Hiénák a menekültek körül – visszaélés áldozatává válhatnak még a segíteni akaró civilek is

„Volt, aki 15 ezer forintért vitt volna el minket, de olyan is akadt, aki 150 ezerért” – osztja meg tapasztalatát egy kárpátaljai fiú, aki pár hete érkezett Ukrajnából Magyarországra. Amiről mesél, nem egyedülálló: a közbeszédben csak taxis hiénákként hivatkoznak azokra a fuvarosokra, akik tetemes összegekért szállítanak el külföldieket a repülőtérre, most pedig menekülteket a fővárosba. Ugyan sárga autóval járnak, de még a jogosítványuk hitelessége is kérdéses.

A Facebookon több csoport is szerveződött, ahol olyanok tehetnek felajánlást, akik ingyenesen vállalják a menekültek szállítását, de itt is előfordultak pénzlesők. Egyesek bejegyzésükben nem, csak a kommentben jelezték, hogy 40-50 ezer forint a fuvarozás költsége. Megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot az ügyben, és azt a választ kaptuk, hogy „a személyfuvarozásra ajánlkozókkal előre meg kell állapodni az elérni kívánt célállomás vonatkozásában a szolgáltatás díjáról és az optimális útvonalról”. Így többnyire megelőzhetők az átverések.

„Fiatal férfi egyedülálló menekült hölgyet keres”

Általánosan jellemző, hogy nagyobb menekülthullám idején megjelennek az emberkereskedők a határon: a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre specializálódott bűnözők könnyen bekeríthetik a hontalanná vált, traumatizált menekülteket.

Erre a mostani helyzetben is figyelni kell. „Előfordult, hogy egy férfi azt írta, csinos ukrán hölgyet keres a határon” – osztotta meg az „Ukrajna: segítség, felajánlás” Facebook-csoport moderátora, Anna. Egy másik, szállásadókat és szálláskeresőket összekötő csoport adminját egy fiatal férfi azzal a gyanús kéréssel kereste meg, hogy lakótársával egyedülálló nőt fogadnának be gyermekkel. Mivel nem tudott ilyen jelentkezőről, a férfi úgy döntött, a határnál is körülnéz.

A magyar hatóságok a Baptista Szeretetszolgálattal együttműködve szórólapokat osztanak ki a határnál, hogy felhívják a lehetséges visszaélésekre az Ukrajnából menekülők figyelmét. A férfiak hadkötelezettsége miatt sok nő egyedül indul útnak, ők különösen veszélyeztetettek. „Az érkező családok maradjanak együtt, és csatlakozzanak egy szervezethez, amely ingyenesen biztosítja a menekülteknek a szállást, az étkezést és az utazást is” – tanácsolja De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem-szakértő munkatársa. Akik mégis szexuális visszaélés áldozatává válnak, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat éjjel-nappal ingyenesen hívható vonalán (+36 80 20 55 20) kérhetnek segítséget, a Baptista Szeretetszolgálat pedig védett szálláshelyen biztosít menedéket, majd rehabilitációt számukra.

Modern rabszolgavadászok

A szexuális visszaélések mellett a munkacélú kizsákmányolások veszélye is fennáll, amikor a munkát adók minimálbérnél is alacsonyabb fizetést kínálnak fel, vagy akár rabszolgamunkára kényszerítik a munkavállalókat. Az is megeshet, hogy kölcsönt adnak a bajbajutottaknak, amiért cserébe munkát kérnek. Sok ukrajnai jelenleg nem fér hozzá a pénzéhez, ezért elfogadhatja a felsorolt lehetőségeket. Az ORFK arról tájékoztatott, a munkalehetőséget kínálók esetében úgy szabályos és egyben biztonságos, ha írásos szerződéssel rögzítik a felek a vállalt jogokat és kötelezettségeket. A szállás kiválasztásánál érdemes a segélyszervezetek segítségét is kérni, hogy előre tisztázhassák a napi költségeket, és előre egyeztetni kell az ott töltendő napok számát is.

De Coll Ágnes a segíteni akaró civileknek is azt javasolja, lépjenek kapcsolatba egy segélyszervezettel. „Gyanúra adhat okot, ha a szállás- vagy munkaadó nincsen regisztrálva valamelyik szervezetnél, vagy ha kapkod, és akaratával ellenkező dolgokra akarja rávenni a másik felet” – mondja a szakértő.

Arra is figyelmeztet, hogy a menekültek semmiképp ne adják oda személyes irataikat, és ne írjanak alá olyan szerződést, amelynek tartalmát nem értik.

A hivatalos adománygyűjtő szervezet igazolni tudja magát

A krízishelyzetben rengeteg jó szándékú ember szeretné adományozás útján támogatni az ukrajnaiakat, több segítségnyújtó csoport is alakult a Facebookon. A segélykérők között azonban ott vannak a csalók is. A bűnözők által bevett módszer, amikor magukat egy alapítvány vagy karitatív szervezet képviselőjének kiadva valamilyen karitatív célra gyűjtenek pénzt vagy természetbeni adományokat. A segítségnyújtó csoportok tagjai közül több felhasználó is beszámolt róla, hogy csalókkal találkozott.

Az ORFK arról tájékoztatott: garanciális szabály, hogy beazonosítható legyen az adományozott civil szervezet, illetve az általa megbízott adománygyűjtő – személyes vagy internetes adományozás esetében is. Az adománygyűjtő meghatalmazás alapján vesz részt az adománygyűjtésben, tehát írásos meghatalmazással kell rendelkeznie, emellett önmagát is igazolnia kell az adományozó előtt. A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetében rendelkezni kell az adományozott vagy az úgynevezett adományszervező adatait tartalmazó hiteles törvényszéki kivonat másolatával. Ezen kívül az adománygyűjtőnek az adományozott nevét, székhelyét, telefonszámát, és ha van weboldala, annak címét is meg kell tudnia adni.

A rendőrség arra is felhívja a figyelmet, hogy a különböző segélyszervezetek nem házalnak, ilyen módon nem gyűjtenek adományokat, illetve a fényképes igazolvánnyal, megbízási dokumentummal rendelkezők nem vesznek át készpénzt, hanem csekket adnak, vagy banki utalásra biztatnak.

„Ukrajnából jöttem, mesterségem címere: menekült”

Az „álsegítők” mellett megjelentek az „álmenekültek” is. „Az egyik, ukrajnaiak megsegítésére létrehozott Facebook-csoportban egy menekülő, sokgyerekes anyaként bemutatkozó nő kért többek közt ruhát, cipőt, takarót, párnát és tűzifát. Amikor rákérdeztem, honnan érkezett, kiderült, hogy valójában Kecskeméten él, és azóta törölte is a posztot” – meséli a csoport egyik tagja.

Honor tolmácsolás céljából ment a beregsurányi határhoz, illetve, hogy segítsen az utazásban a menekülteknek. „Az autónkban két embernek tudtunk helyet biztosítani. Először egy jól szituált hölgy szállt be, majd ezt látva egy hatvanas, gondozatlan külsejű nő is csatlakozott, aki a fővárosba akart eljutni. Kicsit zavarosan beszélt magyarul, és a pontos címet nem tudta megmondani, csak azt, hogy Budapest egy bizonyos pontjáról ismeri az utat odáig. Emiatt sokáig keringtünk a városban – utóbb rájöttem, a kifárasztásunk lehetett a célja. Később aztán felhívta a rokonait, akik megadták a címet, és egy sötét, külvárosi helyen várták. A kigyúrt fiatalembereket látva megállás nélkül továbbhajtottunk” – idézi fel. Gyanújuk beigazolódott, amikor elkérték a nő papírjait, az ukrán nyelvű dokumentumban ugyanis az szerepelt, hogy 25 éves. Miután kitették a kocsiból, a „potyautas” „a rák egye meg…” szavakkal kezdett hálálkodásba. A másik, ukrán utas később elmondta, nagyon félt, amíg mellette ült az autóban, és attól tartott, a maffia kezébe került.

Nem kell azonban a határig menni, hogy az ukrajnai krízist kihasználó csalókkal találkozzunk.

Egy etyeki asszony például azt meséli, szomszédjához pár napja három ismeretlen tört be, akik az új fűnyíróját akarták ellopni. Amikor a tulajdonos kérdőre vonta a betolakodókat, azok azzal a magyarázattal álltak elő, hogy ukrán menekültek, és oda küldték őket, mondván, ott kapnak szállást. Az esetet jelezték a polgárőröknek és a rendőrségnek, akik figyelmeztették a lakosságot.

Az előforduló visszaélések az okozott káron túl azért is veszélyesek, mert mind az érzelmileg megterhelt bajbajutottak félelmét, bizalmatlanságát, mind a valódi menekültekkel szembeni előítéleteket növelhetik, amire most a legkevésbé sincs szükség.

Aki bűncselekmény sértettjévé válik, vagy annak gyanújára utaló jeleket észlel, tapasztal, a 112-es ingyenesen hívható segélyhívó számon tudja ezt jelenteni a rendőrségnek, emellett az áldozatsegítő szolgálat támogatását is kérheti. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat 0–24 órában ingyenesen hívható a +36 80 20 55 20-as számon.