„André Adyt” a franciák, Molnár Ferencet az amerikaiak imádják – a magyar kultúra világhódító útja

Van egy furcsa kis nemzet a kontinens szívében, amely sok száz évvel ezelőtt lóháton tört be Európába, és bár tépte balsors, nem érkezett rá víg esztendő, cserébe jött helyette török rabiga, halálhörgés, siralom, de mi még mindig itt vagyunk. S ha valamire igazán büszkék lehetünk, akkor az a mindenkor virágzó kultúránk, amely a magyar nemzet zivataros évszázadai közepette is megmaradt. De vajon a külföldiek mennyire ismerik?

Magyar szerzők világirodalmi kontextusban

A Himnusz születésének évfordulóján mi sem illőbb, mint az irodalommal kezdeni a felsorolást. Nehéz megmondani, mekkora Kölcsey Ferenc nemzetközi ismertsége, azt azonban biztosan lehet tudni, hogy nemzeti imánkat több mint 30 nyelvre lefordították. 

A korabeli forrásokból az is kiderül, hogy az első fordítás olasz nyelvű volt – nem csoda, hiszen az olasz nyelv tökéletesen alkalmas a Kölcsey által papírra vetett trocheusi sorok rekonstruálására.

Folytatva a sort, talán nem lep meg senkit, hogy a franciák körében Ady Endre – vagy ahogy csak maguk közt hívják, André Ady – a legismertebb magyar szerző. Az azonban korántsem evidens, hogy Adyval Kassák Lajos vetekszik a franciák kegyeiért, aki szerzőként és képzőművészként is rendkívül népszerű alkotó. Párizsban számos kiállítása volt a 20. században, neve a mai napig fennmaradt mint az avantgárd egyik legjelentősebb képviselője.

Szerb Antal Olaszországot hódította meg, ami az Utas és holdvilág fényében nem olyan meglepő. Azt viszont kevesen tudják, hogy az út, amit Mihály a regényben bejárt, ma már kész körúttá vált a rajongók körében, így Foligno, Siena és Gubbio lakosai már jól ismerik Szerb Antal klasszikusát. Azt is megtanulták, hogy ha magyar vendégek érkeznek, azok nagy valószínűséggel az Utas és holdvilág kalandorának nyomába eredtek.

Nagy László és Szécsi Margit nevét a bolgárok emlegetik előszeretettel, ugyanis Nagy László több évet is eltöltött a Bulgáriában. Később szívesen látogatott vissza feleségével is az életművére inspiráló hatással bíró országba, ahol ma emlékház is őrzi a nevét, verseit pedig többször kiadták bolgár nyelven.

Fontos kiemelni, hogy irodalmunk nemcsak Európát hódította meg, hanem az Amerikai Egyesült Államokban is teret nyert magának. Első körben Molnár Ferenc neve kívánkozik ide, aki ott kivételesen nem A Pál utcai fiúkkal vált ismertté, hanem a Broadway koronázatlan magyar királya lett, akit még a Fehér Házban is fogadtak, egy-egy darabját pedig még ma is játsszák. Amerika azonban nemcsak az ő nevét jegyezte meg egy életre, hanem az emigráció révén Márai Sándoré is ismertté vált, és Szabó Magda is rendkívüli népszerűségnek örvend. 

Ezt bizonyítja a The New York Times bestsellerei között szereplő regénye is, ugyanis Az ajtót 2015-ben beválasztották a top 10 könyv közé.

További érdekesség, hogy Kányádi Sándor egy kicsit délebbre, Latin-Amerika-szerte vált népszerű szerzővé, amikor 1984-ben egy nagyobb túrát tett a messzi földrészen. Érintette Kolumbiát, Argentínát, Brazíliát is. Viszonzásképp a latin vidékek is mély benyomást tettek Kányádira, itt születtek a legszebb versei, például a Románc vagy A dél keresztje.

Klasszikus, folk vagy pop?

Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán neve nemzetközi szinten is már-már az alapműveltséghez tartozik, a legtöbb európai nagyvárosban szobruk vagy emléktáblájuk van. Sőt ha Párizsban járunk, még a Place Franz Lisztet is megcsodálhatjuk. De vajon létezik magyar zene utánuk is, amit világszerte hallgatnak?

A ’70-es években az Omega mellett az LGT is berobbant, és a szocializmus ellenére kis túlzással az egész világot bejárták, halmozva a nemzetközi sikereket. Nem csoda, hiszen a magyar rockzene egyedülálló alakjairól van szó. Ám úgy tűnik, a magyar rock kortalan, ugyanis az LGT-hez meglehetősen hasonló Ivan & The Parazol is rendkívüli népszerűségnek örvend manapság. Határokon átívelő sikerük titka nem csak abban rejlik, hogy angol és magyar nyelvű számokat egyaránt megjelentetnek. 

A ma már retrónak számító időszakot elevenítik fel egy kis kortárs csavarral, így zenéjük egyszerre nosztalgikus, mégis magában hordozza a 21. század zenei jegyeit.

Szintén két nyelven, azonban meglehetősen eltérő stílus- és szövegvilággal készít dalokat a Platon Karataev zenekar, akiket talán több nemzetközi dicsfény övez, mint magyar elismerés. Úgy tűnik, a lírai szövegek és a hangzásvilág nem csak a magyar füleket varázsolja el…

A népzene rajongóinak jó hír, hogy a Sebő együttes ugyancsak nemzetközi szinten képvisel minket, ápolva és a továbbadva a népzenében rejlő kincseket. Megzenésített verseiken keresztül ők az irodalom oltárán is áldoznak. A Sebő együttes mellett meg kell említenünk a Kalákát is, amelynek zenéjén nem csak magyar gyerekek százai nevelkedtek.

„A magyarnak, sej-haj, nincsen párja”

Aki Magyarországra látogat, az első körben nem az irodalommal vagy a zenével, sokkal inkább a színes népi kultúrával találkozik. Ezt bizonyítja, hogy mind a Néprajzi Múzeum, mind a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – vagyis a szentendrei skanzen – évről évre bekerül a leglátogatottabb magyarországi helyszínek közé.

Nem véletlen, hiszen a folklór világába bepillantva rengeteg csodát találni… 

Többek közt a csárdás tánc és a hozzá kapcsolódó élénk népzene vált világszerte ismerté, ezt sokan a magyar kultúra jelképének tartják. 

Nem sokkal marad le a csárdás mögött a szatmári üveges tánc, a karikázó és a palotás tánc sem.

A zene- és tánckultúrán túl fontos idesorolni a magyar népművességet, és a néphagyományok sem hagyhatók ki a sorból, amelyek közül a húsvéti locsolkodás és a lassan aktuálissá váló mohácsi busójárás gyakran felkelti a látogatók figyelmét egyedisége és látványossága miatt. 

A magyar konyha és a hungarikumok

Amit biztosan mindenki ismer Magyarországgal kapcsolatban, az a színes gasztrokultúránk. Nem is csoda, hogy az ideérkező külföldiek először a gulyásleves, a paprika, a lángos és a pálinka szavakat tanulják meg. Természetesen a tokaji aszú és a különleges magyar édességek sem hagyhatók figyelmen kívül, ugyanakkor az igazi hungarikumok nem merülnek ki csupán a kulináris élvezetekben. Az egyik legkülönlegesebb hungarikumnak a zsolnai porcelán, a kifinomult elegancia és a kézműves művészet tökéletes találkozása számít, amely generációk óta elbűvöli a műkedvelőket. 

Végezetül jöjjön egy játék, a kreativitás, a logika és a kitartás világszintű szimbóluma, a Rubik-kocka, amit 1974 óta felnőttek és gyerekek milliói forgatnak szenvedélyesen. Egyszerűnek tűnő, de lenyűgözően komplex mechanizmusával a kocka nemcsak a játékpiacot forradalmasította, hanem tudományos kutatások, művészeti alkotások és versenysportok ihletője is lett. 

Varázsa abban rejlik, hogy minden mozdulatával új kihívást kínál, miközben fejleszti a térbeli gondolkodást és az önfegyelmet. 

A világ számos országában rendeznek gyorsasági kirakóversenyeket, a másodperc tört része alatt bizonyítva, hogy ez az apró magyar találmány a játékok koronázatlan királya. Nemcsak maga a játék, hanem megalkotója, Rubik Ernő is bevonult a történelembe, ugyanis nem olyan rég megjelent önéletrajzi írását, A mi kockánkat már több mint húsz nyelvre lefordították, Japánban kötelező olvasmánnyá is tették!