Könnyű nyári vallomás
Kedves értelmiségi, közéletben tevékenykedő, esetleg tollforgató barátnőim, kollégáim, ismerőseim, egy vallomással tartozom! Bár gyakran panaszkodom rá, mégis… olykor hihetetlenül pihentet a háziasszonylét.
Ha kimegyek a piacra, nem kell pánikszerűen kutatnom az emlékezetemben, honnan is ismerős a padlizsánt mustráló, rám mosolygó hölgy, elég, ha a nevezett zöldség hogyléte és jövője felől érdeklődöm. Cserébe ő sem von kérdőre és követel azonnali magyarázatot, hogy ha a tojást eddig minden héten Manci néninél vásároltam, vagyis elkötelezett híve vagyok baromfitartási álláspontjának, akkor a kaprot miért a konkurenciánál szerzem be. Bár léteznek itt is preferenciák, de ha Bélánál ráncos az uborka, nem kell nyilvános kiközösítésre számítanom, amiért átmegyek a szomszéd kofához. És nem is kényszerítenek ki tőlem elvi állásfoglalást az üggyel kapcsolatban.
Ha nekifogok az ablakpucolásnak, az ablak tiszta lesz és átlátható. Nem fordulhat elő, hogy minél többet dolgozom vele, annál homályosabban látok át rajta. Eltekintve attól az egy esettől, amikor ablaktisztító helyett bútorfényt tettem rá. Mindenesetre bútorok és közszereplők esetében is csak tiszta felületet érdemes fényezni, különben csak maszatolást végzünk takarítás ürügyén. Talán nem árulok el titkot, hogy az előbbiek tisztaságáról sokkal könnyebb megbizonyosodni.
A mosás előtti válogatás igazi komoly döntéshelyzet. Vajon a műszálas fehérneműt berakjam-e a magasabb hőmérsékleten mosott ágyneműhöz, rizikózatva a gumiszál épségét, vagy kockáztassam inkább a lepedő fehérségét egy alacsonyabb hőmérséklettel? Esetleg két külön mosást indítsak több mosószer-, energia- és vízfelhasználással? Komplex kérdés, pedig számos aspektusát még nem is vettem figyelembe…viszont megnyugtató, hogy a párnahuzat nem fog tiltakozni a mosási címkén feltüntetett jogaiért, nem fognak szegregációval vádolni, ha a bézs kimarad a fehér mosásból, és protekcióval sem, ha belekerül egy piros. Legfeljebb a lányok öröklik a rózsaszín pólókat, és ez nem jut az LMBTQ-jogvédők tudomására. Szóval, megengedhetek magamnak némi rugalmasságot a döntésben (még ha ennek következményeképp a fehérnemű gumija el is veszíti a magáét).
A főzés nálunk igazi önkényuralom. Akinél a fakanál, az dönt. Bár a férjem eleinte próbált lobbizni a chilipaprikáért, a gyerekek pedig igyekeztek megfúrni a kelkáposztát, nincsenek kiemelt partnerek, a rebarbara ugyanolyan figyelmet kap, mint a kelbimbó. A receptek szabadon használhatók, nemcsak a demoverzió, bárki variálhatja, aki veszi a fáradságot és a fakanalat, a fogyasztói visszajelzés pedig azonnali. Bár emlegetjük egy ideig a bármely irányban kiugró teljesítményeket, maximum az asztalnál csámcsogunk rajta, a közösségi oldalakra nem kerül ki prédául.
Ha pedig sütésre adom a fejem, nagy vonalakban meg tudom saccolni az eredményt. Amikor leültem ehhez a bejegyzéshez, fogalmam sem volt, hogy a felhabosított indulatból, a megkelesztett exhibicionizmusból és blogszerkesztőnk egyre sűrűsödő noszogatásából mi is fog kisülni. Mindenesetre azonnal fogyasztandó, mert kihűl!
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>