Lengyel, magyar két jó barát – de mennyire hasonlítunk vagy különbözünk?

Ugyanígy, amikor a lengyel férjemmel otthon járunk, ő is azt tapasztalja, hogy az emberek jóval nyitottabbak felé, amint kiderül a nemzetisége. Elmondható tehát, hogy a lengyel-magyar barátság továbbra is él. Ez köszönhető a közös múltnak és jelennek, amelyekből az is következik, hogy számos dologban hasonlítunk. De melyek ezek, s miben vagyunk egy kicsit mégis különbözők?

Ahogy a ízekhez viszonyulunk

Az első, számomra meglepő különbség az ételhez való viszonyulás volt. Amíg mi, magyarok szeretjük a hasunkat, addig, azt figyeltem meg, hogy a lengyeleknél az étel nem élvezeti forrás, nem is igazán kap hangsúlyt, inkább csak a szükséges energia bevitelét szolgálja. Az italokkal is hasonló a helyzet. Mi, magyarok általánosságban szeretjük a jó borokat és kávét, szeretjük, ha valami ízletes, finom, ám az eddigi tapasztalataim alapján ha a lengyeleknél alkoholról (főleg vodkáról) van szó, csak az a lényeg, hogy „üssön”, az íz nem szempont. Ha pedig nem alkoholról beszélünk, a kávézásnak sincs nagy kultúrája, viszont a teának sűrű sziruppal annál inkább... 

Mentalitás

A hasonló múlt, illetve jelen  hasonlóvá formálta a két nép mentalitását is. Alapvetően pesszimisták, borúlátók vagyunk. Ez érezhető, ha bárhol az utcán sétálunk, vagy betérünk egy boltba. Nem sok mosolygós arc fogad. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek ne lennének kedvesek egymással, amint közelebbről megismerkednek, de mindkét nemzet alapvetően zárkózott, nehezen nyílik meg.

Ahogy szórakozunk

Mondják, hogy sírva mulat a magyar. Ezzel szemben kevés olyan nemzetet láttam, amely annyira tud ünnepelni, mint a lengyel. Ez talán az esküvőkön a legszembetűnőbb, amelyek minimum kettő, de van, hogy még több naposak. A tánc már kora délután elkezdődik, és kifulladásig meg sem áll, legyen a násznép többsége fiatal vagy idős. A véget nem érő tánc, a vodkázás és nótázás hangulata elképesztő. Persze mi is tudunk ünnepelni, de mindenkinek ajánlani tudom, hogy életében legalább egyszer menjen el egy lengyel lagziba, és tudni fogja, miről beszélek...

Ahogy dolgozunk

Nem régóta élek itt, ám a lengyelek kiemelkedő szorgalma hamar feltűnt. Legyen szó építkezésről, irodai munkáról, takarításról, valahogy minden hamarabb elkészül annál, amihez hozzászoktam. Magyarként híresebbek vagyunk a furfangos utak, a kiskapuk megtalálásáról, amelyek sokszor nagyon jól jönnek, de a szorgalom talán kevésbé jellemez minket, mint a lengyeleket.

A hagyományaink tisztelete

Nekem nagyon felemelő megélni a hagyományainkat, s ez szerintem általánosan elmondható a magyarokról, de ugyanígy a lengyelekről is. Sok alkalmat ünneplünk hasonlóan, és persze jó pár eltérő szokásunk is van, de a középpontban az Isten, a haza és a család áll, amelyek igazi megtartó erővel bírnak. A két nép közötti barátságot még inkább tudnánk építeni, ha többet tanulnánk egymás hagyományairól, amelyek által egyrészt még inkább megismernénk a másik nemzetet, másrészt sokat okulhatunk egymás népi bölcsességeiből is. 

A cikk megírását a A Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet támogatta.