6+1 csokor húsvéti szokás – Így ünnepel Európa és a világ

„A húsvét hangulata úgy közeleg e napokban, mint egy szép fehér madár árnyéka, szállongva halad a folyó tükrében”– fogalmazza meg Krúdy Gyula „Régi pesti históriák” című kötetében a várakozást, amelyet a nagyhéten sokan érzünk. A kereszténység Jézus Krisztus feltámadását készül ünnepelni, ám a kontinens különböző szegleteiben más és más hagyományok terjedtek el. Ezek egy része vallásos gyökerű, a többi kevésbé, de mind érdekes. Összeszedtünk belőlük hat plusz egy csokorral.

Piszanki, az ukrán húsvéti tojás - Kép: Wikipedia
Piszanki, az ukrán húsvéti tojás - Kép: Wikipedia

Piszanki, az ukrán húsvéti tojás - Kép: Wikipedia

1. Egyesült Királyság

Angliában régi szokás csoportosan kivonulni egy közeli dombra és versenyezni, ki tudja onnan törés nélkül legurítani az általa vitt tojást. Egy másik hagyomány, hogy a férfiak piros zsinórral díszített fehér rövidnadrágban járnak szelleműző táncot, néhol énekelnek is hozzá. A hölgyek húsvéti kalapot viselnek. Egy Bacup nevű kisvárosban a 18. század óta nagyszombaton feketére festett arcú, piroscsíkos szoknyás férfiak táncolnak az utcán.

Wales-ben régen mezítláb mentek az emberek a templomba, hogy meg ne zavarják a földet, amely Krisztus testét befogadta. A folyóparton a gyerekek nádból szőttek emberi alakot, amelyet fakeresztre fektettek.

Bacup húsvétkor – Kép: Robert Wade / Flickr

 

2. Franciaország

Franciaországban – ahogy nálunk is – a legenda szerint nagypénteken „Rómába mennek” a harangok, ezért egy napra az egész országban elhallgatnak, Jézus szenvedéseire emlékezve. Csak húsvét reggelén szólalnak meg újra, hogy ünnepeljék a feltámadást. A hiedelem szerint belőlük potyognak ki – családi házaknál a kert különböző pontjaira – a festett tojások és az ajándékok. A gyerekeknek a miséről hazaérve kell megtalálniuk őket, és a kicsik porcukrozott sütibárányt is kapnak.

Haux városában ötezer tojásból készül hatalmas adag rántotta a főtéren, ebből ezer embert vendégelnek meg.

3. Belgium

Kruishoutem városában nagyszombaton történelmi tojásvásárt tartanak, amelyet még XIV. Lajos, a Napkirály engedélyezett a 17. században. Az emberek maguk közül Tojásherceget, vasárnap pedig Tojáshercegnőt választanak. Húsvéthétfőn tojásfogó versenyt is tartanak: a templomtoronyból eresztenek le ejtőernyőkkel felszerelt papírtojásokat, ezeket kell az összegyűlteknek elkapniuk. Aki megszerzi az „aranytojást”, pénzösszeget nyer vele. Húsvéti ételük a máj hagymalekvárral.

4. Németország

Németországban a vizet mint a termékenység és az élet szimbólumát, s vele összefüggésben a kutakat is ünneplik. Húsvétra virradóra egy patakból vizet visznek haza, az utat néma csendben bejárva, különben a húsvéti víz elveszítené jótékony hatását. Úgy tartják ugyanis, hogy megvéd a betegségektől, gondoskodik az örök ifjúságról és szépségről. A vele megkeresztelt gyermekek különösen okosak lesznek. Bajorországban a kutakat még ünnepi díszbe is öltöztetik.

Osterbrunnen Neustadt an der Aischban

 

Frakkos férfiak feldíszített lovakkal járják a falvakat, hogy hirdessék Krisztus feltámadásának hírét. Az akár többszáz lovasból álló menetet a helyiek az utcára vonulva köszöntik.

5. Spanyolország

Spanyolországban két héten át ünnepelnek: virágvasárnap pálmalevelekből készült csokorral a kezükben vonulnak fel, és a nagyhéten – náluk Szent Hét – is körmeneteket tartanak. Madrid óvárosában és Andalúziában földig érő lepelben, hosszú, csúcsos süvegálarcban cipelnek egy-egy keresztet; sokan vasláncot, béklyót is erősítenek a bokájukra. Feldíszített Mária- és Jézus-szobrokat, bábukat hordoznak az égnek emelve, majd elűzik a bánatot: táncolnak, fiesztáznak. A családok piknikeznek, sárkányt eregetnek, a húsvéti tojást egymás homlokán törik fel. 

6. Olaszország

Szicília kisvárosaiban Jézus és tizenkét apostola szobrát hordozzák körbe, majd a templom előtt eljátsszák a feltámadást. Firenzében két virágkoszorúval díszített ökör vontat be egy húsvéti szekeret – történelmi kosztümös szereplők sorfalai között – a Dóm térre. Az ökröket elvezetik, a szekeret egy huzallal a magasba emelik. Az ünnepi mise végén a pap meggyújt egy galamb formájú kis rakétát, amely elindul a huzalon a szekérig, majd berobbantja a rajta elhelyezett tűzijátékokat. A negyedórás pirotechnikai show közben a galamb visszatér a huzalon kiindulási helyére.

Ha nem sikerül begyújtania a szekeret vagy visszafelé leáll, az katasztrófát jelez előre. Utoljára 1966-ban történt ilyen, abban az évben volt Firenzében a legnagyobb árvíz.

+1. További érdekes hagyományok a világból

A húsvéti ebéd után a román emberek nárcisszal és tulipánnal emlékeznek elhunyt szeretteikre a temetőkben. Hétfőn nemcsak a fiúk locsolják meg a lányokat, hanem a fiatal lányok is az idősebb nőket. Bulgáriában egy tojást úgy törnek fel, hogy a templom falához csapják, és ezt eszik meg elsőként a böjt után. A svédek húsvéti dísze egy köteg virgács nyírfagallyakból, színes tollakkal. Brazíliában nagypénteken nemcsak a munkahelyen, otthon is tilos dolgozni, még mosogatni is. Ausztráliában klasszikus húsvéti nyúlból hiány van, ezért az őshonos erszényes nyúl vette át a húsvéti nyúl szerepét. Indiában hintóra emelt fehér elefánt jelképezi az ünnepet. Etiópiában a házasulandók húsvétkor, a templomban megszentelt pálmaág alatt tartják meg eljegyzésüket.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti