Lángoló fényképről gyújtanak rá – A tüntetések új szintre emelték az iráni nők szabadságért folytatott küzdelmét

December vége óta tüntetések zajlanak Iránban, kezdetben a fővárosban és az ország második legnagyobb városában, Meshed-ben voltak felkelések, amelyek gyorsan továbbterjedtek az egész államra. A gazdasági nehézségek és az egyre romló életkörülmények elleni tiltakozásként tömegek vonulnak utcára. Az iráni rial óriásit zuhant az amerikai dollárral szemben. Az infláció decemberben 50 százalék fölé emelkedett, az élelmiszerárak több mint 70 százalékos növekedést mutatnak, ami a bérek gyors elértéktelenedésével párosult. Hogyan jutott ide Irán?

Iszlám vallási vezető mindenek felett
Az iráni iszlám forradalom 1978-ban tört ki Mohammad Reza Pahlavi sah elnyomó, az ország gazdaságának súlyos károkat okozó, korrupt uralma ellen. Miután őt elűzték, kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot, ami nyomán egy teokratikus berendezkedés jött létre. A forradalom következménye volt az 1980-ban kitörő irak-iráni háború is. Iránt 1989 óta egy magasrangú síita vallási vezető, Ali Khamenei irányítja. Ő irányítja a hadsereget, a Forradalmi Gárdát, a médiát. A vallási jog (síita iszlám) jelentős szerepet játszik a jogrendszerben.  

A forradalom előtt az iráni nők öltözete változatos volt. Szoknyát és különböző szabású nadrágokat, sőt miniruhákat is hordtak. De a hidzsábot már a forradalom előtt is viselték, mivel mindig is a kultúrájuk része volt. Miután Reza sah rendszere megdőlt, a konzervatív iszlamista Ruholláh Homeini a száműzetéséből visszatérve átvette a hatalmat, és elkezdte a tanításait terjeszteni. A vallás fontosságát visszavezette a szigorú öltözködési szabályokra. 

A forradalom után szabályok születtek arról, hogyan kell viselni a hidzsábot.

Nők a szabadságért – Mahsa Amini emlékezete

Mahsa Amini iráni kurd nőt 2022-ben azért tartóztatták le, mert állítólag nem a kormányzati előírásoknak megfelelően viselte a hidzsábot, támogatói szerint az egyetemista lányt halálra verték az őrizetben. Az elfogása után három nappal a kórházban belehalt sérüléseibe. Mahsa mindössze 22 éves volt.

Hajvágás és fejkendőégetés
Az iráni nők Mahsa Amini halála után világszerte magukra vonták a figyelmet: hajvágással és fejkendők elégetésével. Az Európai Parlament 2023-ban Mahsa Amini-nek és a „Women, Life, Freedom” („Nők, Élet, Szabadság”) mozgalomnak ítélte oda az emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat. 

Mahsa Amini esete országos tömegtüntetéseket váltott ki, és négy hónap brutális elnyomás után – amely során több mint 500 ember halt meg, és több mint 19 400-at tartóztattak le – a kormány kiszorította az utcákról a „Nők, élet, szabadság” mozgalmat. A tömeges utcai megmozdulásokat erőszakkal elfojtották, az ellenállás azonban egyre inkább szimbolikus és rendkívül látványos cselekedetekbe tolódott át. A legalapvetőbb jogaikért folytatott küzdelmeket nem tudták felszámolni. 

Lángoló portrék a közösségi médiában

A rendszerellenes hangokat évek óta erőszakos és kegyetlen eszközökkel próbálja elhallgattatni az iráni vezetés. 2021 szeptemberében Qasem Bahramit, egy a rezsimmel kritikus iráni költőt tartóztattak le a helyi hatóságok Meshed-ben. Az volt a „bűne”, hogy elégette Ali Khamenei ajatollah, az iráni legfőbb vezető egyik fényképét. A költőt ismeretlen helyre vitték, és két hónapon keresztül semmit nem tudtak a sorsáról.

2025 novemberében Omid Sarlak, egy Nyugat-Iránban élő fiatal férfi videót tett közzé a közösségi médiában, amelyen felgyújtja Ali Khamenei fényképét. 

Alig néhány órával a videó megjelenése után holtan találták az autójában, fejlövést kapott.

Nem sokkal ezután Samad Pourshah, egy volt politikai fogoly hasonló akciót hajtott végre Sarlak meggyilkolása elleni tiltakozásként, ő is elégette Khamenei fotóját. Néhány órával később a biztonsági erők razziát tartottak az otthonában, ő azonban nem tartózkodott otthon, így sikerült elkerülni, hogy őrizetbe vegyék, és azóta is bujkál.

Úgy tűnik azonban, hogy az iráni rezsim megtorlása nem gyengítette a szabadságra vágyó iráni társadalom, kiváltképp az iráni nők elszántságát. Sőt éppen az ellenkezője történik: a szabadságért folytatott küzdelmük egyre radikálisabb formát ölt. Mára messze túllépett a hajvágáson vagy a fejkendők elégetésén.

Felgyújtott fénykép és cigaretta – így tiltakoznak az iráni nők

Egy fiatal, fejkendőt nem viselő iráni lány öngyújtójával lángra lobbantja Ali Khamenei portréját, majd az égő fényképről cigarettára gyújt. A szénné égő fotó pedig a földön végzi (Frissítés: a Lakmusz kiderítette a videóról, hogy egy magát iráni menekültként azonosító nő tette közzé január 8-án, az Iránban jelenleg zajló tiltakozáshullámhoz csatlakozva, de nem az országból, hanem Kanadából). 

Az elmúlt napokban ilyen és ehhez hasonló videók terjedtek el széles körben a közösségi médiában, amelyeken fiatal nők világszerte nemcsak felgyújtják az ajatollah portréját, hanem a lángokkal cigarettára is rágyújtanak. Ezzel a gesztussal duplán tiltakoznak: egyszerre utasítják el a rezsim politikai–vallási tekintélyét és a nőkre kényszerített szigorú társadalmi szabályokat. A cigarettázást ugyanis a közel-keleti országban a nők számára régóta korlátozzák, és megbélyegzik azokat, akik mégis rágyújtanak. 

A tiltakozó akciókról készült felvételeket már több ezerszer újraosztották világszerte a közösségi médiában.

Az elmúlt három évben az iráni társadalom szinte naponta szembesült a nők tiltakozásának új formáival: hidzsáb nélküli megjelenés egyetemeken és köztereken, papok turbánjának leverése az utcán, sporteseményeken – például maratonokon – való részvétel fejkendő nélkül, sőt a nyilvános meztelenség esetei is előfordultak. 

Ezek közül a legismertebb Ahou Daryaei akciója volt a teheráni Azad Egyetemen, valamint egy másik nőé, aki meztelenül állt fel egy rendőrautó tetejére. A demonstráló nők közül vannak, akik ma már vérvörösre festett ajkakkal vesznek részt a tüntetéseken, illetve különböző tornagyakorlatokat mutatnak be az utcán a biztonsági erők előtt.

Iskolás lányokat mérgeztek meg

Az iráni nők évek óta tartó tiltakozásának fontos jellemzője, hogy nem korlátozódik egyetlen korosztályra. A tüntetések korábban már az iráni iskolákba is eljutottak, ahol főként lány diákok ültek az iskolaudvarokon, miközben rezsimellenes jelszavakat skandálták. Ez példátlan volt az iszlám forradalom óta eltelt közel öt évtizedben. 

A kormány válaszul iskolásokat is letartóztatott. A tiltakozásokat követő hónapokban Irán-szerte sorozatos mérgezésekről érkeztek jelentések lányiskolákból: a diákok hirtelen rosszul lettek, elvesztették az eszméletüket, és légzési problémákkal, szívdobogással, valamint zsibbadással szállították őket kórházba. 

Jelentések szerint 2023-ban legalább 15 iráni városban több mint 800 diákot mérgeztek meg iskolákban.

Végül Irán egészségügyi minisztériuma is megerősítette, hogy egy „nagyon enyhe méreg” okozta a tüneteket, de a kormány tagadta, hogy bármilyen felelőssége lenne a mérgezésekben, az elkövetőket soha nem találták meg.

Az internetet blokkolják, a hírügynökségek nem tudnak tudósítani

A körülbelül két hete zajló tüntetéshullám halálos áldozatainak száma mostanra 600 fölé emelkedett, de ez a szám sokkal magasabb is lehet. Legalább tízezer embert letartóztattak. Emellett a biztonsági erők több mint száz tagja halt meg a tüntetőkkel történt összecsapásokban.

Az euronews híradása szerint mivel az internetet az egész országban blokkolják, pontos információhoz nehéz hozzáférni. Nemcsak külfölddel nem tudják az emberek felvenni a kapcsolatot, de az országon belül sem működik az internet, így a különböző városok között is nehézkes a kommunikáció és az információhoz jutás.

A helyi, perzsa szolgálattal rendelkező nagy nemzetközi hírügynökségek, így például a BBC vagy az Euronews sem tud tudósítani a helyszínről. Csak Starlink műholdon keresztül tudnak az irániak a világhálóhoz hozzáférni, ám internetszakértők szerint ennek az a veszélye, hogy a kormány bemérheti a kapcsolatot.

„Az internet és a kommunikáció teljes leállása Iránban rendkívül aggasztó: a rezsim jellemzően a tüntetők tömeges lemészárlásának előkészítéseként teszi ezt. 2019-ben, amikor országszerte tüntetések törtek ki, az iráni hatóságok teljesen lekapcsolták az internetet – és ezután több mint 1000 tüntetőt öltek meg" – írta közleményében az Iráni Emberi Jogi Központ (CHRI).

Az iráni főügyész azt mondta, hogy az tüntetőket „Isten ellenségének" minősíthetik, ami halálbüntetést vonhat maga után. 

A mostani demonstrációk a legnagyobbak a 90 millió lakosú Iránban a 2022-23-as országos tiltakozások óta.

Eközben Donald Trump megüzente az iráni rezsimnek, hagyják abba a fegyvertelen tüntetők legyilkolását. „Ha folytatják, akkor olyan erővel fogunk lecsapni rájuk, amilyet még nem láttak, és amilyet el sem tudnak képzelni" – fogalmazott az amerikai elnök.