Isten, az első dietetikus – Völgykaland 6.

A Völgy zöld szíve a Művészetek Zöldje udvarban dobog. Itt pecsételhetnek a kéktúrások, készíthetnek vászontáskát a környezettudatos vásárlók, vagy épp megismerkedhetnek az év emlősével, a kihalófélben lévő földikutyával.

Az udvar leghátsó fertályán egyszer használatos, lebomló evőeszközökkel és tányérokkal ismerkedhetünk meg. Stampf Krisztina, az Ecocatering ügyvezetője elmondta, hogy négyféle alapanyagból készülnek a műanyag alternatív megfelelői. A papírtermékek fenntartható gazdaságból származnak, de egy átlagos papírpohárral szemben ezek nincsenek bevonva szintetikus anyagokkal, amelyek aztán beleoldódnak forró italunkba. A második típusú gyártmányt a kukorica szárából és leveléből állítják elő. Első ránézésre a megtévesztésig hasonlítanak a műanyag poharakra, ezek viszont csak negyven fokig őrzik meg alakjukat, a forró dolgok tárolására a kristályosított kukorica-, cukornád-, illetve búzakorpa-termékek az ideálisak. A búzakorpa a fehérlisztgyártás mellékterméke, amelyet nem tudnak felhasználni. Az ebből az anyagból készült tányérok hozzáadott adalékanyag nélkül készülnek, használat után pedig akár takarmányként is használhatjuk.

Ezen eszközök használatával a hagyományos, eldobható terítékekhez képest 70-90%-kal kevesebb  karbonlábnyomot hagyunk maguk után, magyarán ennyivel kevesebb energiát igényel a gyártása. Stampf Krisztina elmondta, hogy a Művészetek Völgyében lévő harminc-harmincöt nagyobb gasztronómiai intézményből már közel egy tucat lebomló eszközöket használ. Jövőre viszont már mindenkinek ezeket kell használnia, hogy ily módon is óvják a Völgyet, amelyet ez alatt a tíz nap alatt lényegesen nagyobb megterhelés ér, mint az év többi napján.

A Művészetek Zöldje Udvar egy másik izgalmas pontja az Ökogyülekezet sátra, ahol többek között meg lehet kóstolni a Biblia ételeit vagy épp gyógynövényeit, de a hét második felében „rovarszállodát” is készíthetünk majd.

Szűcs Boglárka, az Ökogyülekezet Program koordinátora elmondta, hogy ők a Református Egyházon belül működnek teremtésvédelmi, szemléletformáló programként. Spirituális és gyakorlati oldalról közelítik meg a Föld és az emberiség sorsát. Céljuk, hogy a világ iránt érzékeny embereket hitéleti oldalról is megszólítsák.

„Azt kell megértetni, hogy a probléma gyökere nem csak gyakorlati. A komplex világméretű válságnak, így például a környezeti, szociális és migrációs problémáknak az oka sokkal inkább erkölcsi és etikai eredetű. Ha feltárjuk ezeket az okokat, akkor sokkal hatékonyabban tudjuk az embereket rávenni arra, hogy változtassanak a  spirituális életükön és a gyakorlati attitűdjükön is – mondta Szűcs Boglárka. –  A Völgyben ez azért könnyebb, mert az emberek egy kicsit lelassulnak és kinyílnak.

Nem véletlen, hogy a csiga lett a jelképe ennek a tíznapos rendezvénynek. Végre van idejük önmagukkal és másokkal is minőségi időt eltölteni, beszélgetni, a dolgok mögé látni.”

Boglárka szerint sok betegség gyökere a helytelen táplálkozás, ezért próbálják a Bibliát példaként állítani. „Az Ószövetségben ma is helytálló technikai leírásokat olvashatunk, a Biblia arra is megtaníthat minket, hogy például a helyi, közelünkben termő ételeket fogyasszuk, így spórolva meg rengeteg energiát a Földnek. Némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy Isten volt az első dietetikus.”

Az Ökogyülekezet a változást négy szinten látja megvalósíthatónak. Fontos, hogy önmagunkkal jó viszonyt ápoljunk, egészségesen éljünk, tiszteljük a testünket, és odafigyeljünk a lelki békénkre is.  Ugyanígy kellene gondoznunk társainkkal, felebarátainkkal való viszonyunkat, hiszen mindannyian egymástól függünk, egységes rendszert alkotunk. Ha ez megvan, akkor a természethez való viszonyunk is átalakul, hiszen már nem lesz hiányérzetünk, nem lesz szükségünk különféle pótcselekvésekre. A legfontosabb, hogy Istennel jó viszonyban legyünk.

Rovarszálló

Megdöbbent, hogy mekkora az ökológiai lábnyomom. Nálunk, magyaroknál 1,6; az  USA -ban 9, a nyugat-európai országokban átlagosan 4-6-szoros. Ezt a pluszt a gyerekeinktől és más, szegény országok lakóitól vesszük el. „Az emberek nagy részének fogalma sincs, hogy milyen szerencsés. A föld lakosságának azon kevés 10–20 százalékához tartozunk, amelyik jól él. Ha megnyitjuk a csapot, ivóvíz folyik belőle. Ez óriási kincs, amelyért nagyon hálásnak kéne lennünk. De nap mint nap rengeteg olyan csoda mellett megyünk el, amelyet észre sem veszünk. Ezért is tettük ki a mikroszkópot, hogy az emberek lássák meg, milyen csodák rejtőznek mondjuk egy pillangó szárnyában.”