Kis karácsony, zöld karácsony – 4 tipp a környezettudatos ünnepekért

„Elég szép ez a csomagolás, vagy rakjak rá még egy masnit?” „Inkább főzök még egy fogást, nehogy azt higgyék a rokonok, hogy az ételen spórolunk.” „Ő biztos egy méregdrága ajándékkal készül, nekem is muszáj vennem még valamit!” Vajon hányunk fejében nem fordultak már meg ezek a gondolatok az advent folyamán? De mikor és miért változott az áldott várakozás a lelkiismeret-furdalás, a stressz és a mértéktelen pazarlás időszakává?

A válasz ez esetben is a fogyasztói társadalom alapvetően hazug alaptételében rejlik: hogy attól leszünk boldogok (és azzal teszünk másokat is boldoggá), ha materiális javakat halmozunk fel.

Ám nem pont a karácsony lényege, az egymás iránt érzett szeretet és odafigyelés veszik el azzal, ha a kívülről ránk erőltetett mintázatok miatt, kényszerből vásárolunk?

Jó hír viszont, hogy a zöld életmód most is a segítségünkre siet! A minimalizmusra törekvéssel mérsékelhető ugyanis az ünnepekkel járó stressz, és nem utolsósorban a bolygó terhelése is. Érdemes tehát a családdal közös nevezőre jutni, akár hetekkel karácsony előtt lefektetni azokat a szabályokat, amikkel környezetbarátabbá és meghittebbé tehetők az ünnepek.

1. Fából vaskarika?

A karácsonyról az ünnepkör központi dísze ugorhat be először. Hogyan terhelhetjük kevésbé a környezetet úgy, hogy a karácsonyfa sugározta hangulat se vesszen kárba?

A legjobb megoldás egyértelműen a földlabdás fenyő vásárlása, amit néhány hétig gondosan ápolunk beltéren, majd a díszektől megfosztva kiültetjük kora tavasszal. Ha viszont nincs kertünk, dönthetünk az élő fa bérlése mellett is, ami szerencsére már Magyarországon is egyre népszerűbb, fenntartható szolgáltatás.

Sok bolygóvédő tévesen borzalmas fairtási időszaknak bélyegzi a karácsonyt, pedig az igazság az, hogy a vágott fenyőnek még mindig kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a műanyag társainak.

A fákat ugyanis nem barbár módszerekkel, az erdőből vágják ki, hanem kifejezetten erre a célra termesztik. Ráadásul használat után ledarálhatók és szerves komposztként felhasználhatók. A műfenyők ellenben nem újrahasznosítható anyagból készülnek, és minimum 10 karácsonyt meg kell érniük, hogy az előállításukkal járó CO2 kibocsátás megegyezzen a vágott fenyőkével.

Kép

Kép: Unsplash

Ha mégis sajnáljuk a kivágott fákat, akkor lehetőleg vásároljunk second hand műfenyőt, vagy természetes anyagokból, például fából készült példányokat. Ugyanez igaz a díszekre is: amennyire lehet, törekedjünk a környezetbarát, lehetőleg újrahasznosítható dekoráció használatára.

2. A kevesebb néha több

A környezettudatos karácsony egyik legfontosabb területe az ajándékozás. Itt talán a legnehezebb, hogy a család konszenzusra tudjon jutni, de érzelmi és észérvek felsorakoztatásával azért elérhetünk némi változást.

Vessük fel, hogy a felesleges rohanás és ünnepi eladósodás helyett a család inkább közösen találjon vissza a szeretet elsődleges nyelvéhez: az együtt töltött, minőségi idő legyen az érték a szimbolikus ajándékozás mellett.

Több ismerősnél bevált stratégia, hogy csak a gyermekek kapnak ajándékot. Ez esetben is érdemes a minimalizmusra törekedni, hogy a kicsik meg tudják becsülni a meglepetés értékét: a túl sok ajándék ugyanis kontraproduktív lehet, és nem feltétlen az erősebb szeretetet fejezi ki. A gyerekek figyelme szétaprózódik a csomagtól csomagig rohanás közben, és nem tudnak mindennek egyformán örülni.

Egy kedves kolléganőmnél pedig az iskolákban megszokott „húzás” vált be: advent kezdetén egy kalapban összesítik a családtagok neveit, majd mindenki húz egyet belőle, és csak azt a személyt ajándékozza meg Szentestén.

Így mindenki kap és ad is, de csak egy személyre kell koncentrálni a figyelmet, így jó eséllyel az ajándék is személyesebb lesz.

Ha viszont mindenkit szeretnénk meglepni, akkor zöldülés útjára vezet az is, ha az ajándékkeret pár ezer forintban maximalizáljuk, amihez aztán mindenki szigorúan tartja magát, és eldönti, hogy mit gazdálkodik ki belőle. További lehetőség, ha az ajándékok jellegét határozzuk meg: a kézzel készített, személyes dolgok talán mindenkit boldogabbá tesznek, mint egy századik háztartási gép vagy pulóver. Ugyanígy a „fogyasztható” ajándékok (különleges ital, édesség, fűszer) vagy a közösen átélt élmények is: például egy hétvégi pihenés, élményfestés, masszázs, színház- vagy koncertjegyek.

3. Csörög, zörög, díszít. De csak tíz percig…

A felesleges és aztán kidobott ajándékok mellett az ünnepi környezetszennyezés a rendkívül rövid ideig funkcionáló csomagolásban tud még kicsúcsosodni.

Csaknem 10-15 %-kal több szemetet termelünk decemberben, és ebben jelentős szerepe van a karácsonynak: csak Kanadában évi 540.000 tonna (!) csomagolás kerül a szemetesbe. Ráadásul ezek nagy része csillogó, műanyaggal vagy bársonnyal kevert papír, így nem is újrahasznosíthatók.

Kép

Kép: Flickr / Weekendknitter

De mit tehetünk, ha környezetbarát alternatívára szeretnénk váltani? A legoptimálisabb persze a csomagolás teljes elhagyása vagy kiváltása: például egy családi rituálé bevezetésével, az ajándékok kreatív „leleplezésével”. Takarjuk le a meglepetést egy szép, külön erre a célra tartott ünnepi lepellel, majd közösen, akár énekszóval kísérve fedjük fel az ajándékokat!

Ha az ajándékok bontogatásának szertartását mégis szeretnénk megtartani, akkor érdemes sokszor újrahasználható alternatívákra váltani.

Használjunk már meglévő tasakokat, befőttesüvegeket, fémdobozokat, kézzel készített vagy erre a célra vásárolt vászonzsákocskákat. De példát vehetünk a japánokról is: a furoshiki csomagolásnál egy dekoratív kendőt használnak, ami egyben az ajándék részét képezi.

Amennyiben a csomagolás széttépésének élményétől sem szeretnénk megfosztani a szeretteinket, akkor inkább vegyünk natúr színű, újrahasznosított papírt, és azt díszítsük terményekkel. Vagy kerítsük elő a pincében, padláson bújó régi könyveket, füzeteket, retró újságokat, és fejlesszük tovább azokat csomagolássá!

4. Mértékletes lakoma

Az ajándékozás mellett a karácsonyi pazarlás a sütés-főzés terén érvényesül leginkább, hiszen sok családnál a mai napig az elsődleges szeretetnyelv az étel.

Érdemes azonban e tekintetben is magunkra parancsolnunk, mert a túl sok fogás nemcsak mérhetetlen kiadással és stresszel jár, de a kidobott étel a környezetet is feleslegesen terheli. Emellett persze az egészségünknek sem feltétlenül kedvez az ünnepi torkosság.

Kép

Kép: Pexels

Ahelyett, hogy mindenből elfogyaszthatatlan mennyiséget készítenénk, inkább a fogások különlegességére helyezzük a hangsúlyt: egyen a család olyat, amit korábban még sosem kóstolt!

Tervezzük meg előre a karácsonyi menüt, akár egyeztessünk a rokonokkal, hogy ki milyen téren tudja kivenni a részét az ünnepi lakomából.

Ez persze némi plusz logisztikát igényel, de a közösen létrehozott „terülj-terülj asztalkámnak” közösségépítő jellege lehet, és a túlterhelt házigazdát is kikönnyíti. Éljen a stresszmentes meghittség!

Főzzünk szezonális alapanyagokból, valamint azokat szerezzük be helyi, magyar termelőktől, mert így a szállításból fakadó CO2 kibocsátással sem terheljük annyira a bolygót. Ha mégis megmarad némi étel a karácsonyi lakomából, az se landoljon a kukában: lefagyaszthatjuk a maradékot, vagy új köntösben főzhetjük újra, de az ünnepi jótékonykodás szellemiségében rászorulóknak is adományozhatjuk.