Aki a szenvedélyét önti illóolaj-keverékeibe – Háromgyerekes anya, a kémia doktora és aromaterapeuta: dr. Takács-Tóth Diána

Könnyen megtaláljuk egymást Diánával a kistarcsai HÉV-állomáson. Innen autóval visz Nagytarcsára, a családi otthonába, ahol az illóolajos műhelye is található. Már ahogy beszállok a kocsiba, kellemes illat csapja meg az orrom. Nem szeretnék egyből a tárgyra térni, ezért csak később kérdezem meg, milyen illatosítót használnak az autóban. Azt mondja, semmilyet, valószínűleg már beitta a bőrük az illatokat, és mivel a ruhájuk öblítésére is illóolajokat használnak, így mindenhova magukkal viszik.

Diánáék a település szélén laknak. Két éve költöztek ide a férjével és három iskolás gyermekükkel együtt, azóta felújítanak. A műhelyébe külön bejárat vezet – itt már sokkal intenzívebben érződnek a különféle illatok. Az otthonosan berendezett műhelyben a hatalmas polcos szekrény tele van Diána egyedi termékeivel, amelyek a Diadeur nevet viselik. Az igényes kialakítású fiolák mellett, amelyekben az illóolajok lapulnak, ott vannak még a különféle kozmetikai krémek, testápolók, fürdőbombák, natúr krémdezodorok, a szekrény tetején pedig a párologtatásra szolgáló diffúzorok.

Amikor a gyógynövények és a kémia találkozik

Diánáról kiderül, hogy már gyerekkora óta a gyógynövények szerelmese. Volt egy gyógynövényhatározó kiskönyve is, amelyet nagyon sokáig forgatott a kezében. Imádja a kémiát, így miután megkapta Szegeden a vegyész diplomáját, elhatározta, hogy doktorál gyógyszerészeti kémiából. Később aromaterapeuta lett, ahol ugyan megtanulta, melyik illóolajnak milyen hatása van, de ő ennél többet szeretett volna tudni, ezért elvégezte a gyógynövényismerő és -felhasználó szakot a MATE-n. Az itteni légkör pedig arra motiválta, hogy visszatérjen a tudományos kutatáshoz, immár az illóolajok kapcsán. Vegyész és gyógynövényszerető énje tökéletesen összekapcsolódik az illóolajok esetében. 

Diána hangsúlyozza, az a valódi illóolaj, amelyet növényből vagy annak valamely részéből vonnak ki. Ami szintetikum, az aromaolaj vagy illatolaj. 

A legtöbb illóolajat desztillálással állítják elő, ami hasonlít a pálinkakészítés folyamatához. Egy üstben vizet forralnak, az így keletkezett gőz átjárja a víz fölött lévő, gyógynövényekkel teli tartályt. A gőz magával viszi a vízoldékony komponenseket és az illóolaj-molekulákat, majd ezek egy hűtőberendezésen keresztül lehűlnek és lecsapódnak. Így képződik az illóolaj és az aromavíz.

Diána azt mondja, a lepárlás egy külön szakma, amelyet erre specializálódott üzemekben végeznek. Az ő feladata, hogy megtalálja azt a termelőt, akitől megvásárolhatja a megfelelő illóolajat. Ezekből keverékeket és aromaterápiás termékeket készít, ezzel együtt igyekszik edukálni az embereket az illóolajok használatára, mivel azt tapasztalja, hogy ezen a téren viszonylag alacsony a tájékozottság. A szakértő szerint erre azért van szükség, mert ma már eléggé elterjedtek az illóolajok, és sajnos sokszor a fellelhető aromaterápiás könyvek is félreinformálják az érdeklődőket. Ezt az űrt kívánja betölteni a januárban induló Illóolaj Akadémiával, ahol komplex aromaterápiás tudásra tehetnek szert a résztvevők.

Ezekre kell figyelnünk az illóolaj megvásárlásakor

Diána elmondja, hogy érdemes jól megnézni az illóolaj-fiolán található információkat. Ha fel van tüntetve, hogy melyik növényből, növényi részből – gyökérből, termésből, virágból stb. – vonták ki, az már bizakodásra ad okot, azt jelenti, az illóolaj valóban növényből származik. Fontos, hogy szerepeljen rajta az előállítás módja is, emellett jó, ha ott van magyarul és latinul is az illóolaj neve, a gyártási száma, valamint a gyártó vagy forgalmazó neve, hogy tudjuk, kérdés esetén kit keressünk.

Az illóolajok ára kapcsán Diána kiemeli: a túl olcsó termék gyanakvásra ad okot, a túl drága olaj megvásárlása viszont sokszor indokolatlan. A szakértő azt vallja, minden esetben figyelembe kell venni, hogy kinek és pontosan mire van szüksége. Fontos tudni, hány éves az illető, van-e panasza, illetve túlérzékenysége, szed-e valamilyen gyógyszert. Ezek ismeretében lehet javasolni megfelelő illóolajat az egyénnek. Példaként említette, hogy azoknak, akik magas vérnyomással küzdenek, nem ajánlott a borsmenta vagy a rozmaring illóolaj rendszeres használata, mert ezek megemelik a vérnyomást.

Kép

Kép: Freepik

Mit szabad és mit nem az olajok használatakor?

Miközben Diána bemutatja a termékeit, az illóolajok használatára vonatkozó legfontosabb szabályokat is megosztja velem. 

Tisztán nem szabad magunkra kenni, mindig valamilyen növényi olajba kell csepegtetni belőle.

Így lehet felvinni a bőrre olyan lokális panaszok enyhítésére, mint például a száraz bőr, az ízületi panaszok vagy a fejfájás. Fülbe, szembe nem szabad illóolajat csepegtetni. A citrusok kapcsán óvatosságra int a szakértő, mivel ezek az illóolajok fényérzékenyítő hatásúak: a bőrre felkenve a napon vagy a szoláriumban égési sérülést okozhatnak. Ilyen az édesnarancs, a citrom, a lime, a bergamott, a grapefruit, a pomelo vagy a mandarin illóolaj.

A három hónapnál fiatalabb kisbabáknak egyáltalán nem javasolt az illóolajok használata, helyette aromavizet lehet párologtatni. A kismamáknak pedig az afrodiziáló hatású olajokat kell kerülniük, amilyen a pálmarózsa, a geránium, a szegfűszeg vagy a fahéj. 

Diána családjában a mindennapi rutin része a különféle illóolajok párologtatása. Van, amikor csak a finom illatért, de van, amikor bizonyos cél érdekében teszik ezt. Az őszi időszakban az immunerősítésre koncentrálnak. Azt mondja, ennek köszönhetően ők és a gyerekei is ritkán betegednek meg. Hozzáteszi, az illóolajok önmagukban nem erősítik az immunrendszert, viszont fokozzák annak működését, ilyen hatású illóolaj a madagaszkári kámforfa, a pálmarózsa és a teafa.

 Az illóolajokkal megelőzhetünk és kezelhetünk is bizonyos betegségeket

A fiolák szagolgatása közben megtudom, hogy ha már megtörtént a baj, és náthával küzdünk, akkor keskenylevelű eukaliptuszt és borsmentát párologtathatunk. Diána szerint, ha a diffúzor fölé hajolunk naponta ötször 10–15 percig, gyorsan kitisztul a fejünk, az arcüregünk és az orrunk. Köhögés esetén a keskenylevelű eukaliptuszt ajánlja, de ezen kívül a tömjénnek, a madagaszkári kámforfának, a borsmentának és a fodormentának is kiváló nyákoldó hatása van. Görcsös köhögésre majorannát és citromos eukaliptuszt érdemes párologtatni estére, ez megnyugtatja a szervezetet. Torokkaparás esetén segítség lehet, ha egy deci vízbe egy-két csepp teafa illóolajat csepegtetünk, majd kanállal összekeverjük, és ezzel gargalizálunk.

Az illóolajok a pszichére is jó hatást gyakorolnak. 

Kutatások bizonyítják, hogy az édesnarancs nyugtató hatású, az orvosi levendulának antidepresszáns tulajdonsága van, míg a rozmaring képes késleltetni a demencia megjelenését.

Diffúzor vagy mécseses párologtató?

Diána szerint terápiás illatosításra a diffúzort és a mécseses párologtatót egyaránt használhatjuk. Annyi köztük a különbség, hogy a diffúzorral sokkal nagyobb teret lehet betölteni, míg a mécsesessel csupán pár négyzetmétert, ellenben az utóbbi rendkívül hangulatos, bár tűzveszélyes is. A szakértő megnyugtat, hogy az illóolajok kapcsán hozzászokással nem kell számolni, a mellékhatás is minimális, ha jól megválasztott olajjal dolgozunk.

Diána végül bemutatja az illóolaj-keverékeit, amelyeket kreatív nevekkel lát el. Azt mondja, ha összekeverjük az illóolajokat, akkor azok felerősítik egymás hatását. Van, amikor egy adott problémára állít össze ilyet, ekkor kizárólag az illóolaj-keverék hatását nézi, olykor pedig csak az illatélményre fókuszál. Legtöbbször mindkét szempontot figyelembe veszi.

Diána azt tanácsolja, hogy minden esetben természetes anyagot párologtassunk otthonunkban, mert ez szolgálja a testünk és lelkünk épülését. Mivel ezek az olajok kémiai vegyületekből tevődnek össze, használatuk elővigyázatosságot igényel, ezért kérdés esetén érdemes szakértő segítségét kérni.