esernyő nagy utat tesz meg: egészen Glogováig jut, ahol Bélyi János pap elárvult húgocskájának kosara fölé helyezi valaki, megvédve a kis Veronkát az esőtől. A faluban elterjed, hogy az esernyőt maga Szent Péter tette a kislány fölé, és a legenda miatt a pap meggazdagszik.
Évekkel később Wibra Gyuri sikeres ügyvéddé válik és az esernyő nyomába ered abban bízva, hogy annak nyelében megtalálja örökségét. Nyomozása elvezeti őt a már fiatal nővé serdült Veronkához és az ernyőhöz.
Talán ez Mikszáth legszebb szerelmi története, amely során a főhős nem a vágyott vagyont, hanem az igaz szerelmet találja meg.
Aki már gyerekként is megérezte a történet varázsát, az felnőttként is élvezettel olvassa ezt a könyvet. A Szépirodalmi Kiadó 1956-os kiadása szerint egy időben a könyv angolul is sikeres volt, annyira, hogy maga Theodore Roosevelt amerikai elnök is elolvasta, és ezt magyarországi látogatásán magával Mikszáthtal is közölte.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Ami a szívből jön, a végtelenségből jön, s mindenkinek kincse” – Gárdonyi Géza, nemzedékek hosszú sorának kedvenc írója
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
