Légy te a következő Jókai-film forgatókönyvírója!

Az emlékév programjait Schmidt Mária főigazgató, Káel Csaba filmügyi kormánybiztos és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter ismertették a Kertész Imre Intézetben tartott sajtóreggelin. Az emlékév egyik legizgalmasabb pontjaként forgatókönyvíró-pályázatot hirdetnek, három kategóriában, amelyek az alábbiak:

– négyrészes televíziós dokumentumfilm Jókai Mór életéről,

– játékfilm Jókai Mór műveiből,

– négy-hatrészes sorozat.

A filmterveket a Nemzeti Filmintézet által felkért zsűri értékeli, amelyben filmes szakemberek, történész és irodalmár is helyet kapnak. 

A kategóriák első három díjazottjának filmterveit több millió forintos pénzjutalommal támogatják. (Ez nem azt jelenti, hogy egyből filmek készülhetnek a forgatókönyvekből, hanem az alkotók tovább pályázhatnak azokkal filmkészítésre.)

A program hiánypótló, noha Jókai-regényből már a múlt évszázad elején is forgattak filmet: 1919-ben némafilm készült Az arany emberből, Korda Sándor rendezésében, amelyet most a Filmarchívum felújított és nemsokára bemutatnak. 

Ezután, az ötvenes évektől a hetvenes évekig következett az igazi aranykor, amikor a Várkonyi Zoltán rendező nevéhez köthető A kőszívű ember fiai, a Kárpáthy Zoltán és az Egy magyar nábob filmek születtek. 

1974 után viszont megszakadt ez a vonal, mutatott rá Káel Csaba, aki maga is egy Jókai-adaptáció hatására határozta el, hogy filmezéssel fog foglalkozni. A pályázattal a több mint száz regényből álló életmű további darabjai előtt adózhatnak a filmesek, amelyek szintén széles vászonra kívánkoznak. A történelmi témájú filmeket ma gyakran illetik negatív kritikával, pedig nagy szükség van azokra. Ahogy a filmügyi kormánybiztos mondja: „Helyettünk senki sem fogja elmesélni a történeteinket.”

A fiatalokat is megszólítják

„Jókai Mór a legnagyobb írónk, akinek minden művéből, minden cselekedetéből a hazaszeretet szól” – méltatta a szerzőt Hankó Balázs. A Jókai 200 emlékévvel a „legmagyarabb író” hazaszeretetét szeretnék tolmácsolni, hogy kovászként formálja cselekedeteinket, fogalmazott a miniszter. Jókai Mór olyan regényekkel gazdagította a magyar irodalmat, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob és Az arany ember. 

Legalább egy kötete biztosan ott áll a magyar családok könyvespolcán, s olyan sok utcát és teret neveztek el róla, hogy azok 605 kilométert ölelnek fel – ez annyi, mint a Magyarország legkeletibb és legnyugatibb pontja közti távolság. Ennek ellenére alig ismerjük az arcát. Ezen is kívánnak változtatni az emlékév kezdeményezéseivel, például plakátokkal, falfestményekkel.

„Szeretnénk Jókait mindenki személyes ismerősévé, barátjává tenni” – fogalmazott Schmidt Mária.

A nyertes forgatókönyvekből majdan elkészülő filmeket pedig iskolákba is eljuttatnák, de más módon, az általuk használt csatornákon keresztül is megszólítják az ifjúságot. Emellett a Jókai 200 egy másik pályázatán a ma oly népszerű, pár másodperces kisfilmekkel is lehet majd nevezni.

A részletekről a Kertész Imre Intézet honlapjának aloldalán lehet tájékozódni.