„Kezdettyitől végzettyéig” – A megkönnyebbülés muzsikája a szűnni nem akaró présben
A zene, a lélek, a közösség és a transzcendens kapcsolata nem szorítható rögzített pillanatokba, s megesik az is, hogy valamelyiktől el-eltávolodunk egy időre. Ám az ünnepek és a hozzájuk kötődő énekek a biztonságos teret és időt, az otthont adják a hazatérés katarzisához: általuk az ember Istennel, a közösséggel és önmagával újra találkozhat. A Borsa együttes moldvai csángó énekeket és táncdallamokat az egyházi évkörre felfűző, Kezdettyitől végzettyéig című lemeze nem puszta háttérzenéje, hanem katalizátora a találkozásoknak.
Közel tíz esztendeje zenél együtt a piliscsabai baráti társaságból alakult, a jelenlegi felállásban 2015 óta játszó Borsa együttes, s az évek során a moldvai csángó népzenében, tánchagyományban találta meg közös mondanivalóját. Koncertjeik, táncházaik, mesemondással gazdagított gyerekfoglalkozásaik, esküvői szerepléseik, Kárpát-medencei és európai fellépéseik nemcsak a moldvai muzsika, hanem az emberi kapcsolódások köré is szerveződnek, így tevékenységüknek tulajdonképpen védjegye az összetartozás. A Borsa „hazai pályája” a közös és személyes jelenlét, amelyben a 2020-as esztendő sajnos nem bővelkedhetett – azonban a lemezfelvételt mint komfortzóna-elhagyást több mint eredményesnek tekinthetjük. A Hagyományok Háza támogatásával, a Fonó Budai Zeneház forgalmazásában az év végén megjelent, csak online felületeken elérhető debütáló album bizonyíték, hogy a Borsa együttes előadóművészete valójában „odaadóművészet”.
A digitális naptárak és pittyenő emlékeztetők szervezettséggel és tökéletes időkihasználással kecsegtetnek, valahogy mégis kuszábbak a napjaink, egyre ziláltabb „menetrendünk” valahol elhagyta útközben a biológiai óránkat. Annyit tekintünk előre, hogy fölfelé már nem tudunk. Markoljuk a pillanatokat, mert elfelejtettünk osztozni rajtuk. Ebben a szűnni nem akaró présben lesz a Borsa együttes első lemeze a megkönnyebbülés muzsikája.
Az az ősi zenei gondolat- és dallamvilág, ami a moldvai csángó népzenének sajátja, illetve az időbeosztás istenhitnek való alárendelése ma anakronisztikusnak tűnhet, mégis mindig korszerű tudásról árulkodik.
Arról, hogy igenis létezik ritmus, amihez úgy passzítható az életünk, hogy az rögvest gyógyulni kezd tőle. Hogy ideje van a csitulásnak, s ideje a csujogásnak, a serkenésnek, a nyugovásnak – egyáltalán: ideje van mindennek. S ha az életünkben ideje van mindennek, akkor mindenre van időnk.
Mert az idő, rendeltetése szerint, nem pereg. Inkább perdül-fordul, amolyan derűsen. A Kezdettyitől végzettyéig című albumon a római katolikus ünnepekhez kapcsolódó, az egyházi év ritmusát követő népénekek és liturgikus énekek hallhatók. A karácsonyi, újévi, húsvéti és pünkösdi időt felölelő évkörnek egy szimbolikus értelemben vett nap ad keretet: az Én felkelék jó regvel hajnalba reggeli ima nyitja, s az A fényes nap immár elnyugodott esti fohász zárja az énekek sorát. Az énekek közül nem egy ismerős lehet – Örvendezzünk, Betlehembe menjünk; Jöjj, Szentlélek Úristen; Kelj fel, keresztény lélek –, hiszen egyrészt a katolikus liturgia (s néhány ismert énekeskönyv) részei, másrészt a magyarlakta területeken többfelé is megtalálhatók a néphagyományban. Moldvai változatuk azonban régebbi idők emlékét őrzi, s díszítettebb is, mint a „dalosabb” variánsok. Az archaikus, nem csak az Európában megszokott hétfokú hangsorban gondolkodó moldvai zene legkorábbi, gregoriánban gyökerező korszakából, de a reformáció és a katolikus megújulás korából is találhatók énekek a lemezen.
A moldvai csángó közösségekben eredetileg hangszeres kíséret nélkül énekelt, szentes énekek világi táncdallamokkal összefűzve szerepelnek a Borsa-korongon.
Ez amellett, hogy előadói szándék szerint szép egyensúlyt teremt lassú és gyors tempó, vokális és hangszeres hangzás között, megidézi azt a feledésbe merült világot, amelyben még nem volt a maihoz hasonló szakadék szent és profán létmód között. A Manninger Katica által megrázó természetességgel énekelt díszes dallamok és az azokat követő-kísérő eleven muzsika testileg és lelkileg is megindítja közönségét. Megindítja Moldva felé, Isten felé, embertársai felé, és – „Ó, emberi nemzet, indulj vigasságra!” – egy mindig közös öröm felé is. A közöny mindenesetre totális képtelenség akkor, amikor mondjuk a Kyrie vagy a Mikor Máriához az Isten angyala csendül fel, vagy az Öreges kezes sodor magával.
A nem muzsikálásból, de muzsikálásban élő tagok – Manninger Katica (ének, citera), Réfi Noémi (hegedű, ének), Tóth Péter (furulya, kaval), Tóth Olivér Artúr (koboz, doromb) – mesterien, ám tanítványi alázattal és közvetlenséggel képesek tolmácsolni az Isten felé fordulást létkérdésként megélő, az identitását az anyanyelvi vallásgyakorlástól elválasztani nem tudó és nem is akaró, minden erejével a megmaradásért küzdő moldvai csángó közösség kulturális örökségét. Ebben tettestársakra is leltek: Turi András brácsa- és orgonajátékkal, Halmos Attila zenei rendezőként, Mazura János az utómunkálatokkal segítette az album elkészülését, s így azt, hogy újra mindenkié lehessen, ami öröktől fogva közös.
Mert a Borsa első lemeze arról is tanúságot tesz, hogy a kincsünk, amink van, az továbbadva őrizhető meg a legjobban, s így lesz belőle ajándék.
Ami pedig ajándék, az biztosan nem termék. A Kezdettyitől végzettyéig nemcsak vágyakozni tanít meg arra, ami a miénk, hanem lubickolni benne: legyen szó akár moldvai népzenéről, akár egyházi ünnepekről – akár Isten szeretetéről.
Borsa együttes: Kezdettyitől végzettyéig, Fonó, Budapest, 2020.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Nekünk ez az életünk!” – Jubileumi interjú a Söndörgő zenekar frontemberével, Eredics Áronnal
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
