Íme a Föld bajnokai! – Gyerekek, pedagógusok, szülők és közösségek együtt a zöld jövőért
Nem a döntéshozók és nem is a technológia fogja megmenteni a világot a klímaválságtól, hanem a közösségi összefogások ereje, a kreatív ötletek, a közös globális életmódváltás – ezt a gondolatot dr. Dúll Andrea egyetemi tanártól hallottam, aki az ökoszorongásról is azt állította, hogy hihetetlenül értékes hajtóerő lehet számunkra. A környezetpszichológus abban az elméletben gondolkodik, amely szerint a minket körülvevő természeti és épített környezet ugyan észrevétlenül hat ránk és befolyásolja a viselkedésünket, ám mi ebben a környezetben is elsősorban egymást figyeljük. Ha pedig egymást figyeljük, példaértékű megoldásokat, megküzdéseket láthatunk, így a szorongásunk erővé, az erőnk pedig tevékenységgé válhat. Csongor Andrea írása.
Ennek a szellemiségnek a jegyében írt ki idén másodszor is zöldpályázatot az E.ON Hungária Csoport olyan óvodai, általános és középiskolai közösségek részére, amelyek a megújuló energia, az energiahatékonyság, a klímavédelem, a tájaink védelme, az újrahasználhatóság, az erőforrásaink fenntartható használata és a biodiverzitás támájában közösségi projecteket szeretnének megvalósítani. A Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát üzemeltető energiacég által alapított Föld bajnokai pályázat költségvetése 25 millió forint volt, amelyből 15 oktatási intézmény nyert támogatást programja megvalósításához.
Közel 400 pályázat érkezett a felhívásra, amelyből az öttagú zsűri választotta ki a győzteseket. Az E.ON márkaüzenete, a „Rajtunk múlik” felelősséget, egyben biztatást is nyújt, ezzel a pályázattal pedig néhány megküzdési lehetőség, formabontó, újító és trendteremtő ötlet anyagi hátterét kínálták föl olyan oktatási munkacsoportok számára, akik pályázatukkal nyitni szándékoznak a helyi közösségek felé is.
A nyertesek jutalma zöld ötleteik megvalósítása mellett az is, hogy más kisközösségeket is további zöld cselekedetekre ösztönözhetnek.
A szakmai tudásmegosztó nappal egybekötött gálán nem csak azt tudhattuk meg, hogy az út, amin az emberiség jelenleg jár, lassan járhatatlan, sőt élhetetlen lesz, hanem azt is, hogy milyen ötletes, szellemes, kreatív megoldásokat lehet kitalálni a klímaválság leküzdésére, hol lelhetők fel az új utak, és hogyan lehet rajtuk elindulni. A pályázat azt a mondanivalót is magában foglalta, hogy az új programok akár azoktól a fiataloktól is származhatnak, akik átveszik majd tőlünk a kék bolygót. Lehet, hogy a gyerekeken keresztül lehet bevonni a tervekbe a szülőket, és a szülőkön keresztül el lehet érni az egész közösséget?
A 2024-es pályázat rendkívül izgalmasan alakult, hiszen 14 pályázat sorsa az öttagú zsűri döntésén múlt, a 15. Pedig közönségszavazattal jutott be a győztesek közé. Tavaly szoros verseny alakult ki a közönségdíjas dunaharaszti óvoda és a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium csapata között, akik idén is megpróbálkoztak a támogatás elnyerésével. A mosonmagyaróváriak ökoprogramjuk keretében többek között a magashegyi fogaspontyok megmentésén dolgoznak.
A Kossuth Lajos Gimnázium az első olyan iskola az egész világon, ahol szervezett módon folyik tenyésztőprogram e kihalás közelében álló halfajok megmentéséért, az iskolában terráriumokat, akváriumokat tartanak fenn, amelyek lakóit maguk a diákok gondozzák.
Az óriási hajrázás alatt a dunaharaszti csapat tetemes mennyiségű lájkot küldött hajdani riválisának, az összefogás szép példáját mutatva.
Mosonmagyaróvár mellett Bajna, Füle, Hódmezővásárhely, Csesztve, Csepreg, Ajka, Tatabánya, Veszprém, Budaörs, Budakalász és Budapest oktatási intézményei vannak az idei legjobbak között.
Lipinyén innen és a Kövecsesen túl című programjával a Csesztvei Szentjánosbogár Óvoda nem arra kért támogatást, hogy új műanyag székeket vehessenek a kisgyermekeknek, hanem a budapesti óvodából kiselejtezett, olcsón vásárolt faülőkéik felújításához kértek segítséget, ezzel is megmutatva a szülőknek és a gyerekeknek, hogy a régi nem egyenlő a haszontalannal. A Hódmezővásárhelyi Klímanócskák egy városi minierdő kialakítását tűzték ki célul, ahol a növények teljes életciklusát nyomon követhetik majd a nebulók.
A Terézvárosi Mesevilág Óvoda a családok szerves hulladékából készülő közösségi komposzt felhasználásának lehetőségeit mutatja be a gyerekeknek és később az egész helyi közösségnek. Komposztfűtéses melegház; békamentés; „beporzóbarát” kert; szabadtéri osztályterem; önellátásra ösztönző, régi szakmákat megidéző gimnáziumi szakkör; növényi alapú környezetbarát festési eljárások a divattervezésben; fenntartható divat; klímabarát tankert; falevelek életciklusát nyomon követő levélgyűrűzés, közösségi kemenceépítés – csak néhány a győztes ötletek közül.
Újrahasznosítással, hulladékcsökkentéssel foglalkozik a Terézvárosi Önkormányzat Mesevilág Óvodája
A díjkiosztó gála kerekasztal-beszélgetésein szóba került, hogy egyre fiatalabb generációk lesznek fogékonyak a klímaváltozás témája iránt, és egyre korábban kerül az asztalra a környezetvédelem is. A gyerekek sokszor nagy tudással érkeznek a közösségekbe, ám az ezzel kapcsolatos szorongások kezelése a szülőn és a pedagógusokon is múlik.
A mi felelősségünk és feladatunk is, hogy engedjük, sőt ösztönözzük a gyerekeket szebb jövőt álmodni, és segítsünk a fejükben összerakni az álmot.
Királyi út lehet, hogy játékos küldetéseken keresztül juttassuk őket a célhoz, akár „ehető, mezítlábas ösvényeken” át, mint amiken a Da Vinci Általános Iskola diákjai járnak. A pedagógusok tapasztalata a pályázatokkal kapcsolatban az volt, hogy egy jó ötletre, egy jó hívószóra szinte ugranak a gyerekek és a szülők is, igényük van olyan jó célokra, amelyekben megoldásokat és közösséget is kaphatnak, ahol tartozhatnak valahová, küzdhetnek valamiért. A „motortanárok” – mondta a Veszprémi Dózsa György Általános Iskola pedagógusa – a közösségen keresztül újratermelhetik azokat a személyiségeket, akik később maguk is motorjaivá válhatnak egy-egy csoportnak.
Ehető tanösvényt hozott létre a Da Vinci Tehetséggondozó Általános Iskola
Az általános és középiskolák győztes pályázataiban gyakran bukkan fel a kültéri osztálytermek ötlete. A jelek szerint a diákok egyöntetű véleménye az, hogy „akkor jó a projekt, ha észre sem veszem, hogy tanulok”.
Mindannyian szeretnek kilépni az iskolai keretből, úgy érezni, hogy most „nincs órájuk”, „nem kell bejönniük becsöngetés után”, hanem egyszerűen a környezetben végzett tevékenység tanítja őket a világ dolgaira.
Dr. Dúll Andrea kísérő előadásában szintén kapcsolódott a gondolathoz, szerinte a környezettudatos szemlélet kialakítása lehetetlen kültéri tanulás, „tanulási táj” nélkül. A projektvezetők úgy látják, hogy a gyerekek szeretik érezni, hogy „ők a nagyok”, hogy taníthatják a kisebbeket, hogy tudásbirtokos szerepet kaphatnak a programokban.
A különböző fókuszú tanösvények létrehozása is kedvelt témája volt a pályázatoknak, közülük is figyelemreméltó a Szentistvántelepi Általános Iskola mátrix projektje, akik a tanösvényük célcsoportját kiterjesztették a túrázó közösségen túl az ADHD-val küzdő gyermekek, az autizmus spektrumzavarral élők, az idősek és a kisgyermekes családok felé is. A tanösvényhez kapcsolódó feladatok jellege Szentistvántelepen ezt a célcsoportot is meg tudja szólítani, ez lesz Magyarországon az első inkluzív tanösvény.
Az ötletek többsége több szálon futott össze, volt, ahol egy kihasználatlan teniszpálya adta a kiindulópontot, vagy egy erdőmérnök szülő ötlete, néhányszor maga a gyermeki rácsodálkozás. „Miért nincs nekünk üvegházunk?” – kérdezte a Christophorus Waldorf Általános Iskola egy tanulója, és a pedagógus, akinek volt füle a kérdésre, megpályázta az ötletet. Mosonmagyaróváron egy nagyot álmodó diák szintén nekiszegezte a kérdést biológiatanárának (aki maga is abban az iskolában tanult hajdanán): „Miért nincs cápánk az iskolában?” Cápájuk ugyan nem lett, de rája igen!
A Föld bajnokai díj nyerteseit idén csaknem 400 oktatási intézmény pályázata közül választották ki.
A zsűri egyik tagja, Ürge-Vorsatz Diana fizikus, környezetvédő és klímakutató (hét gyermek édesanyja) úgy fogalmazott: „A nagy ötletekhez néha egy kicsi őrület szükséges”. Ő is hisz a kis, helyi csodák erejében. Mellette Pokorny Lia színésznő, Nagy Réka klímakommunikációs szakértő, Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’s Network alapítója és Guntram Würzberg, az E.ON elnök-vezérigazgatója látta el a zsűrizés munkáját.
Az energiavállalat által kiosztott 25 millió forintból egy pályázó legfeljebb 2,5 millió forintos támogatást kaphatott. „Bolygónk jövője a mi életünkben fog eldőlni” – mondta beszédében Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója. A Föld bajnokai pályázatot minden évben meghirdeti a vállalat, jövőre is várják a pályázni kívánó óvodai és iskolai közösségek zöld ötleteit. Aki pályázaton gondolkodik, vagy csak többet szeretne tudni a nyertes programokról, inspirációt meríthet a vállalat weboldalán elérhető, az óvodai és iskolai programokat bemutató kisfilmekből.
Támogatott tartalom
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
