Négy könyv az ünnepekre vagy csak a magunk örömére

Habsburg Ottó, ismeretlen ismerősünk, a korona nélküli uralkodó

Szőkefürtös kiskamasz egy fényképezőgéppel, felmutató, figyelemre intő ujjal. Ugyanaz a fiú, akit kicsi gyermekként dokumentumfilmekben mozgóképen is láthattunk fehér díszmagyarban édesapja, Habsburg IV. Károly királlyá koronázásán. Kopasz, bajuszos, szemüveges, barátságos öregúr, aki a nyolcvanas-kilencvenes években sokszor jött Magyarországra, és enyhe arisztokratikus akcentussal, de kiválóan beszélt magyarul. A kezdő és végső fényképfelvételek között sok évtized lepergett, a 20. század zivataros történelmének java. A Habsburg Ottó Alapítvány 99 válogatott fotóval, igényes, reprezentatív albummal tiszteleg névadója, a soha meg nem koronázott utolsó trónörökös emléke előtt. A fotókon látható személyeket és eseményeket ötnyelvű – magyar, angol, német, francia, spanyol – leírások magyarázzák, valamint tartalmas, érdekes tanulmányok, visszaemlékezések egészítik ki. Aki végiglapozza ezt a szép, gazdag tartalmú kötetet, úgy érezheti, mintha karnyújtásnyi távolságba kerülne ezzel a jó szándékú, okos, nagylelkű emberrel, aki „civil” politikusként, álruhás királyfiként az európai népek egységét és gazdasági-erkölcsi felemelkedését tartotta legfőbb hivatásának, küldetésének.
Az album lapozgatását a történelem iránt érdeklődő embereknek ajánlom elsősorban. 

99 év, 99 kép Habsburg Ottó életéből. A képeket válogatta, a kötetet szerkesztette Dékány Szilveszter. Habsburg Ottó Alapítvány, Helikon Kiadó, 2023.

Magyar detektívtörténet a 20. század elejéről

„Az elveszett lány” egy kalandos magyar regény, amely 1918-ban játszódik, és szövevényes bűnügyi cselekményével magával ragadja olvasóit. Az írónő, aki „civilben” irodalomtörténész és az 1918–1920-as évek magyar világának kutatója, most krimiben meséli el, teszi átélhetővé ennek a néhány fordulatos évnek – a világháború utáni bizonytalanság, a spanyolnátha-járvány időszakának – történetét. Egy fiatal szombathelyi lány Budapestre szökik titkos szerelmével, akiről kiderül, hogy bűnöző – Ilka, a húga a nyomába ered, hogy megmentse. Ez az alaptörténet egyre tágul, egyre színesebb lesz, és felvonulnak benne a korszak jellegzetes figurái: rendőrtisztek, frontról hazatérő katonák, apácák, nőszervezetek aktivistái, papok, pincérek, házmesterek, bérkocsisok, úrnők és cselédek… Szinte úgy érezzük az érzékletes és izgalmas sorokat olvasva, mintha mi járnánk a Mikszáth téren, a Szent Szív Társaság Sophianum nevű iskolájában, a kávéházakban, a Vígszínházban, a Szociális Missziótársulat irodájában a Ferenciek terén, a régi Erzsébet hídon. Ilka, a főszereplő tizenéves lány, aki maga is detektívvé válik, olyan megpróbáltatásokat és kalandokat él át, amelyek átléptetik a felnőttkorba, ahogy az őt gyerekként körülvevő „boldog békeidők” világa is éppen átalakul egy új társadalommá. 
Ebben a regényben minden korosztály megtalálhatja azt, ami őt megszólítja. Aki szereti a 20. századelő hangulatát, a detektív- és fejlődésregényeket, a fordulatos cselekményfűzést, reménykedhet a regény folytatásában is.

Kollarits A. Christie: Az elveszett lány. Jezsuita Kiadó, 2023.

Jézus Japánban, ahogy Endó Súszaku látta

Japán család az 1950-es években: egy felnőtt férfi és a húga özvegy édesanyjukkal Tokió külvárosában élnek. A férfi egyszer csak levelet kap Franciaországból, gyerekkori francia levelezőpartnerétől, aki értesíti, hogy hajón Japánba érkezik látogatóba. A család persze nagy vendégszeretettel fogadja az idegent, akiről csak annyit tudnak, hogy Gaston Bonaparténak hívják, és a nagy Napóleon leszármazottja. Ám az európai vendég okozta büszkeség hamarosan elillan. Gaston nemcsak csúnya, hanem igen furcsán viselkedik. Mintha kissé bolond lenne. Folyton, mindenkiben a jót keresi. El akar jutni minél több emberhez, akiknek kavarodást okoz az életükben, kilendíti őket bejáratott és megkövült erkölcsi meggyőződéseikből. A vele kapcsolatba kerülők hamarosan azt veszik észre, hogy megváltozik az életük, a gondolkodásuk… és ez néha vérrel és könnyekkel jár.
Endó Súszaku, világhírű japán író a szigetország legismertebb katolikusa volt, aki valamennyi regényében a jézusi tanítás japán útját kereste. Gaston sorsában egy jézusi figura, egy missziós lelkületű keresztény tragikus, látszólag kudarccal végződő, mégis felemelő történetét ábrázolja finom, visszafogott írói eszközökkel.
A regényt csak érett gondolkodású felnőtt olvasóknak ajánlom.

Endó Súszaku: Csodálatos bolond. Fordította Nemeshegyi PéterSJ és Ikematsu-Papp Gabriella. Jezsuita Kiadó, 2023.

Baska magyarul beszélt, ami tiltott volt

Ma már kiráz a hideg mindenkit, aki azt olvassa, hogy egy kisfiút naponta megvert a tanára azért, mert óraközi szünetben magyarul beszélt, és egyik osztálytársa beárulta. Pedig ez így történt a tizenkét éves Baska Józseffel, akinek magyar családját Csehszlovákiában, 1945-től a Beneš-dekrétumok következtében egyre több atrocitás érte, ellehetetlenítve az életüket. A pattanásig feszült helyzetben, amikor deportálni akarták őket a Szudéta-vidékre, a családfő megszökött és elbújt, hogy ne vihessék el őket. Úgy döntött, hogy Magyarországra szöknek, és titokban tervezték a menekülésüket. A kisfiúra, aki a négy testvér közül a legidősebb volt, szinte emberfeletti feladat várt: neki kellett megszerveznie – télen, nagy hidegben, éjszakánként haladva, nappal bujkálva – a család újraegyesítését, hogy mindenüket hátrahagyva egy szekérrel elindulhassanak a vágyott szabad világba. Magyarországra, ahol persze nem teljesen tárt karokkal fogadták a menekülőket – de ez már egy másik regény témája lehetne. 
Ennek a lidércnyomásos, pattanásig feszült néhány napnak a lebilincselő megörökítése a „Baska magyarul beszél” című kisregény, amely Baska József szépirodalmi igényességgel megírt visszaemlékezése gyerekkorának e meghatározó epizódjára. Ő később ismert képzőművész lett, és haláláig hordozta a menekülés és újrakezdés rögös időszakának kitörölhetetlen emlékeit. 
Könyvének elolvasását mindenkinek ajánlom a nagyobb gyerekektől a szépkorúakig.

Baska József: Baska magyarul beszél. Trend kiadó, 2023.