Hűsítő barangolások Magyarországon, két keréken
A Kárpát-medence árvízvédelmi rendszere világszinten is egyedülálló: a 19. század derekán kezdődött munka eredményeként napjainkig több mint 11 ezer kilométer árvízvédelmi töltés épült, amelyek nagy része, 4240 kilométer hazánk mai területén található. Az eredeti cél a vízbetörések megakadályozása és termőföldnyerés volt, azt azonban a gátak készítői még álmukban sem gondolhatták, hogy néhány emberöltővel később a kerékpáros turizmus fellegvárai lesznek ezek a védművek.
Kép: Páczai Tamás
Természetesen a világ nagy országaiban – említsük csak Kínát, Indiát vagy az Egyesült Államokat – az árvízvédelmi gátak összesített hosszúsága jóval több, mint a Kárpát-medencében. „Ha azonban az árvízvédelmi veszélyeztetettséget nézzük, amit például az 1000 négyzetkilométer területre jutó gátkilométerrel jellemzünk, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarországnál kedvezőtlenebb helyzetben a Földön valószínűleg csak Banglades van” – állapítja meg egy hidrológiai tanulmányában Dr. Nagy László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense. Gátjaink további különlegessége, hogy legtöbbjüket a folyó menti települések önerőből, árvízvédelmi társulásokba szerveződve építették igen rövid idő alatt: az 1800-as évek közepétől kezdve 50 év alatt a gátak zöme elkészült.
Könnyen gondolhatnánk, hogy a kerékpározás fellegvárainak a hegységek számítanak a kanyargós ösvények és hűvös erdőségek miatt, a valóság ezzel szemben az, hogy kikapcsolódásként, közösségi programként inkább sík vidéken szeretünk tekeregni, ezért is olyan népszerűek például a Balatont vagy a Velencei-tavat megkerülő túrák.
A gátak nagy része is tökéletesen alkalmas az élménykerékpározáshoz, ráadásul az elmúlt évtizedekben sok száz kilométeren a töltéskoronákat aszfalttal erősítették meg.
Ezek zöme gépjárműforgalom elől elzárt terület, csak az illetékes vízügyi igazgatóság engedélyével lehet rájuk felhajtani, ezért nagyon biztonságosnak számítanak, főleg, ha gyerekekkel szeretnénk kerékpártúrázni. A biztonság mellett folyóink közelsége a másik nagy erény, hiszen egy kis letérővel találunk csobbanáshoz alkalmas partszakaszt a legnagyobb nyári kánikulában is. De túránk során átellenes irányban is letérhetünk a gátról: ilyenkor a közeli falvak nevezetességeit látogathatjuk meg, feltölthetjük étkészleteinket vagy a bendőnket egy jó étteremben.
Az elmúlt években a turizmus is felismerte az árvízvédelmi gátjainkban rejlő lehetőségeket, ezért egyre több helyen fejlesztik a kerékpáros kirándulókat fogadó infrastruktúrát, amiben jelenleg a Felső-Tisza és a Tisza-tó az úttörő, de a Duna, a Dráva és a Rába mellett is kitűnően jelzett útvonalakat találhatunk.
Az idei nyár sztárja nagy eséllyel a Tisza-tó lesz
Június 20-án átadták a Poroszló és Tiszaújváros között épített kerékpárhidakat, ezzel körbeért a tavat megkerülő kerékpáros út. Nagy vágya volt ez a kirándulóknak, eddig ugyanis a veszélyes és forgalmas 33-as főúton lehetett csak bezárni a tókört biciklivel. 2016-ban mintegy húszezren, 2018-ban már 57 ezren tekerték körbe a Tisza-tót, idén elképzelhető, hogy átlépi a százezret is a kerékpáros vendégek száma.
A környékről korábban megjelent írásainkat itt és itt olvashatja, bennük rengeteg sok információval és különleges helyszínekkel, programlehetőségekkel.
Családoknak az egy nap alatt kényelmesen teljesíthető, 65 kilométeres kis kör ajánlott, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a víztározó déli, nagy medencéjét járjuk be, és Tiszaújváros–Poroszló között rövidítünk az újonnan átadott hidak segítségével. A teljes tókör 95 km hosszú. Bármelyik tóparti településnél megkezdhetjük a kerékpározást, érdemes azonban a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumtól indítani, hiszen remek kiállításokon ismerhetjük meg a környék élővilágát és kultúráját, valamint itt található Közép-Európa legnagyobb édesvízi akváriuma. Kerékpározás közben gyakran lesz alkalmunk megállni. Nemcsak a Tisza-tó vadregényes, egzotikus látványa csábít fényképezésre, hanem útközben strandok, kávézók, büfék, a kiskörei vízlépcső és a mellette épült hallépcső, Abádszalókon csipkemúzeum és cukrászda, Tiszafürednél tanösvények és remek halsütő (Hello Hal) színesíti a palettát. Szállásfoglaláshoz, programlehetőségekhez használjuk a csodasmagyarorszag.hu vagy az ilovetiszato.hu oldalakat.
Tisza-Tavi Kerékpáros Centrum
Vásárosnamény lehet a kerékpárosok új Mekkája
A Felső-Tisza kapujának tekinthető városból karnyújtásnyira vannak Szabolcs, Szatmár és Bereg árterei, csodálatos falvai és rejtett kincsei. A látnivalók jól megközelíthetők, hiszen a Tisza, a Szamos vagy a Túr gátjai közül több mint 250 km aszfaltozott, az apró falvakat pedig alacsony forgalmú mellékutak kötik össze.
A gáton tekerve, mint egy kilátóból, egyszerre gyönyörködtet a természeti táj a hömpölygő víztömeggel és az egymástól karnyújtásnyira fekvő csendes falvak, fehér templomtornyok, gondozott veteményeskertek és a hosszan elnyúló szilva- és almaültetvények látványa.
Az itteni települések csak az elmúlt években ismerték fel, hogy hatalmas vonzerőt jelentenek a gazdag történelmi és népművészeti hagyományaik, valamint a környéket behálózó folyók és szilárd burkolattal ellátott gátak. Nagyon sok helyen kezdődtek infrastrukturális fejlesztések, így Vásárosnamény mellett Tivadaron és Túristvándiban is találunk kerékpárbarát helyeket. Sőt, a környékbeli túraszervezők megoldják, hogy amikor kedvünk támad, átnyergelhetünk bicikliről kenura, vagy fordítva.
A felső-tiszai kerékpártúrák egyik kedvenc állomása a túristvándi vízimalom
A Felső-Tisza vidékének nevezetességei a több száz éves, fakazettás, fatornyos, középkori freskókkal díszített templomok. Ezeket a Középkori templomok útja fogja össze, amelyet a legizgalmasabb kerékpárral és kenuval felváltva teljesíteni, miközben a templomok mellett Tiszacsécsén Móricz Zsigmond szülőházát, Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc sírját és a csónakfejfás temetőt, vagy Túristvándi Európa-szerte egyedülálló vízimalmát is érintjük.
Ormánsági kalandozások
Déli határfolyónk, a Dráva kerékpáros szemmel nézve közel hasonló adottságokkal rendelkezik, mint a Felső-Tisza. Ráadásul a szabályozás előtti ártér magaslataira – az ormokra – épült települések, vagyis az Ormánság apró falvai elszigeteltségük miatt nagyon sokat megőriztek ősi kultúrájukból és gasztronómiai hagyományaikból és építészetükből.
Országunk egyik utolsó, elzárt vidéke, felfedező vénával megáldott kirándulóknak kötelező terep!
A folyó hazai szakaszát három, kitűnően jelzett kerékpárút is átszeli. A 2007-ben kialakított 3 folyó túraútvonal Barcstól Mohácsig kalauzol végig minket, hasonló a nyomvonala a 2012-ben indult Vasfüggöny Nyomvonalnak, amely egyben az EuroVelo 13 része is. Az Ormánság Zöldutat 2012-13-ban alakították ki lelkes civilek, kifejezetten az apró falvas térség kulturális és gasztronómiai életére fókuszál, segítségével helyi tájházakhoz, templomokhoz, éttermekhez és szállásadókhoz juthatunk el, miközben a Dráva gátjain vagy alacsony forgalmú mellékutakon tekerünk. Strandoláshoz kiválóak a Dráva előbukkanó homokpadjai vagy Sellye és Harkány termálfürdői.
I bike Gemenc
Bár nem tó, és aprófalvas térségnek sem nevezhető, Közép-Európa legnagyobb ártéri erdője sok érdekességet és meglepetést tartogat, augusztus közepétől akár szarvasbőgést is hallhatunk biciklizés közben. A mintegy 60 kilométeres erdőkerülő szinte végig aszfaltozott töltésen halad. Kivétel a Baja–Pörböly szakasz, itt egyelőre a forgalmas és szűk 55-ös főúton biciklizhetünk csak. Biztonságosabb vonattal megtenni ezt a szakaszt, majd a Pörbölyi Ökoturisztikai Központtól folytatni kerékpárral. Itt van a Gemencet átszelő erdei vasút végállomása. Ha korán reggel Szekszárdról vágtunk neki a túrának és már fáradtak vagyunk, vonattal az ártéri erdő közepén utazhatunk, jelenleg a Lassi megállóig. Az aktuális menetrendet indulás előtt nézzük meg a Gemenc Zrt. honlapján. Gemenci biciklitúránk egyik kedvenc pontja lesz az érsekcsanádi Rév Csárda.
Itt hagyományos módon, bográcsban, fatűzön, pontosan 50 percig készített halászlével pótolhatjuk a kiizzadt kalóriákat.
Az étteremben mindig frissen készül a leves, ezért csak előzetes bejelentkezés alapján fogadnak vendéget, érdemes érkezés előtt legalább egy-két órával telefonálni.
Gemenci gátakon
A Gemenci erdőről és a „partján” található két borvidékünkről a Képmás magazin 2020. júliusi számában olvashatnak részletes beszámolót!
Kelet Koppenhágája
Egyre gyakrabban nevezik így Szegedet, mégpedig fejlett, nyugat-európai városokra emlékeztető belvárosának és kerékpáros infrastruktúrájának köszönhetően. Szeged minden nevezetessége könnyen bejárható kerékpárral: a Dóm, a Zsinagóga, a Füvészkert, a Tisza-part, a Mars tér, a Kárász utca, hogy csak a legemblematikusabb helyeket említsük a városból. Tekergés közben hangulatos éttermeket, kávézókat találunk, minden adott egy tökéletes nyári hosszú hétvégéhez, amibe beleférhet, hogy Szeged környékét is felfedezzük két keréken. A biciklinszeged.hu kitűnő oldalán részletes segítséget és túraötleteket találunk mindehhez.
A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
