Hogy vagy? – Kovács András Péter a koronavírus-járvány idején
Mostanában sokan tesszük fel egymásnak a kérdést telefonon, skype-on, üzenetben, érezzük, a szokásosnál is fontosabb, hogy kapcsolatban maradjunk és beszélhessünk arról, milyen váratlan nehézségeket és meglepő örömöket rejthet ez a szokatlan helyzet. Szám Kati az elmúlt évek címlapinterjú-alanyait keresi meg két kérdéssel. Ma Kovács András Péter válaszol.
Kovács András Péter
– Mit a legnehezebb megszokni az otthonülésben?
– Introvertáltként mindig is szerettem az otthonülést.
Eleve úgy választottam lakókörnyezetet, hogy sehova ne vágyódjak belőle. Magával az otthonüléssel semmi bajom nincs. Azt viszont nagyon nehéz feldolgozni, hogy amíg én itthon az előrehozott nyári alkotói szabadságomat töltöm, mások a bőrüket viszik a vásárra, és én nem tudom, hogyan segíthetnék anélkül, hogy a velem egy fedél alatt élők egészségét tenném kockára. Ha erre van tippetek, azt szívesen venném.
– Mi az, amiről nem is gondoltad volna, de egyáltalán nem okoz nehézséget?
– Féltem attól, hogyan leszek majd egyszerre apja, tanító bácsija, edzője, cserkészfőnöke, fellebviteli bírósága, konyhás nénije és animátora a három gyerekemnek úgy, hogy közben a saját munkáimmal is haladjak. De valahogy mindig összejön, még ha hosszabbra is nyúlnak a napok, mint eleinte gondoltam.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
