„Ma már nem félnek a hipnózistól az emberek” – Dr. Szentmiklóssy Margitot kérdeztük a módszerről

A hipnózis kifejezés magát a relaxált állapotot jelenti, amelybe a szakképzett pszichoterapeuta a kliensét bevezeti. A hipnoterápia pedig ezeknek a foglalkozásoknak a sorozatát, amely révén a pszichés gyógyulás elérhető. A világ egyik legősibb pszichoterápiás módszere a közelmúltban még népszerűbbé vált: szorongás, depresszió, pszichoszomatikus betegségek esetén sikerrel alkalmazzák. A lényege, hogy a módosult tudatállapotban fogékonyabbak vagyunk akár a negatív élményeink átértékelésére, ezáltal a személyiségfejlődésre is. Az együttműködés feltétele a terapeuta és a kliens közötti bizalom. Az ötéves pszichológia és a négyéves szakpszichológusi képzés után még három év tanulást követően lehet szakorvosként hipnoterápiából levizsgázni, azaz összesen tizenkét évet kell tanulni a hipnoterápia – és egyébként más pszichoterápia-típusok – alkalmazásához is.

„Valamennyi terápia feltétele annak a nyugalmi állapotnak a megteremtése, amelyben elmélyülhet a kliens a saját világában, és mi is az övében” – magyarázza a szakember. „De a hipnoterápia sem varázslat, holott sokan a minél gyorsabb gyógyulás érdekében választanák. Ez is egy nagyon szoros, tervszerű közös munkálkodást jelent két ember között. Kölcsönös, megértő együttműködést, amely időigényes, ugyanakkor alkalomról alkalomra kellemes élményt, jó energiát adhat az alanyának. Mintha eljárna valaki zongoratanárhoz, edzésre vagy nyelvórára mondjuk kezdőként japánul tanulni. Néhány alkalom után még nem fogja beszélni a nyelvet, de hosszú távon megváltozhat az élete. A szorongás, a depresszió, a kapcsolati zavarok mögött sokszor mélyebb okok rejtőznek, amelyek csak türelemmel bonthatók ki. Ennek módját a terapeuta sem csupán könyvekből tanulja meg, hanem a gyakorlat során jön bele, azaz rajta is sok múlik. Pontozható egy skálán a kliens „hipnábilitása”, azaz hipnózisra való fogékonysága, de aki csak egy-két pontot kap a skálán, annál is ugyanúgy működhet, mint annál, aki tízet, tizenkettőt. Ez inkább a tudomány mérhetősége szempontjából érdekes” – fejti ki a klinikai szakpszichológus.

A hipnoterápia a terapeuta által kontrollált folyamat, amely a kliens szabad együttműködésével valósulhat meg.

Nincs veszélye, mert nem manipulált önkívületi vagy más kiszolgáltatott állapotot jelent, hanem egyfajta kapcsolatfelvételt a személyiség mélyebb rétegeivel.

Kitárulkozást, de nem anélkül, hogy tudnánk róla, mi történik, és utólag is mindenre emlékezni fogunk. Nem sérül a szabad akaratunk, ellenben nehezen feldolgozható érzéseink rendeződhetnek. Csak bele nem egyező vagy például értelmi fogyatékos kliensnél nem járható út. Dr. Szentmiklóssy Margit tapasztalatai szerint sokan kifejezetten kérik is ezt a fajta terápiát, az már nem jellemző, hogy tévhitek miatt tartanának tőle az emberek. Különböző stresszkezelési problémák, fóbiák, krízisek, pánikok, hangulatváltozások, alvászavarok, testi tünetek, szexuális és párkapcsolati problémák, fájdalmak, allergiák, tanulási vagy beszédzavarok, sőt, egyes függőségek oka is jó eséllyel kideríthető és kezelhető hipnoterápia útján.

Kép

Dr. Szentmiklóssy Margit

„A terapeuta tudja, mikor milyen „csavart” mozdítson meg, miután kikérdezte kliensét a panaszairól” – vallja a tanító, gyógypedagógus, logopédus tanári végzettséggel is rendelkező pszichológusdoktor. „Mindkét fél munkát tesz be a közösbe, amelyről jegyzőkönyvet is felveszünk, de természetesen hétről hétre fejben is tartjuk az illető történetét. A több irányból való megközelítésben nekem a tanári végzettségem is sokat segít. Talán innen jön, hogy minden órán adok úgymond házifeladatot is a kliensnek, például, hogy írja össze a saját értékeit. Mert értékei mindenkinek vannak, és azokból bontakozik ki minden.

A hipnoterápia után a kliensek többsége felfrissülve, feltöltődve, békében és biztonságban érzi magát.

Ez az egészség állapota, ami minden terápia célja: amikor érzem, hogy a helyemen vagyok, és a gondolataim is a helyükön vannak. Minden fejben, gondolatban, képzeletben indul – ha ott reálisak vagyunk, akkor a világot is reálisan látjuk, de ha nem, akkor szorongunk, ilyenkor lehet indokolt a terápia” – magyarázza a szakember.

A hipnoterápia kényelmes ülő vagy fekvő helyzetben történik. Legfőbb célja az ellazulás, az éberség elengedése, a megszabadulás a környezet ingereitől. A befelé figyelés. Ismert ugyanakkor az éber hipnózis módszere is, amelyet a tudományág egyik legnagyobb hazai szakértője, Dr. Bányai Éva professzor (ELTE) dolgozott ki. Ennél a kliens egy kerékpárt teker, és a fizikai aktivitás során kerül az éber hipnózis állapotába. Ez is csökkentheti a szorongást, a depressziót, miképpen például a futásnak is van terápiás hatása, mert annak a monoton ritmusa is elviheti az embert egy másik tudatállapotba. Nyilván nem az alvás felé, inkább az átlagos éberség fölé. A hipnózis állapotában az információk az agyunkban a megszokottnál mélyebben kódolódnak. Például egy kedvező üzenet ebben az érzékeny helyzetben saját magunk felé akár sorsfordító hatású is lehet a jövőnk szempontjából. Persze ezzel együtt se tekintsünk úgy a módszerre, mint varázslatra, amely azonnal megoldja a problémáinkat. Már csak azért se, mert egy alkalom általában 45-50 perces, és a teljes gyógyuláshoz akár ötven találkozás is szükséges lehet.

„Egy magyar átlagpolgár jellemzően tíz-harminc foglalkozást vállal be, ám adott esetben ennyitől is jelentős javulás tapasztalható.

Sőt, akár már öt alkalom is közelebb vihet a megoldáshoz, de még jobb a hosszú távú kitartás, türelem” – mondja a szakpszichológus. „Én magamat lényegében integratív terapeutának vallom, azaz kombinálni szoktam a különböző fajta terápiákat, amelyeket mind éveken át tanultam. Párhuzamosan gondolati szinten, és a teljes gondtalanság állapotát segítségül hívva is lehet kombinált terápiát folytatni. A pszichológia tudománya is hasonló gyorsasággal fejlődik, mint az informatikáé, szinte napról napra többet tudunk. Az emberek igénylik is ezt, és ma már ők maguk is tájékozottabbak. Legfeljebb az idősebb generáció nem tud mit kezdeni ezzel a tudományterülettel, a fiatalabbak nagy bizalommal keresnek. Főiskolások, egyetemisták, harmincasok, negyvenesek szép számmal. Ma már nem lehet labdába rúgni az életben anélkül, hogy valamilyen szinten ne ismernénk magunkat. Nincs ember, akinek ne lenne problémája, legfeljebb még nem ismerte fel. Aki eljön, az már felismerte. És nemcsak abban fejlődik, amivel eljön, hanem mindenben. Legyen mérnök, jogász vagy buszvezető, a munkájában is eredményesebbé válik. Ha jobb viszonyba kerül magával, ha elfogadja magát, ha megnő a biztonságérzete, akkor az életminősége minden területen javul” – teszi hozzá a szakértő.

Mióta elfogadott?
A hipnózis kifejezés a görög „hypnos” (alvás) szóból ered. A gyógyításban a módszert Európában és Magyarországon is a 19. század óta alkalmazzák. A 20. század elején a magyar orvosi egyetemeken már tanították is mint az ember testi, lelki és mentális egészségének javítását szolgáló metódust.